Századunk drámai pillanatai

Bokor Péter filmrendező és Hanák Gábor történész, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Videotárának vezetője januárban nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározták, hogy felújítanak egy sikeres televíziós történelmi dokumentumfilm-sorozatot.A „régi” Századunkat Bokor Péter és Hanák Gábor 1965-ben kezdték el, és 1989-ig folyamatosan sugároztak egy történelmi filmmontázst korabeli híradórészletekkel, interjúkkal. Olykor a letiltás határán egyensúlyoztak, de már a kezdet kezdetén elterjedt: a Századunk című műsor sziget a tévében, ahol történelmünk „kényes” pillanatait elemzik. A sorozat megújításakor az alkotók dilemmája az volt: mi lehet a funkciója a polgári demokráciában, a sajtószabadság korában egy műsornak, amely a diktatúrában volt unikum? Hamar ráébredtek, hogy a fehér foltokra kell koncentrálniuk. A sorozat alcíme árulkodik a vezérfonalról: Századunk – Új sorozat, 1938, 1946. Azaz: Bokor Péter és Hanák Gábor két olyan esztendőt választott ki, amelyekben még kicsit reménykedhettek elődeink, hogy elkerülhetik a reájuk köszöntő pokoli esztendőket, de a baljós árnyak már előrevetítették a második világháborút és a totalitariánus kommunista diktatúrát. Az alkotók tudták: ezekről az évekről hallottuk később az iskolákban a legtöbb csúsztatást, féligazságot és hazugságot, így a korabeli felvételek és a tudós elemzések a mai nézőt kiváltképpen érdekelhetik. Az alapkoncepció szerint tehát sok tényt és kevés kommentárt, inkább csattanós, mint részletesen kifejtett érveket kell felsorakoztatni. Az alkotók másik dilemmája az volt: milyen terjedelmű lehet egy történelmi dokumentumfilm, ha figyelembe veszi a korunk ritmusától fáradt emberek érdeklődését.Január 29-e óta az új sorozatból már jó néhány részt megtekinthettünk, elmondhatjuk hát: a két alkotó és a kitűnő stáb elérte, hogy szombat este hat óra öt perckor minden történelem iránt érdeklődő ember igyekszik huszonöt percre szabaddá tenni magát, s az M 1-es csatornájára kapcsol. A Bokor-Hanák alkotópáros tisztában volt azzal, hogy már a felütésnek rendkívülinek kell lennie. Az új sorozat januári nyitányaként láthattuk Bokor Péter 1985-ben készített interjúbeszélgetését Desewffy Gyulával. Az 1945 utáni Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt neves politikusa, a Kis Újság főszerkesztője 1951 után a szó szoros értelmében nyomtalanul eltűnt. Bokor a nyolcvanas évek elején, kalandos körülmények között találta meg egy brazíliai nagyváros, Curitiba mellett, ahol birtokocskáját művelte. Az interjút, amelyet még 1985-ben is kockázatos lett volna műsorra tűzni, felülmúlni szinte lehetetlen. Ám a sorozat arról tanúskodik, hogy a nívót lehet tartani. A műsor szerkezete is izgalmas. Modellt adhat erre a március 11-i hetedik rész, amely 1938 májusának legmarkánsabb eseményeiről tudósít bennünket. Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Egységpárti győri nagygyűlésén meghirdeti az úgynevezett győri programot: egymillió pengőt szán a hadsereg megsegítésére. Cseh Tamás műsorvezető magyarázat helyett idézi a korabeli slágert, amely a havi kétszáz pengős fix fizetéséről úgy beszél, mint egy lottófőnyereményről. Látjuk a nemzetközi blokkban a nagy olasz költő, D'Annunzio temetését, amelyen a Duce is megjelent.S aztán a világháborús törést jelképező lövedékek stilizált képe után feltűnik 1946 márciusában a „Munkásököl, vasököl, oda üt, ahova köll” tábla. Baljós figurák, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő fémjelzik a kisgazdaellenes monstre tüntetést. Majd Romsics Ignác történettudós elemzéséből megtudhatjuk: a kommunista párt vezetői, Rákosi és Gerő 1945-ben abban reménykedtek, hogy teljesítik Moszkva követeléseit, s a választásokon a kommunisták hetvenszázalékos győzelmet aratnak. Ehelyett az FKGP 1945-ös 57 százalékos győzelme következett be, s a kommunisták 17 százaléka. A kisgazdapárt vezette kormány piacgazdaságot, magántulajdonon alapuló társadalmat, az amerikaiakkal, a Nyugattal és a Szovjetunióval kialakított jó viszonyt igyekezett megvalósítani. A kommunisták érezték, hogy ez a program támadhatatlan, így 1946 márciusában szocdem támogatással megszerveztek egy tüntetést, amelyben követelték: a kormánykoalíció határolódjon el a jobboldali szélsőségektől.Romsics Ignác történész csak tényekre alapozva elemez: minthogy nem volt kitől elhatárolódni, nyilvánvaló, hogy elkezdődött a bolsevista szalámitaktika. Ugyanezt a struktúrát alkalmazzák az alkotók a március 18-i, s a március 25-i kilencedik részben is. Churcill híres brightoni, majd fultoni beszédének elemzésekor kiderül: a nagy antifasiszta és antikommunista konzervatív politikus megjövendöli, hogy a Szovjetunió expanziós törekvései totalitariánus diktatúrát valósítanak meg Európa keleti részén. Vasfüggöny szeli majd ketté Európát. „Ez nem az az Európa, amiért harcoltunk” – mondja Churchill.A március 25-i, szombati részben iszonyú fordulatokat láthattunk. 1938: Hitler bevonul Ausztriába. 1946: még érvényesek a többpárti demokrácia alapelvei, de a kommunisták a Szovjetunió támogatásával már nyíltan elkezdik Moszkva akaratának végrehajtását. Századunk történelmének drámai pillanatait sokkoló tények és képek festik alá a rövid, staccatós, csattanókra kihegyezett részletekben.