Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjúja

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban adott ma reggeli interjújában az Amerikát ért terrortámadásról, annak magyar gazdaságot érintő hatásairól, az ellencsapásról, s a Gripen gépek vásárlásáról beszélt bővebben.

Orbán Viktor ma reggel a Kossuth rádióban elmondta: a tegnapi kormányülésen úgy döntöttek, hogy az amerikai terrortámadás utáni intézkedések közül jó néhányat fenntartanak. Így az Amerikai Egyesült Államok magyarországi épületei, üzleti érdekeltségei, az izraeli nagykövetség környékén húzott gyűrűt és őrizetet, és néhány, a magyar nemzetstratégiai szempontból fontos objektum védelménél is fönntartják a kettős megfigyelést és őrjáratot. Bár manapság semmit sem lehet kizárni, de a kormány nem számít Magyarország elleni terrorakcióra, s minden józan emberi számítás szerint elmondható: Magyarország nincs különösebben a veszélyeztetett országok között.

Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaságot mennyiben érintette a terrortámadás, a miniszterelnök elmondta: minden nagy nemzetközi esemény, különösen ha az megrázó, szomorú, negatív hír, érinti a világpiacot. A kérdés mindig az, hogy milyen hosszú ez a hatás. Most azt láthatjuk, hogy Európában ez a hatás szinte másfél-kétnapos volt csak, Magyarországon tán még annyi sem. Tehát a múlt heti gyalázatos terrortámadást nem tekinthetjük olyan eseménynek, amely megrengette volna a világpiacot, s annak következtében a magyar gazdaságot, s a jövőben sem számít rá a kormány. A magyar gazdaság számára leginkább egy tényező kiemelten fontos: az olajárak alakulása, mivel energiaszükségletünket, olajat, gázt javarészt külföldről szerezzük be, s ezen termékek árának változása mindig, s szinte azonnal hatással van a magyar gazdaságra. Mindazonáltal a kormányfő most nem lát ilyen tendenciákat.

Orbán Viktor a magyar gazdaság helyzetéről azt is elmondta, hogy most egy olyan gazdaságpolitikai időszakot kell érvényesítenie a kormánynak, amikor béreket kell emelniük és növelniük kell a beruházásokat. Nemcsak azért, mert az ország bérben és beruházásokban is elmaradt a mögöttünk hagyott negyven-negyvenöt év során a fejlett világtól, hanem azért is, mert a nemzetgazdaságban ettől a terrortámadástól függetlenül pangás figyelhető meg. Az amerikai gazdaság közvetlen hatása a magyar gazdaságra nem súlyos, mivel Magyarország és Amerika között a kapcsolatok – gazdasági értelemben – inkább lazának mondhatók.

Ezzel szemben, miután az amerikai gazdaság mindig hatást gyakorol az Európai Unió gazdaságára és a magyar gazdaság szempontjából az Európai Uniónak kiemelt jelentősége van, ezért figyelnünk kell az amerikai fejleményekre is. Ma elmondható: az Európai Unión belül két százalék körüli gazdasági növekedés lesz, a magyar kormány célkitűzése pedig az volt, hogy Magyarországon ennek legalább a kétszerese legyen. A kormányfő nem látja annak okát, hogy a 4,5 százalék körüli gazdasági gyarapodás-növekedés adatait módosítsák.

Ezt az eredményt úgy tudja elérni a kormány, ha most kevésbé számít a külgazdaságra és nagyobb mértékben számol a belföldi fogyasztással, ami részben béremeléseket, nyugdíjemeléseket, részben pedig a beruházásoknak a gyorsítását jelenti. Ezért fontos, hogy minél több lakás épüljön, ami majdnem egy százalékos növekedést eredményez. A Széchenyi tervből fakadó turisztikai beruházások 0,2-0,3 százaléknyi hozzájárulást, az útépítések pedig mintegy fél százalékot jelentenek. Ha az útépítéseket tudják valamelyest bővíteni, akkor azok még további jótékony hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra.

A miniszterelnök az Amerikát ért terrortámadás elemzése kapcsán elmondta: az esetet abból a szemszögből kell nézni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban – amely egyébként szövetségese Magyarországnak – több ezer embert meggyilkoltak. Mindezen történéseknek az erkölcsi megítélése egy olyan európai értékrend alapján álló, keresztény kultúrában gyökerező ország számára, mint amilyen Magyarország, nem lehet kétséges, s itt nem politikai kérdésről van szó. Lehet szimpatizálni vagy kevésbé szimpatizálni az Egyesült Államokkal, ám itt hús-vér emberekről van szó. Ugyanolyan emberekről, mint amilyenek mi vagyunk, ugyanúgy valakiknek a gyerekeiről, szüleiről, nagyszüleiről, testvéreiről.

