Mintegy négyszázmillió forintos segítséget nyújt a Széchenyi terv a turisták által kedvelt vajai, füzéri, ozorai, szigligeti, esztergomi és egri várak helyreállításához. A „várvédô” munkálatok, – amelyek költsége mintegy hétszázmillió forint – nem csupán azt szolgálják, hogy ne omoljanak tovább az évszázados falak, hanem azt is, hogy értékes kulturális programoknak adhassanak helyet történelmünk becses színterei.
E műemlékek közül a legtöbb támogatást, 120 millió forintot az egri vár kapja, melynek lépcsôit évente csaknem félmillió látogató koptatja. A Dobó István Vármúzeumot többször választották az év leglátogatottabb múzeumává. A nyaranta hagyományos Végvári Vigasságokon, amikor bajvívók, bô bugyogós törökök és hastáncosnôk népesítik be az erôdítményt, több tízezer turista fordul meg. A „vitézek ékes oskolájának” nevezett vár, amely Európa egyik legnagyobb megtekinthetô erôdrendszere, mégis „romlásnak indult” az utóbbi években, sosem jutott elég pénz a bástyák, falak megóvására. Így történhetett, hogy kazamata egy része életveszélyessé vált, s ugyancsak sokáig lezárták a székesegyház romterületét is. Évente csupán harmincmillió forintot költhettek a veszély elhárítására. A falak romos állapota és a hiányos szolgáltatások miatt e műemlék egyre nehezebben állta a turisták ostromát.
Dobó várának siralmas állapota arra sarkallta a műemlék gazdáit és a helybelieket, hogy összefogjanak. Homa János, a város országgyűlési képviselôje elôbb felszólalt a Parlamentben, késôbb pedig levelet írt a gazdasági miniszternek – segítséget kérve a vár megóvásához. „Csatasorba állt” a tulajdonost képviselô Kincstári Vagyonigazgatóság, a nemzeti értékeink fölött ôrködô műemlékvédelmi hivatal, az ingatlant használó megyei önkormányzat és Eger városa is – így sikerült elôteremteni a Széchenyi terv pályázatához szükséges 120 millió forintos önrészt. Az összesen csaknem negyedmilliárd forintból az erôdítmény város felé esô, leginkább meghatározó részeit valamint legproblémásabb területeit hozzák rendbe. Az építkezés várhatóan áprilisban kezdôdik és novemberig tart – tudtuk meg Lugosi Dénestôl, a Kincstári Vagyonigazgatóság Heves megyei kirendeltségének vezetôjétôl. A munkálatok kezdetét jelentik a vár tervezett teljes felújításának, amely a becslések szerint egymilliárd forintba kerülne, s a beruházási terv szerint legalább hat évig tartana.
Az elnyert pályázat jóvoltából megerôsítik az északi külsô és a nyugati várfalat, valamint a délkeleti fülesbástya megsérült szakaszait. Megnyitják a jelenleg lezárt részeket is, hogy a látogatók az öles falakon körüljárva tekinthessék meg az építményt, s gyönyörködhessenek a város panorámájában. Turistacsalogató programoknak, tudósok tanácskozásainak adhat helyet a felújítás után a Dobó-bástya, e háromszintes, önálló erôdítmény. A két alsó szinten régészeti és természettudományi kiállítást nyitnak, a legfelsô szinten pedig konferencia- és rendezvénytermet. A múzeumban ugyanis jelenleg nincs olyan helyiség, ahol nagyobb csoportokat fogadhatnának. Az átalakítás után már a nyári szezonon kívül is tarthatnának idegenforgalmi rendezvényeket.
Sokáig a vár egyik legveszélyesebb részének számított a székesegyház romterülete, amelynek csapadékvíz-elvezetését az elmúlt két évben oldották meg, mintegy ötvenmillió forintból, egy területfejlesztési pályázat segítségével. Most egyes falrészek rendbe hozásával folytatódhat a munka, hogy a látogatók képet kaphassanak arról, milyen is lehetett az egri püspökség egykori fôtemploma.
– Nagy eredmény, hogy a magyarság hazafiasságát és hôsies helytállását szimbolizáló egri vár elnyerte e támogatást, és végre elkezdôdhet a régóta halogatott munka – véli Petercsák Tivadar, a Dobó Múzeum igazgatója. Nagyszabású, új régészeti kiállítások valósulhatnak meg e felújítás jóvoltából. A Dobó bástya belsô terében ugyanis nemcsak konferenciatermet rendeznek be, de ott mutatják be azt a leletanyagot is, amely az M3-as autópálya építésénél került elô a földbôl. Méltó környezetben, a bástyához tartozó eredeti mésztufabarlangokban kapnak majd helyet azok a tárgyak, amelyek szemléltetik a térség elmúlt évezredeit. A székesegyház romterületének helyreállítása lehetôséget ad arra, hogy újra szabadtéri miséket tarthassanak azon a helyen, ahol az Árpád-házi királyok idejében az ország legnagyobb temploma állt. Megvalósulhat a közönség régi álma is, hogy évtizedes szünet után újra a várban láthassa az Agria Játékok nyári színházi elôadásait.
Az egri várat az tette híressé, hogy 1552-ben egy maroknyi magyar megvédte a negyvenszeres túlerôvel támadó török birodalom ellen. Idén, az ostrom 450. évfordulóján nem csupán az nyugtatja meg a helybelieket, hogy méltó programokkal, mondaíró versennyel és lovagi tornákkal készülnek az ünneplésre, hanem az is, hogy nem hagyták sorsára Dobó várát, az Egri csillagokból ismert legendás erôdítményt.
mikolajiv
Mikolajiv városát támadták az oroszok
