Október 23.

Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta és a forradalom hősei előtt való tisztelgésre szólított fel Mádl Ferenc köztársasági elnök az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság kikiáltásának napja alkalmából rendezett kitüntetés-átadási ünnepségen kedden, a Parlamentben.

A köztársasági elnök kiemelte: az utókor nem felejthet, akkor sem, ha a harmadik évezred elején új kihívásokkal, felfoghatatlan terrorral kell szembenézni. Az 1956-os forradalmat Magyarország és az egész demokratikus világ csillagórájának nevezte az államfő. Mint mondta, nem lenne olyan a világ, amilyenné lett, a forradalom és szabadságharc hősei, a bátor és igaz emberek nélkül.

---

1956 nem préda, amit bárki kisajátíthat, hanem közkincs – jelentette ki Göncz Árpád volt köztársasági elnök kedden Szigethalmon, a Széchenyi István Általános Iskolában rendezett ünnepségen.

Éljünk bátran jogos örökségünkkel, 1956 szellemével, amely arra tanít, hogyha egy nép talpra áll, képes legyőzni az előítéleteket, ellenszenvet, s felülemelkedhet kicsinyes érdekeken, képes közösen nemzetté nemesedni – mondta a volt államfő.

Göncz Árpád kijelentette: 1956 olyan mint a csiszolt gyémánt, amelynek valamennyi sík felülete más szögben veri vissza a fényt. Leválaszthatatlan róla a Petőfi Kör, a kommunista mártír miniszterelnök, az egyetemisták, a gyárakat birtokba vevő munkások, a Budapestet élelmiszerrel önként ellátó parasztok, a parancs ellenére is tovább harcoló kiskatonák, a sztrájkoló bányászok – mondta a volt köztársasági elnök.

---

Elegendő volt egyetlen röpke őszi nap, hogy megváltoztassa a világot, mert 1956. október 23-át követően már soha többé nem lehetett olyannak látni sem Magyarországot, sem Nyugat-Európát, sem a szocialista tábort, mint annak előtte – hangsúlyozta Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter, amikor felavatta Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész ’56-os emlékművét a főváros XXII. kerületében

Rockenbauer Zoltán beszédében kiemelte, hogy az 1956-os forradalom még leveretésében is visszaadta a magyarság önbecsülését.

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a kerület fideszes országgyűlési képviselője beszédében leszögezte, hogy az 1956-os forradalmárok nem áldozatok, hanem hősök voltak. Hangsúlyozta: az 1956-os forradalmároknak köszönhető, hogy a fiatalabb nemzedékeknek számos kapu azért tárul ki a világban, mert „magyarok vagyunk, s 1956 a magyaroké”.

---

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulója tiszteletére ökumenikus istentiszteletet tartottak kedden Budapesten, a Szent István-bazilikában. Az ’56-os felkelők Rabparlamentje által szervezett eseményen Szabó Géza, a bazilika kanonokja hangsúlyozta, hogy 1956 mártírjai és a forradalom résztvevői a Szent István-i úton és lelkiismeretük útján jártak.

Hegedűs Loránt református püspök igehirdetésében arról beszélt: „mi, magyarok, mindig az agónia népe voltunk”, de a nemzet, amely döntő pillanatokban meri vállalni a halál kockázatát, megszerzi jogát az életre.

---

Katonai tiszteletadás mellett leplezték le és koszorúzták meg a budapesti Corvin közben Povl Bang Jensen dán diplomata emléktábláját az ’56-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulója alkalmából rendezett keddi ünnepségen.

A dán diplomata – aki az ENSZ megbízásából dolgozott Magyarországon – életét áldozta azért, hogy megvédje és a történelemnek megmentse azokat a jegyzőkönyveket, amelyek az ’56-os magyar szabadságharcosok tanúvallomásait és névsorát tartalmazták. A diplomatát a szovjet titkosszolgálat gyilkoltatta meg.

Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke beszédében arról szólt, hogy 1956-ban egy emberként harcolt mindenki: zsidók, cigányok, svábok, magyarok egyformán.

Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára arról szólt, hogy az 1956-os forradalom Magyarország XX. századi történelmének legdicsőségesebb eseménye. A forradalom és az azt követő szabadságharc már a maga idejében is önmagán túlmutató világeseménynek számított. Nemcsak az váltotta ki a világ elismerését, hogy egy kis nép fellázadt, sőt fegyveres harcot vívott egy nagyhatalom ellen, hanem az a példa is, hogy rést lehet ütni a szovjet hatalmi tömbön – mondta az államtitkár.

---

Pokorni Zoltán az összefogás, Dávid Ibolya pedig az önbecsülés és önbizalom erejére hívta fel a figyelmet, amikor közösen felavatták az ’56-os hősök emlékművét a budapesti Széna téren.

A magyar nép ellenségeit soha nem tudta legyőzni, de mindegyiket túlélte – fogalmazott Dávid Ibolya, hangsúlyozva, hogy a szabadságvágy mellett ehhez a nép önbecsülése és önbizalma adott hatalmas erőt. A igazságügy-miniszter szerint a magyar nép nemzeti büszkesége abból ered, hogy szabadságáról soha nem mondott le.

A Fidesz elnöke szerint Magyarország soha nem volt olyan közel ’56 szellemének valóra váltásához, mint jelenleg. Pokorni Zoltán az ’56-os forradalom 12 napjára emlékezve azt mondta, hogy ez a rövid idő adott reményt az azt követő évtizedekre.

---

Együtt emlékezett az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a Reform Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt a budapesti Gesztenyés kertben.

Liebmann Katalin, a Reform Kisgazdapárt elnöke kiemelte: mára az 1956-os forradalom romantikája halványult ugyan, amiért kár, de a divat múlásával kevesebb a hazug szó és az erőltetett párhuzam.

Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke a megemlékezésen úgy fogalmazott: a viták kellenek, de a legfontosabb kérdésekben meg kell találni a nemzeti összefogást. Véleménye szerint 1956 megmutatta az embereknek, hogy csak összefogással győzhetnek.

---

Vitányi Iván szerint a szocialisták Nagy Imre eszméjének az örökösei, mert a mártírhalált halt miniszterelnök egyszerre harcolt a demokráciáért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. A szocialista politikus erről a Vértanúk terén, Nagy Imre szobránál beszélt. Vitányi Iván felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrácia és a forradalom mindannyiunké, és ne akarja kisajátítani egyetlen politikai irányzat sem.

Szanyi Tibor szocialista képviselő a megemlékezésen úgy fogalmazott: 1956 egyszerre volt népfelkelés – mert a magyar nép ki akart törni a bolsevizmus szorításából -, forradalom a szabadságért és a hazáért, valamint forradalom a kommunizmussal szemben. A szocialista politikusok 45 szál vörös rózsát helyeztek el Nagy Imre szobránál.

---

Kifütyülték és bekiabálásokkal zavarták meg Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltet, amikor a szocilaista politikus és az őt segítő tizek társasága kegyeletét kívánta leróni a forradalom hősei előtt a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál – jelentette a Kossuth Rádió Krónikája.

A mai politikai rendszer minden tagja ’56 örököse, mégsem a politika feladata az, hogy 1956-ot nemzeti hagyománnyá tegye. 1848-hoz hasonlóan el kell érnünk, hogy ’56-ról politikai hovatartozástól függetelnül egységesen gondolkodjunk, mondta megemlékező beszédében Medgyessy Péter.

A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál néhány száz fős Orbán Viktort éltető tömeg fogata a szocialista politikusokat. Medgyessy beszédét többszörös bekiabálások zavarták meg, illetve olykor elnyomta azt a füttyszó és a fújjolás.

---

1956 októberének igazi üzenete az, hogy a világ az áldozatoktól lesz jobb, ha ezt megértjük, akkor biztosítva van nemzeti összetartozásunk jövője – mondta Martonyi János külügyminiszter a Budapest Társaság megemlékezésén.

A magyar diplomácia vezetője beszédében hangsúlyozta: az 1989-90-es rendszerváltozás nem következett volna be 1956 áldozata nélkül. Hozzáfűzte: a kommunizmus valahogy megbukott volna, de nem így és nem akkor.