Nem lehet túlzásnak tartani azokat a kijelentéseket, mely szerint itt a jó érzésű emberek állnak az egyik oldalon és a gonosz erői pedig a másik oldalon. Az emberiesség, az összetartozás, a felebaráti szeretet hívei állnak az egyik oldalon, míg a másikon az emberiség és a felebaráti szeretet ellenségei, ellenfelei. Ezért erkölcsi kötelességünk saját magunkkal és a világgal szemben, hogy mindenben közreműködjünk, amely megakadályozza, hogy ilyen esetekkel kelljen újra és újra szembesülnie és együtt élnie az emberiségnek, ne adj Isten egyszer Magyarországnak is. Ezért is nem erkölcsi mérlegelés kérdése, hogy Magyarország részt vesz-e abban a nemzetközi összefogásban, amelyet a terrorizmus ellenében most próbálnak a korábbinál szorosabbra fűzni. Másképpen fogalmazva, csak egyetlen erkölcsi kérdés van itt: az, hogy Magyarország föltétlenül részt kell, hogy vegyen ebben. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ezt nem pusztán államfőként, hanem magyar állampolgárként, családapaként, egy család tagjaként is így gondolja.

A kérdés az: sikerül-e a nemzetközi közösségnek okos és célravezető akciókat kialakítani? Erről ma még keveset tudunk, ma még csak a szándék erőteljes kinyilvánítását halljuk. Magyarország irányába eddig semmilyen, még csak nagyjából kidolgozott katonai akció tervével sem keresték meg a magyar kormányt. A magyar kormány a nyitottságát tudja kifejezni, a nemzetközi összefogás részeként. A visszacsapás ereje tekintetében a kormányfő inkább annak „okosságát” hangsúlyozza. A NATO-nál erő tekintetében – lévén, hogy a világ legerősebb katonai szervezete – nincs hiány. Észre van szükség, okosságra, körmönfontságra, valóban olyan akció kigondolására, amely megkíméli a civilek életét és célzottan a bűnösöket éri majd el nem is a megsemmisítés, hanem elsősorban az igazságszolgáltatás elé való állítás szándékával. Ha lehet, ennek kell az első helyen szerepelni. Ha ez nem lehetséges, akkor természetesen a súlyosabb katonai célokat is meg kell tudni fogalmazni és végre kell tudni hajtani.

Arról, miért is gondolhatták sokan, hogy a magyar vadászrepülőgép-beszerzés kapcsán az amerikaiak nyernek Orbán Viktor azt mondta: nyilván sokan a NATO-tagság miatt hitték azt, amerikai eszközöket szerzünk be. Akik így gondolkodtak most láthatták, hogy tévedtek, ugyanis a NATO az független, szuverén államoknak a közössége és mindenki saját maga hozza meg a döntését akkor is, ha az érinti a másik felet. Különösen ha gazdasági, haditechnikai beszerzésekről van szó, semmilyen előírás nincs arra nézvést, hogy kitől kell vásárolnia a NATO-tagállamnak akár kézifegyvert, akár szállító harci járműveket, akár a légierő fönntartásához szükséges eszközöket. Másfelől talán még mindig sokan nem érzik át annak a ténynek a jelentőségét, hogy Magyarország egy szuverén állam. Egy kormánynak, de különösen egy polgári kormánynak olyan döntéseket kell hoznia, amely kizárólag a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeit és szempontjait tartja szem előtt és veszi figyelembe.

Persze, értékelni kell a külvilág mozgását, szándékait, elgondolásait is, hiszen Magyarország nem akkora ország, hogy magához igazítsa a világpolitikát, de az okos alkalmazkodás lehetősége és az önálló döntés lehetősége mégiscsak fennáll. Orbán Viktor szerint a svédeké volt a legjobb ajánlat, s nem pusztán katonai, de gazdasági értelemben is. Bár hadászati beszerzésről volt szó, de azért az sem volt mindegy, hogy milyen áron. A svédek készek arra, hogy a szerződés mellé letegyenek egy nagyon komoly ipari beruházási programot is, amit több tízmillió forint, illetve tízmillió dollárnyi, összességében talán százmillió dollárt meghaladó mértékben valósítanak majd meg a svédek Magyarországon. Új ipari beruházásokat, ami a hadászattól függetlenül is munkát ad az embereknek és magasabb jövedelmet jelent, s növeli Magyarország gazdasági erejét.