Minőségi struktúraváltás az ÁNTSZ-nél

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia az államnak rövid időn belül, ha azt akarja, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a jövőben is elláthassa feladatait. A szolgálat tevékenységi köre mindinkább bővül, létszáma azonban az utóbbi években folyamatosan csökkent. A túlterheltség miatt a napi munka elvégzése is akadályozott, az integráció pedig egy sor újabb terhet ró majd az ÁNTSZ-re. Minderről Molnár Ilona országos tiszti főorvos beszélt lapunknak.Amíg az 1991-ben megszüntetett Köjál (Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelet) feladata a köz-egészségügyi (a munka-, élelmezés-, környezet- és sugár-egészségügyi), illetve a járványügyi tevékenységek ellátása volt, addig az ÁNTSZ-re ezek mellett már létrehozásakor is egy sor pluszfeladat hárult. Nem beszélve arról, hogy a terhelés szinte évről évre növekszik – nyilatkozta lapunknak Molnár Ilona tiszti főorvos. A Köjáléhoz képest új feladatok közé tartozik például az egészségügyi igazgatáskoordináció, az egészségvédelem és -fejlesztés feladata is. Mint mondta, a környezet-egészségügyön belül külön témakör a kémiai biztonság, ezenkívül a gyógyszerellátás felügyelete is az ÁNTSZ hatásköre. Az igazgatás és koordináció részeként pedig a egészségügyi szolgáltatások engedélyezése, nyilvántartása, szakmai felügyelete és még egy sor más dolog is a szolgálat feladata – sorolja Molnár Ilona.Ebben még nincs semmi különös, a helyzetet azonban cifrázza, hogy – eltekintve az Antall-kormány alatti fokozatos létszámfejlesztéstől – 1994-től folyamatosan csökken a szolgálat dolgozóinak száma. Az országos tiszti főorvos szerint közel kétezer fős bővítésre lenne szükség a feladatok maradéktalan ellátásához.Úgy fogalmaz: ez nem maradhat így, mert az uniós csatlakozással járó többletterhek miatt jelentős változások várhatóak az ÁNTSZ-en belül. Első körben a létszámfejlesztés, ha nem is azonnal a szükséges mértékben. Még az idén 239 fővel bővül a szolgálat, ehhez 300 millió forintot rendelt az Egészségügyi Minisztérium. A legutóbbi háromszázalékos leépítés az üres álláshelyek terhére történt, ezért a tavalyi évből pozitív szaldóval jött ki a szervezet – teszi hozzá Molnár Ilona.Más lesz a szerkezetAlapvető minőségi struktúraváltás is várható azonban: a tervek szerint az egészségőri státusok megszűnnének, ezekhez ugyanis elegendő az alsó fokú végzettség, márpedig a növekvő számú és súlyú feladatok ellátására egyre több közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező emberre lesz szüksége a szolgálatnak. Egészségőrök helyett a jövőben vegyészmérnökök, közegészségügyi felügyelők kerestetnek majd – utóbbi ágra külön képezik már az embereket -, s helyük lesz az egyetemen frissen végzett fiataloknak is. A létszámnöveléshez azonban elengedhetetlen egyúttal a köztisztviselői és -alkalmazotti bérek emelése is: a hiány oka többek között az is, hogy még a jelenleg üres álláshelyekre sem tolonganak az emberek az alacsony fizetések miatt.Összességében a legjelentősebb szerkezeti változás a régió-sítás lesz majd a tiszti főorvos szerint. Jelenleg a megyei tiszti főorvosi hivatalok látják el a nagyobb kapacitást igénylő munkák jó részét – amellett, hogy minden egyéb tevékenység, amelyet helyi szinteken is elvégeznek a szolgálat városi szervezetei, a megyei szervezetek koordinálásába is tartozik egyúttal. A jövőben a hét régió mindegyikében létrehoznak majd egy regionális szervezetet. Molnár Ilona úgy véli, a speciális feladatok centralizálása mindenképpen szükséges. A sugár-egészségügyi és a kémiai biztonság körébe tartozó tevékenységeket – amelyekhez igen drága műszerek szükségeltetnek – a régióközpontokban végzik majd, míg például a mikrobiológiai vizsgálatok, amelyek sikere a gyorsaságtól is függ, helyi szinteken maradnak. A koordináció céljából folyamatosan erősödnek már most is a megyei szervezetek, ám a regionális ÁNTSZ-központokra mint csúcsintézményekre is szükség lesz, ezek szálai is az Országos Tiszti-főorvosi Hivatalhoz vezetnek. A hatósági másodfok megyei szinten marad.