---

Torgyán József szavai szerint a 1956-os forradalom a világtörténelemben egyedülálló hőstett volt, mert magával az ördög birodalmával szemben tudott győzni a fegyvertelen magyar nép. Az FKGP elnöke a párt központi ünnepségén beszélt a budapesti Március 15. téren.

Torgyán József ugyanakkor leszögezte, nem valósult meg a magyar forradalmi ifjúság követelése: a szovjet csapatok kivonultak ugyan Magyarországról, de „az idegen csapatokat hívók beférkőztek a soraink közé”. Az ÁVH-t is csak átszervezték, erőit átmentették, az ávósok itt vannak közöttünk, a gazdaság kulcspozícióiban és a pártokban egyaránt – jelentette ki Torgyán József, majd azt skandálta, hogy „köpönyegforgatók takarodjatok”.

---

A MIÉP elnöke szerint az új globális világrend túléléséhez a magyarságnak minden erővel arra kell törekednie, hogy megteremtse a maga belső ellenállását. Csurka István erről pártja október 23-i megemlékezésén beszélt a Budapesti Kongresszusi Központban.

Csurka István nemzeti dalokra és versekre hivatkozva úgy fogalmazott: „a fájdalom és a tragédia népe vagyunk, de még vagyunk”. Hozzáfűzte: sokan lettek árulók és az új rendszer kiszolgálói, de „az a feladatunk, hogy a legjobb erőnket szedjük össze magunkban”. Vélekedése szerint amíg nincs tisztázva, hogy ki hol állt, és hogy mi történt, addig a „borítsunk fátylat a múltra” szlogen hazug beszéd marad.

---

Győztes politikusaink még mindig tartoznak 1956 hőseinek az évtizedeken át és a napjainkban is tartó nyomorúságért – mondta Fedor József, az ’56-os Magyarok Világszövetsége és az ’56-os Magyarok Világtanácsa közös megemlékezésén a Corvin közben. A Corvin közi harcokban egykor részt vevő szónok azt mondta, hogy a jövőnek vélt káosz elkezdődött, de „1956-ban mi nem ezért harcoltunk”.

Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori főparancsnoka hozzáfűzte: ma még mintegy 200 olyan ’56-os élhet, akinek fegyver volt a kezében. Az egykori főparancsnok örömének adott hangot, hogy sok fiatal is jelen volt a megemlékezésen, hiszen – mint mondta – ők azok, akik 1956 eszméjét, szellemét továbbvihetik. Meggyőződésem, hogy a mai magyar ifjúság épp úgy helyt állna, mint ahogy mi helyt álltunk annak idején – hangsúlyozta Pongrátz Gergely.

---

Egy egész nemzet döntött úgy 1956. október 23-án, hogy elég volt, hogy visszafoglalja az életét, és azzal együtt a hazáját – mondta Deutsch Tamás kedden Mórahalmon. Az ifjúsági és sportminiszter a Csongrád megyei városban rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy október 23. a szabadságot, a szabad élet értékét állítja a magyarok elé, azt a szabadságot, amely ugyanúgy szükséges az emberi élethez, mint a levegő.

---

Vonza András szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői példát mutattak a világnak szabadságszeretetből, méltóságból és hősisségből. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bököny községben tartott ’56-os ünnepségen mondott beszédet.

Vonza András idézte egy, az 1956-os eseményekről tudósító olasz újságíró véleményét, miszerint „a magyarság harca az évszázad európai történelmének legszebb és legnemesebb epizódja volt”.

---

Számos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira kedden. Miskolcon, a megyei rendőr-főkapitánysággal szemben lévő márványtáblánál tartottak koszorúzási ünnepséget, megemlékezve az 1956. október 26-i ÁVH-s sortűz huszonhét áldozatáról.

Ugyancsak Miskolcon, a Szentpéteri kapuban Romek Strzalkowski lengyel mártírra emlékeztek koszorúzási ünnepséggel. Az 1956. június 28-án, a poznani véres események során hősi halált halt tizenhárom éves fiúnak 1992-ben állított emlékoszlopot a helyi önkormányzat.

