A népszerű dal azt mondja: „A költô visszatér, Petôfi visszatér.” Mit jelentsen ez? Hogyhogy visszatér? Nyilvánvaló, hogy nem Petôfi testi valójában, hanem Petôfi, a rajongott és a magyar nép által oly sokáig testi valójában is visszavárt költô szelleme kellene hogy visszatérjen, és vele a költészet maga az életünkbe. Mert nem az a legfontosabb kérdés, hogy a kozák lovas megölte-e a segesvári véres csatában a költôt vagy a cári csapatok fogolyként hurcolták netán magukkal, s úgy halt meg valahol idegenben. A fontos az volna, hogy éljen tovább – mint korábbi nemzedékek sorában élt több mint egy évszázad óta – költészete, mely nemcsak a magyar, de a világirodalomnak is különleges kincse. Az volna a fontos, hogy nemzedékekben éljen tovább, a mai ifjúság szívébe térjen vissza az a költô, aki azokat a szépséges népdalszerű verseket írta, amelyeket egykor egy ország énekelt, a Juhász legény, szegény juhászlegény… , a Fa leszek, ha fának vagy virága… , a Befordultam a konyhára… kezdetű s a többi, egyszerűségében gyönyörködtetô dalt. Vagy a költô, aki a magyar Alföld, a magyar táj legszebb líráját teremtette meg rajongó elfogultságában. Vagy az a költô, aki Kukorica Jancsiból álmodott János vitézt a magyar népnek, tiszta kék tavat tiszta szerelemmel és beteljesülést, nemcsak a szerelemben, de a haza függetlenségében és a szabadságban, a nép fölemelkedésében is. Mindenekelôtt azonban álmodott a magyarságnak csodálatos gyôzelmeket és igazságtételt János vitéz személyében, az ô dicsôséges harcaival. Fazekas Mihály Lúdas Matyija, Arany János Toldi Miklósa mellett Petôfi Sándor János vitéze testesíti meg a sok vesztes háború, a bennünket ért oly sok igazságtalanság és történelmi csapás után a nép fiából lett hôst, akinek igazsága, hite, tiszta embersége, ereje vagy leleményessége lélekben emelheti fel az árva népet.
Petôfi személye és költészete erkölcsi eszményt és egyúttal reményt adott még sokáig Segesvár és Világos után is a magyarságnak. Reményt, hogy a „költô visszatér”, hogy költészete által megint olyan szép lesz a magyar Alföld, mint amilyennek vele láthattuk, hogy meséje is megelevenedhet, hogy föltámadhat vele a magyar szabadság.
A szerb eredetű Petrovics mészáros és a szlovák Hruz Mária – egykori cselédlány – gyermeke a maga halálig tartó gyermeki tisztaságával, hazaszeretetével, szabadságért vállalt életáldozatával és mindezeket a tulajdonságait kristálytiszta költészetébe emelô tehetségével lett a magyarság egyik legnagyobb költôje és mindenkor visszavárt embereszménye.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
