Budapesten a Szent Gellért ereklye

Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára ünnepélyesen átadta a hazánknak ajándékozott Szent Gellért-ereklyét a Belvárosi Főplébánia plébánosának. A csontereklyét eddig a muránói San Donato-bazilikában őrízték.

Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára az állam képviseletében kedden ünnepélyesen átadta a nemrégiben Magyarországnak ajándékozott Szent Gellért-ereklyét és a hitelességet igazoló okmányt Osztie Zoltánnak, a Belvárosi Főplébánia plébánosának Budapesten.

A két darabból – egy sarokcsont- és egy csigolyacsont-részből – álló ereklye Osztie Zoltán kezdeményezésére, ajándékozás révén került vissza magyar földre Olaszországból, a muránói San Donato-bazilikából.

Osztie Zoltán kezdeményezésének hátterében az áll, hogy annak idején a Belvárosi Főplébánia templomában volt Szent Gellért első sírhelye.

A csontokat múlt pénteken hozták muránói üveg ereklyetartóban Budapestre, s azokat a későbbiekben a főplébánia Március 15. téri templomának új kegyoltárán helyezik el. A templomban húsvét előtt, a tervek szerint a virágvasárnapot megelőző szombaton, március 23-án szentelik fel az új kegyoltárt, s a híveknek akkor mutatják be az ereklyét.

A keddi ünnepélyes átadáson Semjén Zsolt elmondta, hogy az ereklye visszatérése Magyarországra szimbolikus jelentőségű, hiszen Szent Gellért jelen volt a magyar keresztény állam megszületésekor. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Szent Gellértnek nemcsak egyházszervezői, hanem államszervezői munkássága is kiemelkedő jelentőségű.

Semjén Zsolt köszönetet mondott mindazoknak, akik segítséget nyújtottak az ereklye hazatérésében, s reményét fejezte ki, hogy a Belvárosi Plébániatemplom zarándokhellyé válik majd.

Osztie Zoltán az eseményen kiemelte, hogy Magyarország missziós terület, azaz napjainkban szükség van az új evangelizációra még akkor is, ha a népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosság túlnyomó része a történelmi egyházakhoz tartozik.

---

A 980 táján velencei előkelő család sarjaként született Szent Gellért 1016-ban érkezett misszionáriusként Magyarországra, s itt István király rábízta fia, Imre herceg nevelését. A hittérítő később Csanád püspöke lett. 1046-ban lelte halálát, amikor Vata pogányai a Kelen-hegyről, azaz a mai Gellért-hegyről taligára kötözve a mélybe lökték.

Gellértet a mai belvárosi templom helyén álló Boldogasszony templomban temették el, s csontjai hét évig pihentek ott. Földi maradványait 1048-ban Csanádra, a régi Marosvárra vitték, majd a muranói San Donato-bazilikában helyezték el, ahonnan egykor bencés szerzetesként Gellért elindult hittérítő útjára.

Lábszárcsontját 1992-ben hozták Itáliából Magyarországra. Ezt az ereklyét, muranói kristály ereklyetartóban a szegedi Fogadalmi templomban helyezték el, Gellért csanádi püspöksége emlékére.

Gellért püspököt 1083-ban László király, István és Imre „oltárra helyezésével” együtt avatta szentté.