Kohl ismét adományt gyűjt

„Töltsünk el együtt néhány kellemes órát. Vagy önök is a CDU tagjai?” – a híres Rajna-vidéki karnevál rendezvényeinek szabad szájú szónokai kimeríthetetlen forrásra akadtak a német kereszténydemokraták krízisével. Gúnyos mondanivalójuk első számú megtestesítője a volt kancellár, Helmut Kohl.A párt adománybotrányának középpontjában álló exkancellár november tizenhetedike óta egyetlen alkalommal sem jelent meg a parlament ülésén, viszont a berlini lakását állandóan figyelemmel kísérő újságírók meglepetésére reggelenként ismételten beszállt a rá várakozó szolgálati autóba, és ismeretlen céllal elhajtatott. Mivel tölti idejét a hajdani kormányfő és pártelnök? A kérdésre megszületett a válasz: Kohl újabb adományokat igyekszik összeszedni, hogy kiegyenlítse azt a több millió márkára rúgó veszteséget, amelyet a mindeddig titokban tartott szimpatizánsoktól illegálisan kapott, és a párt könyvelésében nem szereplő bevétellel okozott – múltjának legsúlyosabb erkölcsi válságába sodorva a CDU-t. Egyéni aktivitásával tovább növelte a szerepét analizáló, merőben ellentétes vélemények centrifugájának a sebességét. Amíg a párthierarchia középrétege együttérzéséről biztosította, addig a felső vezetés tagjai igen óvatosan ítélik meg az újabb pénzügyi akciót. Az elnökség köreiből elhangzott vélemények a „jóvátétel helyes útját” – hangoztatták ugyan, de egyben utaltak arra, hogy ezzel legfeljebb az anyagi károkat lehet csökkenteni, de nem az eszmei érvágást.„A CDU-t ért bizalmi veszteséget az anyagi kiegyenlítéssel nem lehet jóvátenni” – hangoztatta Friedrich Merz, a CDU/CSU parlamenti frakció új elnöke. A pártvezetés azt sem veszi jó néven, hogy Kohl ismét kizárólag egyéni vállalkozást kezdeményezett. Ezzel ugyanis újabb támadási felületet nyújt mindazoknak, akik azzal vádolják, hogy továbbra is saját érdekeit helyezi előtérbe, és nem a CDU javát tartja szem előtt. Az ellenzék azonnal agresszíven reagált: „Ismét felszínre került az öreg Kohl, azt hiszi, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani” – hangoztatta Franz Müntefering, a szociáldemokraták főtitkára. „A köztársaságban nem lehet a megbocsátásról alkudozni, még akkor sem, ha egy volt miniszterelnökről van szó” – mondta Guido Westerwelle, a szabad demokraták főtitkára. Az adományozók indítóokai egyelőre ismeretlenek. Az „egyesítés kancellárjának” népszerűsége játsza a főszerepet, vagy inkább figyelmeztetés a CDU felé, hogy ne hagyja teljesen magára volt elnökét?A Helmut Kohl kezdeményezte akció értékelése nagyrészt elterelte a figyelmet arról, hogy a CDU – ha nem is szövetségi, de tartományi szinten – jelentős sikert könyvelhetett el: a hesseni koalíciós kormány élén álló Roland Koch továbbra is élvezi politikai szövetségeseinek támogatását, a szabad demokraták tartományi szervezete visszautasította a szövetségi elnökség követelését, hogy vonja meg bizalmát a kereszténydemokrata miniszterelnöktől, miután Koch beismerte, valótlan tényeket állított a CDU külföldi bankszámlái kapcsán. A hesseni FDP soron kívüli kongresszust hívott össze, a küldöttek előtt Wolfgang Gerhard pártelnök még egyszer kifejezésre juttatta a párt legfelsőbb vezetésének véleményét, amely szerint Roland Koch kompromittálta magát, és ennek megfelelően nem alkalmas arra, hogy a liberálisok támogatását élvezve, helyén maradjon. Merőben ellentétes véleményt képviselt Ruth Wagner, a tartományi FDP elnök asszonya; a delegáltak végül 166:132 arányú szavazattal az ő oldalára álltak, biztosítva voksaikkal a Wiesbadenben működő CDU/FDP koalíciós kormány további létét az eddigi miniszterelnök vezetésével.