November 23.: Magyar politikai élet (1.)

Lakáshitel; Demszky a regionális fejlesztésről; az MSZP a közöktatásról; a Vegyépszer-ügy; Magyar-orosz kapcsolatok; megalakult a Centrum Párt; a Keller-bizottság befejezte a vizsgálatot; a Közbeszerzési bizottság ülése.

A lakáshitel kamatok 1998-2001 között 24 százalékról ötödére, 4,5 százalékra csökkentek – mondta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a Fidesz-Magyar Polgári Párt Otthonteremtés Magyarországon című konferenciáján pénteken Budapesten.A Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva elmondta: az építési és ingatlanvásárlási hitel állománya az idei év első nyolc hónapjában meghaladta a 270 milliárd forintot, míg tavaly egész évben ez 190,8 milliárd forint volt. Glattfelder Béla elmondta: az előző hónapok 6-9 százalékos termelésbővülését követően július hónapban az építőipar teljesítménynövekedése 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez összességében az év első hét hónapjában 9,1 százalékos bővülés. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás tendenciája is kedvezően alakul az ágazatban. Az idei év első félévében az építőiparban alkalmazásban állók száma – az 5 fő feletti foglalkoztatók adatait alapul véve – 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Glattfelder Béla véleménye szerint 10 ezer többletlakás megépítése akár 1 százalékkal is növelheti a bruttó hazai terméket. A 2002-es Széchenyi terves pályázatok közül kiemelte, hogy jövőre az önkormányzatok 50 százalékos támogatást is elnyerhetnek építési telkek kialakítására, amely jelentősen növelheti az új lakások építésének számát.

Demszky Gábor szerint a jelentős politikai feszültségekkel terhelt, s a normális működési rendet is nélkülöző közép-magyarországi régió az európai uniós csatlakozást követően elveszítheti az itt várható mintegy 50 milliárd forintos uniós támogatás jó részét, ha nem jut mielőbb súlyának megfelelő képviselethez a régió fejlesztési tanácsában a főváros. A főpolgármester erről azon a tanácskozáson beszélt, amelyet a hazai régiók uniós felkészítésének jegyében tartottak pénteken Budapesten. Demszky Gábor leszögezte, hogy Budapest készen áll hatékonyan és kooperatívan dolgozni a közép-magyarországi régión belül, ha súlyához méltó kompetenciákat kap egy módosított összetételű regionális fejlesztési tanácsban. Jelenleg ugyanis e szervezetben a főváros a szavazatoknak csak 11 százalékával rendelkezik

Az MSZP álláspontja szerint a közoktatás ebben a kormányzati ciklusban a kabinet sikerpropagandájának része volt. Jánosi György, az MSZP elnökségének tagja a témában tartott pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a közoktatás területén hazugságokkal, féligazságokkal vezetik félre a társadalmat. Az MSZP úgy látja, hogy sem a közoktatás finanszírozási helyzete, sem a pedagógusok bérviszonyai nem javultak az elmúlt három és fél év során. A pedagógus-bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok nem érik el az országos átlagkereset szintjét. A pedagógusok béremelése kapcsán az MSZP azt ígéri, hogy a szférában egyszeri radikális, azt követően pedig minden évben az inflációt minimum három százalékkal meghaladó növekedésre lehet számítani.

Még nem tudni, történt-e politikai befolyásolás az autópálya-építés területén, de az ügyben vizsgálódó képviselői munkacsoport még ebben a parlamenti ciklusban leteszi jelentését az Országgyűlés asztalára – jelentette ki Bauer Tamás (SZDSZ), az ötfős parlamenti munkacsoport vezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. A szocialista és SZDSZ-es országgyűlési képviselőkből álló úgynevezett rész-vizsgáló bizottság három tagja, Bauer Tamás, Világosi Gábor (SZDSZ) és Herczog Edit (MSZP) a magyarországi autópálya-, autóút- és hídépítésben több fronton érdekelt Vegyépszer Rt. menedzsmentjével találkozott. Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. vezérigazgatója kiemelte: az M3-as, M7-es és M9-es autópályán, illetve autóúton és a szekszárdi Duna-hídon zajló munkálatokban részt vevő vállalat az év végére műszaki-pénzügyi értelemben 65 százalékban készül el projektjeivel.

Ha fordulat nem is, de előrelépés tapasztalható a magyar-orosz kapcsolatok területén – hangzott el az Országgyűlés Külügyi Bizottsága küldöttségének pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján. A magyar országgyűlési képviselők az elmozdulás jeleként értékelték, hogy küldöttségüket igen magas szinten fogadták Moszkvában. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma külügyi, védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival folytatott eszmecsere mellett Gennagyij Szeleznyovval, a duma – közelmúltban Budapesten járt – elnökével és Alekszandr Avgyejev első külügyminiszter-helyettessel is találkoztak a parlamenti delegáció tagjai: Szent-Iványi István, a testület SZDSZ-es elnöke, valamint Nagy Gábor Tamás (Fidesz-MPP), Solymosi József (MSZP) és Csapody Miklós (MDF). A bizottsági elnök közlése szerint megbeszéléseiken fontos szerepet kaptak a gazdasági kapcsolatok, különösen az, hogy miként lehetne lefaragni azt a több mint 2 milliárd dolláros magyar deficitet a kétoldalú forgalomban, amit a magyar export 1998-as orosz válság utáni drasztikus visszaesése, valamint a kőolajárak elmúlt években tapasztalt növekedése idézett elő. A politikus bíztatónak nevezte, hogy megélénkültek a kölcsönös tőkebefektetések a két ország között, erre példa a Richter Gedeon Rt., a MOL Rt., valamint a Transelektro oroszországi beruházásai. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon bizonyos „izgalom” is kísérte az orosz tőke befektetéseit – ennek legemlékezetesebb példája a BorsodChem ügye – a magyar fél egyértelmű véleménye szerint azonban az a helyes és normális, ha kétoldalú a tőke forgalma. A találkozón értelemszerűen szóba került a II. világháború után a Szovjetunióba hurcolt műkincsek ügye.