Új feladatokAz egyik legnagyobb falat a szolgálat számára az áru, a szolgáltatás és a munkaerő szabad áramlása lesz, ami az ellenőrzés szükségességét jócskán megnöveli majd. Szintén a létszámfejlesztés a kulcs a sokkal sűrűbb ellenőrzések végrehajtásához. A szolgáltatók, munkáltatók már most is kihasználják – tisztelet persze a kivételnek -, hogy nem kellő gyakorisággal látogatják meg őket az ellenőrök: a tiszti főorvos beszámolója szerint jelenleg az ellenőrizendő egységek mintegy felének nézhet a körmére évente az ÁNTSZ, holott az uniós elvárás nyolcvanszázalékos arány lenne. Most még viszonylag könnyebb a helyzet, hiszen az engedélyezés során már eleve olyan feltételeknek kell megfelelniük a cégeknek, szolgáltatóknak, amelyek betartásával sok szabálytalanság előre kiszűrhető. A szabad áramlással azonban ez az első, legfontosabb lépcsőfok azonnal kiesik: jó, ha egyáltalán tudomást szerez majd a hatóság egy-egy újabb cég érkezéséről, letelepedéséről, ezeket tehát majd csak a működés megkezdése után lehet ellenőrizni. A szükségessé váló sokkal több ellenőrzéshez már nem lesz elegendő önmagában a létszámfejlesztés, az eszközállomány fejlesztése, technikai képzés egyaránt szükségessé válik. A tiszti főorvos mindemellett hangsúlyozza: az infrastruktúra javításához, a drága műszerek vásárlásához különösen nagy segítséget nyújt egy nemrégiben elnyert, hárommilliárd forintos PHARE-program.Az előírásainkon sok téren változtatnunk kell, ha az Európai Unióhoz akarunk tartozni. Más kérdés, hogy ez mennyire lehetséges. Molnár Ilona szerint jó példa erre az ivóvíz arzéntartalma. Évekkel ezelőtti előírásaink szerint a víz literenkénti 50 mikrogramm arzénmennyiséggel még iható volt, az unióban azonban a megengedett mennyiség csupán 10 mikrogramm. Ennek teljesítése geológiai adottságaink miatt nagyon nehéz lesz, mivel nálunk közismerten arzénos a víz – mindez természetesen a fúrt kutakra érvényes, a vezetékes víznél a szolgáltatónak komoly előírásokhoz kell tartania magát. Az eredeti határidő kitolásával Magyarország 30 mikro-grammban jelölte meg a felső értéket, ám ezt az ország néhány területén nem tudjuk tartani, például az ország egyik különösen „arzénos” részén, Békés megyében. A magas koncentráció felszámolására szintén milliárdok kellenek majd. S ezek csupán kiragadott példák voltak a sok „igazítanivaló” közül.Árvíz és munkaözönA jogharmonizációnál sokkal aktuálisabb, kiterjedt problémát kell kezelnie most az ÁNTSZ-nek: az ország keleti felén eddig sosem látott méreteket öltött áradás közegészségügyi feladatok tömkelegét rója a szolgálatra. A tiszti főorvos véleménye az: igazán nagy bajban azok a települések vannak, ahol nincs vezetékes ivóvízellátás, a fertőzésveszély miatt ugyanis értelemszerűen szóba sem jöhetnek az ásott kutak. Itt a zacskós víz mellett a hatékony felvilágosítás a szó szoros értelmében életet menthet. A kimosott árnyékszékek Hepatitis-A vírussal, tífusszal fenyegetik a lakosokat adott esetben. Ép bőrrel érintkezve nem okoz bajt a szennyvíz, ám ha valaki például megsérült, a sebbel érintkező víz már komoly fertőzést okozhat, ezért tetanuszoltással mindig készenlétben áll az ÁNTSZ. A bélrendszer fertőzéséhez pedig az is elegendő, ha a vizes kezével egy kisgyerek véletlenül a szájába nyúl. A sokak számára magától értetődő intés, miszerint az áradattal elöntött területeken a kerti növények fogyasztása súlyos fertőzéshez vezethet, nem mindenki számára egyértelmű, ezért itt is fontos a felvilágosítás. A feladatok ésszerű megosztásával, összetartással, és megfelelő, országos szintű szakmai koordinációval azonban ezt az akut helyzetet is uralni lehet – szögezte le Molnár Ilona.