Információs társadalom és az innováció

Az információs társadalom az információs ipari termelési korszak beköszöntével, az új évezred első negyedében bontakozik ki. Az Európai Unió tíz éven belül a világ egyik legfejlettebb információs társadalmát akarja létrehozni, utolérve az Amerikai Egyesült Államokat. Mivel Magyarország is az Unióba tart, mi is az információs társadalom építését folytatjuk.

Az információs társadalmat, amelyben a legfontosabb hajtóerő az információ, tudásra alapozott társadalomnak is lehet nevezni. A pénz pénzt szül, a tudás magasabb tudást fial. Ezért a tudásra alapozott társadalomban alaptörvény: az ország, a gazdaság és a védelem fejlődésének elsődleges forrása az a tudás, amellyel összefüggésben az általános ismereteket rendszeresen, a szaktudást pedig folyamatosan frissíteni kell. Nem véletlen tehát, hogy a fejlett országok arra törekednek, hogy az érettségiző diákok közül egyre többet vegyenek fel az egyetemekre. Európában a fiatalok ötven százaléka jár egyetemre, főiskolára. Magyarország merész tervet tűzött ki maga elé, amikor ötven százalék fölé kívánja emelni a felsőoktatásban tanuló fiatalok számát.

A tudás önmagában azonban nem garantálja a fejlődést. Mert igaz, hogy az információs társadalom tudás alapú társadalom, de azt az elvet is el kell fogadni, hogy a fejlődés a tudomány függvénye. A tudás az egyén megfigyelésein és a tudomány eredményein gyarapszik. A tudomány pontos szabályok szerint, mérhetően alkalmazható definíciókat ad. Ma már nincsen egyetlen olyan termék, szolgáltatás a piacon, amelyben ne használnák fel a tudomány legújabb eredményeit. A rendkívüli módon felgyorsult termékváltási versenynek (új gépkocsik, új számítógépek, új mosógépek) éppen ez a háttérben meghúzódó, de könyörtelenül ható törvényszerűség képezi a fizikai alapját.

Az Európai Unió vezetői ezt a törvényszerűséget felismerve harmincnégy olyan egyetemi-ipari tudományos fejlesztő központot hoztak létre, amelyek biztosítják a folyamatos fejlődést és az eredmények szakszerű kihasználását és felhasználását. Ezeket a központokat „kiválósági központoknak” nevezték el, mivel a legjobb tudósokat, mérnököket, kutatókat fogja össze. Erre azért van szükség, mert a tudományalapú termékek kifejlesztése több tudományág eredményének egyidejű és integrált felhasználását igényli.

Büszkék lehetünk arra, hogy a harmincnégy európai kíválósági központokból hat Magyarországon található: a Kísérleti Orvostudományi Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Központ, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, valamint a Kollégium Budapest amely társadalomtudományokkal és a Szilárdtest Fizikai és Optikai Kutatóintézet (a KFKI anyagtudományi konzorciumával közösen), amely optikai és lézerkutatásokkal foglalkozik.

A kiválósági központok három éves időtartamra mintegy egymilliárd forint támogatást kapnak a magyar államtól. A Kiválósági Kutató Központ címet pályázat útján lehetett elnyerni. A kutatóközpontok fontos feladatokat látnak el a nemzetközi tudománypolitikai kapcsolatokban és az önkéntes alapon folytatott tudomány-diplomácia területén, mivel vezető kutatói rendszeresen látogatják a külföldi kongresszusokat és kutatóintézeteket.

Az új termékeket aztán a magasan képzett kutatók és szakmunkások állítják elő az innovációs lánc keretében. Az innovációs lánc olyan fejlesztő és termelő folyamat, amelyben a kutatás, fejlesztés, műszaki tervezés és termelés szerves egységet képez. Az innováció keretében elsősorban nem alapkutatásokat folytatnak, hanem használható – piacképes – alkalmazás-orientált fejlesztéseket végeznek. Ilyen követelményeket támaszt egyébként a Széchenyi-terv is a fejlesztéssel foglalkozó pályázókkal szemben.

Az innováció felgyorsítja a társadalom fejlődését és átvezet a negyedik ipari forradalomba (az 1970-es években kezdődött komplex információtechnológiai forradalom a harmadik, amely napjainkban is tart). A negyedik ipari forradalom lényege a törpésítés, vagyis az alkatrészek, részegységek és a termékek méretének olymértékű kicsinyítése, amely már a nanotechnológai mérettartomány fogalomkörébe tartozik. (A nanométer a milliméter milliomod része.)

A nanotechnológia széleskörű elterjedése igen kedvező hatást gyakorol majd a bio-, gén- és robot-technológiára, amelyek az információs társadalom következő fejlődési szakaszának alapvető technológiáit fogják képezni 15-25 év múlva. Már napjainkban is gyártanak nanotechnológia mérettartományba tartozó igen apró gépeket, amelyeket mikro-elektromechanikai rendszereknek (MEMS) neveznek. A világ technikai fejlődése az egyre kisebb méretű robotok kifejlesztésének irányába halad.

A fentiekből jól érzékelhető, hogy a fejlődés nagyon felgyorsult és ez különböző társadalmi, elsősorban szociális problémákat idéz elő. Az ellentmondás alapvető gyökerei abban a tényben jelennek meg, hogy az ipari termékváltás időciklusa kilenc hónap, a piacképes termékek előállításának ciklusa másfél év, a fogyasztók reális eszközváltását azonban csak években lehet mérni. Ennek a belső ellentmondásnak feloldását egyelőre még a globalizáció messze tekintő tervezői sem találták meg.

---

Napról napra többet hallunk, olvasunk az információs társadalomról. A MNO online újság, maga is az információs társadalom szülötte. Szerkesztőségünk elhatározta, hogy az online lehetőségek között időről-időre olyan elvi-elméleti cikkeket is közread, amelyek segítik az eligazodást az információs társadalom kibontakozásával kapcsolatban. Ez alkalommal az információs társadalom és az innováció kapcsolatát kívánjuk bemutatni. Várjuk olvasóink véleményét és javaslatait.