Vége van a monetarista korszaknak

Hommer Tibor
2000. 03. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén 5-6 százalékos lesz a gazdasági növekedés üteme, jövőre a 6-7 százalékot is eléri. Az első negyedévben a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékkal növekedett. Ha a magas olajárak miatt gyorsulna a pénzromlás tervezett 6-7 százalékos üteme, a kormány korrigálja a nyugdíjakat és a béreket. A csúszóleértékelés már jövőre megszűnhet. Az idő igazolta a Fidesz elvét, miszerint szakítani kell a csak pénzügyi egyensúlyra törekvő politikával.Mindez tegnap hangzott el a Fidesz által szervezett Vállalkozás és növekedés 2000 című konferencián. Matolcsy György gazdasági miniszter közölte: idén 5-6, 2001-ben pedig 6-7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye anélkül, hogy a GDP ilyen fokú bővülését a kormány erőltetné. A miniszter szerint két lelki áttörést élt meg a közelmúltban Magyarország. Először 1998 tavaszán, amikor egy új gazdaságpolitikai modell „győzött”, másodszor pedig 1999-ben, amikor a „csomagpártiaknak nem sikerült újabb terhet erőltetni az országra” – utalt Matolcsy György a tavaly év eleji, megszorító intézkedéseket sürgető ellenzéki felhangokra. Megjegyezte: gazdaságtörténeti bravúrral ért fel, hogy a kormány nem „csomagolt”.- Szerencsére egybeesett a kormányváltással a gazdaságpolitikai szemléletváltás, hiszen a világban már mindenütt megtört a negyed százada tartó neoklasszikus, liberális, tehát szigorúan monetarista vezérlőelv – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: a szigorú értelemben vett közgazdasági értékeknél sokkalta fontosabbak a társadalmi értékek, s ezt a Fidesz választási, majd kormányprogramja alapelvként kezeli. A program ugyanis úgy tartja, hogy a gazdasági sikerekhez mindenekelőtt a társadalomban, a politikában, a kultúrában és az oktatásban kell kedvező áttörést elérni.Matolcsy György gazdasági miniszter Írország példájára hivatkozva közölte, hogy Magyarországnak is a szigetországot kell követnie. Ott ugyanis a kormány, a befektetők és a társadalmi élet szereplői meghatározták az egyensúlyra alapozott növekedés lehetőségét, és megállapodtak az abból származó haszon egyenlő elosztásában. Nemzeti fejlesztési tervet alkottak, amelyben szintén közösen határozták meg a fejlesztési prioritásokat, köztük az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás, de a turizmus és a lakásépítés fejlesztését is.Magyarországnak, az EU-elvárások alapján, szintén nemzeti fejlesztési tervet kell alkotnia, hangoztatta Matolcsy György, aki szerint ez a terv – amelyet jelenleg New Dealként emlegetnek – akár a legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét is viselhetné.A gazdaság idén jó külső feltételekkel és belső adottságokkal számolhat, ezért az első negyedévben biztos, az első félévben pedig valószínűsíthetően 6 százalékkal bővül a GDP – közölte a konferencia hallgatói előtt Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az inflációról elmondta, hogy a tervezett 6-7 százalékos mértéket veszélyezteti ugyan a magas olajár, de ha a fogyasztói árak a tervezettnél gyorsabban emelkednek, akkor a kormány a második félévben korrigálja a nyugdíjakat és a béreket.Az inflációt a csúszó leértékelés megszüntetésével is csökkenteni lehetne, viszont az az exportot sodorná veszélyhelyzetbe. Éppen ezért 2001- 2002-ig nem jöhet szóba a leértékelés megszüntetése – mondta Járai Zsigmond. A forint ma még nagyon erős, a jegybanknak folyamatosan be kell avatkoznia, hogy a nemzeti fizetőeszköz ne lépje át a lebegtetési sáv erősebb határát. A miniszter azonban úgy látja, hogy a jegybank beavatkozási költségeit viszont kompenzálják a forint erősödése miatti kamatesések, amelyeknek köszönhetően idén 15, jövőre pedig további 60 milliárd forint kamatkiadást spórolhat meg az állam.A jövőről szólva a pénzügyminiszter elmondta, hogy csökkenteni kívánják a jövedelmek központosítását, idén a GDP 41,8 százalékát, jövőre 40,6 százalékát központosítják. A jövő évben a költségvetés bevételei 6-8 százalékkal emelkednek, míg a kiadások csak 5-7 százalékkal. A takarékoskodással az állam nem elvonásokat tervez, csupán a központi források jobb felhasználását kívánja megvalósítani. Járai Zsigmond példaképpen a szociális kiadásokat említette, azt, hogy többen vesznek fel munkanélküli-járulékot azok közül, akik a feketegazdaságban munkát vállalnak.A kormány elmúlt másfél évi gazdasági tevékenységét összegezve Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szintén elmondta, hogy tavaly nagy nyomás nehezedett a kabinetre, a megszorító intézkedések bevezetésének érdekében, de a makrogazdasági adatok igazolták, hogy a borúlátó jóslatok ellenére az év második felében minden drámai beavatkozás nélkül is javulni kezdtek az egyensúlyi mutatók. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy előzetes adatok szerint az államháztartás hiánya a GDP arányában nem érte el a tervezett 4 százalékot, a kamatkiadások és bevételek nélkül számolt elsődleges egyenleg pedig a GDP 2,6 százalékának megfelelő többletet mutatott, szemben a tervezett 2,1 százalékkal. A bevételek 1998-hoz képest 16,8 százalékkal, a kiadások 14,5 százalékkal emelkedtek, tehát megalapozatlanok voltak a fiskális szigor fellazítására vonatkozó évközi aggodalmak.Varga Mihály szerint az elmúlt másfél évben a kormány egy merőben új gazdaságpolitikai modell alapjait teremtette meg, amelynek öt legfontosabb pillére a növekedés stabilizálása, a pénzügyi egyensúly fenntartása, a csökkenő infláció, a munkahelyteremtés és a családtámogatások rendszerének bővítése.Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az állami vagyon kezelése, a privatizáció folytatása és befejezése érdekében előnyös lenne az ÁPV Rt. megújult formában való tovább működése. Szerinte a legalkalmasabb megoldás az lenne, ha elkülönülnének egymástól a privatizációs, a vagyonkezelői és az elszámolási feladatkörök.A konferencián szintén előadó Patonai Péter, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója – egyebek mellett – elmondta, hogy a pénzintézet alacsony kamatlábat és hoszszú futamidőt biztosító hitelkonstrukciói révén igyekszik segíteni az infrastrukturális és regionális fejlesztéseket, beruházásokat. Az MFB-nek az autópálya-építésben vállalt szerepe kapcsán elmondta, hogy a fejlesztés nem csupán utak építését foglalja magában, hanem munkahelyeket is teremt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.