---

Ötvenhatos emlékművet avattak a nemzeti ünnep alkalmából kedden a Heves megyei Tiszanánán. A Tréfás Miklós grafikusművész alkotta kompozíció a harckocsik által megszállt Magyarországot ábrázolja.

Tóth József, a település polgármestere elmondta, hogy a fehér márvány a forradalom tisztasásságát, a gyertyatartókban fellobbanó lángok pedig a forradalom tüzét szimbolizálják.

---

Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén létesítményavatással, az ünnepre szánt programokkal tették emlékezetessé kedden az 1956-os forradalom és szabadságharc 45., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 12. évfordulóját.

Kisújszálláson a helyi ’56-os Emlékek Ápolása Alapítvány és a város önkormányzata által közösen kialakított emlékparkot adták át azon a helyen, ahol egy évvel korábban az 1956-os forradalom hősi halottainak állítottak obeliszket.

Jászárokszálláson az ott lakók a városközpont sétáló- és bevásárló utcáját, valamint a hozzákapcsolódó üzletsort vették jelképesen birtokukba. Jászjákóhalmán a templom – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ötmillió forintos támogatásából – restaurált főlépcsőjét szentelték fel. Mezőtúron az ünnepi program keretében a 20 éve működő helyi képzőművészeti alkotótelepen született művekből nyílt jubileumi tárlat a városi galériában. Karcagon a Kunhalom Polgári Kör irodalmi estjén Buda Ferenc József Attila-díjas költőt látták vendégül, aki ’56-os élményeit és a forradalmi eseményeket követő börtönbüntetését idézte fel a hallgatóságnak.

---

Emlékhely avatásával ünnepelték az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját kedden Kecskeméten. A város centrumában, a Szabadság téren kialakított emlékhely döntő részét egy monumentális térkompozíció testesíti meg, amelynek alkotója Kerényi József Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök és Fekete Tamás szobrászművész.

Szécsi Gábor polgármester ünnepi beszédében az 56-os forradalom helyi eseményeit felidézve emlékeztetett arra, hogy Kecskeméten október 26-án este került sor az első fegyveres összecsapásra, ekkor hat, a következő napon pedig tíz forradalmár vesztette életét.

---

Magyarország 1956-os forradalma és szabadságharca nemcsak egy nemzet, hanem egyben az egyetemes szabadság ügye is volt – hangoztatta Dávid Ibolya kedden a Tolna megyei Tamásiban, az ’56-os forradalom 45. évfordulóján rendezett városi ünnepségen.

Az igazságügy-miniszter szavai szerint „nem tudni, hogy ezen a napon a világ hány pontján emlékeznek meg a magyarországi eseményekről, de biztos, hogy ott, ahol magyarok élnek, megkondulnak a szív és a lélek harangjai, amelyek tudtul adják mindenkinek: nem felejtünk”.

---

Nagy Imrének az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét koszorúzta meg kedden Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Imrét és társait a forradalom leverése után hamis ígéretekkel Romániába vitték és a Bukarest melletti Snagov üdülőtelepen tartották fogva, amíg át nem adták őket a Kádár-kormány képviselőinek.

Románia számos, magyarok lakta településén tartottak vasárnaptól kezdődően megemlékezéseket. Hétfőn a bukaresti Petőfi-házban hangzott el előadás a magyar forradalom jelentőségéről, kedden az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata Kolozsváron rendezett megemlékezést. A Szilágyságban a református templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, a Székelyföldön az 56-os áldozatok emlékét őrző kopjafáknál, emlékműveknél tisztelegtek.

A kolozsvári magyar főkonzulátus hétfőn rendezett ünnepi fogadást, amelyen részt vettek a magyar történelmi egyházak vezetői. A négyszáz meghívott között számos erdélyi város, település vezetői mellett jelen voltak a román pártok kolozsvári szervezeteinek képviselői is, természetesen a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt kivételével.

---

Az olaszországi Capestranóban az idén is együtt emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom kitörésének és Kapisztrán Szent János halálának évfordulójáról az olaszországi magyarok és a város lakói.

Az idei, szentmisével és kulturális műsorral egybekötött ünnepségen jelen volt Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Győri Enikő római, illetve Tar Pál szentszéki magyar nagykövet is.