Centrum néven új pártot hozott létre a Magyar Demokrata Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokraták – jelentették be pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Kupa Mihály, az új párt elnöke leszögezte, hogy a Centrum – teljes nevén Centrum-Békejobb-HOM-Kereszténydemokrata-Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért – nem választási párt, hanem hosszú távon szeretnének működni, nemcsak az országgyűlési és az önkormányzati választásokon, hanem azon túl is. Hangsúlyozta, hogy meg kívánják állítani azt a magyar demokráciára nézve – álláspontjuk szerint – hátrányos folyamatot, hogy a politikai élet két nagy párt kizárólagos akaratának függvénye legyen.

A Keller-bizottság befejezte a vizsgálatot. A földművelésügyi tárca működését súlyos törvénytelenségek jellemezték, és ezért közjogi, politikai és erkölcsi felelősség terheli a kancelláriaminisztert, a kormányt és a miniszterelnököt – közölte Keller László (MSZP) a munkacsoport utolsó ülésén, pénteken, Budapesten. Hozzáfűzte: országgyűlési határozati javaslatban foglalták össze legfontosabb megállapításaikat, amelyeket az indítványhoz csatolt melléklet támaszt alá. Az előterjesztés függelékként tartalmazza a vizsgálat során keletkezett dokumentumokat.

Az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága pénteki ülésén úgy döntött, hogy december 7-i következő ülésén véglegesíti a testület kétéves tevékenységéről szóló jelentés-tervezetet, amit a parlament december 10-n kezdődő plenáris ülésére terjesztenének be. A csaknem 100 oldalas jelentés öt fejezetből áll. Az első a vizsgálóbizottság megalakulását, munkatervét és ügyrendjét foglalja össze. A második rész a bizottság által meghallgatott 14 szervezet közbeszerzési tapasztalatait összegzi. Így az önkormányzatok közül a fővárosi, a pécsi, a szegedi, a nyíregyházi, a győri és a debreceni közbeszerzési gyakorlatról olvasható összefoglaló. A bizottság tevékenységét lezáró tanulmány harmadik fejezetében a hatályos közbeszerzési törvény módosítására tett javaslatok találhatók. Az 54 pontba foglalt módosítási csomagot az általuk meghallgatott szervezetek tapasztalatai és javaslatai alapján fogalmazták meg a bizottság szakértői, élükön Szentmiklósi Péter ügyvéddel. A jelentés negyedik része a bizottság nyolc önálló módosító indítványát tartalmazza, amelyeket a pénzügyi törvénycsomaghoz nyújtottak be. A közbeszerzési bizottság kétéves tevékenységét lezáró összegzés ötödik fejezete egy országgyűlési határozati javaslat-tervezetet tartalmaz, amelyet bizottsági önálló indítványként nyújtanak be a Háznak. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a jelentés megállapításainak és összefoglaló javaslatainak figyelembe vételével készítse elő a közbeszerzési törvény átfogó módosítását, és azt 2002. március 31-ig terjessze be a parlamentnek. A bizottság jogi szakértője azonban emlékeztette a képviselőket egy 2001 őszén már elfogadott országgyűlési határozatra, amely kötelezi a kormányt a közbeszerzési törvény átfogó módosításának beterjesztésére. Ezt a javaslatot a Közbeszerzések Tanácsának éves beszámolója kapcsán a gazdasági bizottság kezdeményezte.

A számítástechnikai bűnözés elleni, az Európa Tanács (ET) által kidolgozott egyezményt huszonhat európai és négy tengerentúli ország (Kanada, Japán, Dél-Afrika és az Egyesült Államok) magas rangú képviselője írta alá pénteken Budapesten. A dokumentumot magyar részről Dávid Ibolya igazságügy-miniszter látta el kézjegyével. Az egyezmény célja olyan büntetőjogi politika kidolgozása, amely megvédi a társadalmat a számítástechnikai bűnözéssel szemben és nemzetközi együttműködést alakít ki. A dokumentum többek között tartalmazza a jogtalan belépés, a kifürkészés, az adatok sérthetetlensége elleni cselekmény, valamint a számítástechnikai csalás és hamisítás tényállásának meghatározását is. Hans Christian Krüger, az ET főtitkára az egyezmény kapcsán arról beszélt, hogy ez az első olyan dokumentum, amely nemzetközi szinten koordinálja a közös lépéseket

Alkotmánybíróság (AB) hétfői teljes ülésén folytatja az Országos Választási Bizottságnak az MSZP népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyalását. Az Alkotmánybíróság foglalkozik a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló, lex Répássyként ismertté vált, még ki nem hirdetett törvénnyel is. A normaszöveget Mádl Ferenc köztársasági elnök több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért a május 30-án kihirdetésre megküldött törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte a testületnek. Az államfő álláspontja szerint a Polgári törvénykönyv újonnan megállapított, válaszadásra vonatkozó rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme érdekében, az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. Egy másik beadvány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek azt az előírását vitatja, hogy a pénzbevonási nyereséget a jegybankkal szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. Az indítványozó a bankjegyek és érmék bevonásáról rendelkező MNB-hirdetmények alkotmányellenességének vizsgálatát is kérte. Az alkotmánybírák megtárgyalják a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénynek az ajándéksorsolással összefüggő rendelkezését vitató indítványt.