Kövérek világa?

Most először fordult elő az emberiség történetében, hogy a Földön megközelítőleg megegyezik a túlsúlyosak és a roszszul tápláltak száma. Magyarországon szerencsére egyelőre kevesebb a túlsúlyos ember, mint Európa nyugati felén.Az éhezők száma – az 1980 óta tartó lassú csökkenést követően – ma 1,1 milliárd körül stabilizálódott; ezzel egy időben a túlsúlyosak tábora is gyarapodott: e „klub” tagsága ma szinte meghaladja az 1,1 milliárdot – olvasható a washingtoni székhelyű Worldwatch Institute (WI) napokban közzétett jelentésében.- Annak ellenére, hogy a 20. századnak adatott meg leginkább gazdasági fejlettsége révén az éhezés felszámolásának lehetősége, rekordszintre emelte azt – vélekedett Gary Gardner, a jelentés egyik szerzője.Az Egyesült Államok népességének 55 százaléka túlsúlyos, további 23 százalék pedig elhízott. A súlyfelesleg egyre jellemzőbb a gyermekeknél is – tartalmazza a WI közleménye. Ezzel szemben a fejlődő országokban 150 millió rosszul táplált gyermek él; ők fokozottan ki vannak téve a járványoknak, illetve a hasmenést okozó fertőzéseknek, amelyek gyakran vezetnek tartós mentális és fizikai károsodáshoz, esetenként pedig halálhoz. Ám a fejlődő és a fejlett országok egyaránt nagy árat fizetnek – állítják a WI kutatói. A Világbank becslése szerint amíg India GDP-jének 3 és 9 százaléka között költött az ország éhezőinek megsegítésére, addig az USA egészségügyi kasszájának 12 százalékát fordította a túlsúlyosak kezelésére a kilencvenes évek végén. Ez az összeg a WI jelentése alapján 118 milliárd dollárt tett ki. Összehasonlításképpen: ez a kiadás a dohányzás esetében nem érte el az 50 milliárdot.Brian Halweil, a tudóscsoport tagja felhívta a figyelmet egy érdekes tendenciára: a fejlődő országok lakosságának körében is egyre nő a túlsúlyosak aránya. Példaként említette Kolumbiát, illetve Brazíliát, ahol a népesség 36, illetve 41 százaléka elhízott. Halweil emlékeztetett: ez a szám megegyezik a fejlett európai országok többségében tapasztalttal.Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által a kilencvenes évek első felében végzett kutatás tanúsága szerint a magyar népesség mintegy húsz százaléka mondható orvosi értelemben is elhízottnak. Ezzel kapcsolatban dr. Zajkás Gábor, az intézet igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a lakosság ezen részét különösen veszélyezteti az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Elmondta: a felmérés alkalmával – a nemzetközi irányelvekkel összhangban – négy kategóriát jelöltek meg. Vizsgálták a sovány, a normál testalkatúak, a túlsúlyosak és az elhízottak arányát, ám az intézet nem végzett kutatást arról, hogy milyen számban találhatók roszszul tápláltak.- A rossz szociális körülményekből adódóan minden bizonnyal előfordul ilyen is, de a számukat csak megbecsülni tudjuk – fogalmazott Zajkás Gábor.A rosszultápláltság kialakulhat akkor is, ha bizonyos pszichés zavarok miatt vagy csak egyes divatirányzatokhoz alkalmazkodva a fiatalok, legtöbbször nők, rosszul ítélik meg testsúlyukat, és fogyókúrába fognak, bár eleve soványnak mondhatók – tájékoztatott az OÉTI munkatársa.Azon országokban, ahol a népesség többségének ellátásához szükséges táplálékmennyiség adott, az elhízás egyre gyakoribbá válik. Ez a helyzet Magyarországon is. Ennek is betudható – vélekedett Zajkás Gábor -, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája a régióhoz tartozó országoknak ajánlást bocsátott ki, amely szerint kívánatos lenne előadásokat szervezni az egészséges táplálkozásról, ezáltal is csökkentve az elhízással járó betegségek kialakulásának esélyét. Mindez azt eredményezné, hogy az egészségügyi kiadások is alacsonyabbak lennének – hangsúlyozta Zajkás Gábor.Egy tavaly végzett felmérés, ami hatvanhárom országot vett górcső alá, megállapította, hogy a nők képzése – akik a szerzők szerint a táplálkozás „kapuőrei” – mintegy hetvenöt százalékkal csökkentette a rosszul táplált gyermekek számát világszerte.