Különösen igaz ez a bôvítésre érett unió egyik vezetô hatalmára, Franciaországra, amelynek mindig nagy volt a kelet-közép-európai befolyása. Ezért fontos a MAGYart rendezvénysorozat, amelynek záróeseményeire lapunk is hivatalos volt.
Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke négy éve, magyarországi látogatásán jelentette be: 2001-ben megrendezik Franciaországban a magyar kultúra évét. Hazánk lett az új évezred elsô meghívottja, az egyik legfelkészültebb jelöltjeként az unió bôvítésének: a magyar államiság ezeréves évfordulója megfelelô alkalom arra, hogy megmutassa magát a nemzeti identitására oly büszke francia nép elôtt egy kis ország, amely történelmének mostoha korszakaiban is meg tudta ôrizni kulturális és nyelvi önazonosságát. A programok tervezéséhez az 1998-as választások után látott hozzá Szabó Miklós miniszteri biztos irodája, és idén június 12-én nyílt meg hivatalosan a hét hónapon át tartó magyar kulturális évad. A lebonyolítással a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rendezvényeit szervezô Hungarofest Kht. és a Párizsi Magyar Intézet munkatársait bízták meg. Segítségükkel nyerhetnek bepillantást a Szabad Föld olvasói is a csodálatos hangulatba, amit az egyöntetű siker láttán érezhetett a vendég.
Az utazástól fáradtan, Párizs fényeitôl mégis fellelkesülve várta az újságíró-küldöttség Budai Zoltánt, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát a magyar intézetben. Az államtitkár bejelentette: a MAGYart-ra költött 740 millió forint gyakorlatilag megtérült, hiszen a Magyarországra látogató turisták száma októberi adatok szerint negyven százalékkal nôtt az elôzô évihez képest, ennek bevétele fedezi a kulturális évad költségeit. A hozzánk érkezô franciák létszámgyarapodása és a programsorozat híre között szakértôk szerint nyilvánvaló az összefüggés.
Kíváncsian tartottunk a Théatre de Chaillot épülete felé, ahonnan hamisítatlan magyar muzsika hangjai szűrôdtek ki valódi kurjongatással vegyülve – mintha nem is Párizsban lennénk, hanem egy alföldi falu báljának közepébe csöppentünk volna. A háttérben azonban ott ragyogott ünnepi díszben az Öreg Hölgy: a kivilágított Eiffel-torony, el kellett hinnünk, mégiscsak a francia fôvárosban történik mindez. A Bokros, Hegedűs és a Téka együttes zenéjére Zsuráfszki Zoltán néptánc-koreográfus diktálta a tempót nagy átéléssel. Nem volt olyan francia azon az estén, akit be ne ojtott volna a magyar néptánc és népzene szeretetével.
Nem fecséreltük alvásra az éjszakát, hajnalban, gyors tisztálkodás után a strasbourgi vonaton próbáltunk regenerálódni, már csak azért is, mert a – nálunk sajnos más ügyek miatt elhíresült – városban rendezett hagyományos karácsonyi vásár díszvendége ezúttal Magyarország volt, sok-sok látnivalóval. Anne Schumann alpolgármester asszony köszöntô szavaiból kiderült, csak aznap több mint ötszáz buszra való turista érkezett az Európai Tanács székhelyeként is ismert városba – ennek kellemetlen oldalát saját bôrünkön érezhettük: mozdulni alig lehetett a bô kínálatú pavilonokkal teletűzdelt utcákon és tereken. Elvergôdtünk a katedrális melletti magyar standokhoz, ahol gyertyaöntôk, bôrművészek, fajátékkészítôk és magyaros ruhák készítôi állították ki portékáikat. Itt már nem is volt különlegesség a magyar muzsika és a táncosok csizmáinak dobbanása. A csípôs paprikával megbolondított szegedi gulyás idehaza még sohasem esett olyan jól, mint ott, az utak keresztezôdésérôl elnevezett város fôterén állva.
A következô nap is Párizsban virradt ránk, és Orbán Viktor miniszterelnök látogatása jegyében telt. A fénypont: a Théatre des Champs Élysées-ben adott koncert, amelynek végén az elragadtatott francia közönség nem akarta elengedni a színpadról a Kocsis Zoltán által vezényelt Nemzeti Filharmonikusokat. Jómagam még csak könnyűzenei koncerten láttam olyat, mint itt: három ráadásra is visszatapsolták a zenekart. Azt mondták a bennfentesek, nincs ezen mit csodálkozni: a MAGYart-nak szinte valamennyi rendezvénye hatalmas sikert aratott. Errôl számolt be a Lumieres Magyares (Magyarország fényei) című kiállítás francia kurátora, Gustave de Stael is. A századforduló és a századelô magyar impresszionista festôinek képeirôl a francia elnök is a legnagyobb elismerés hangján szólt, amikor négyszemközt tárgyalt Orbán Viktorral.
Álmaink szupervonatán, a TGV-n két óra alatt értünk a közel hatszáz kilométerrel távolabbi Lyonba. Itt megcsodáltuk A római kori Pannónia és a Kelták Magyarországon című kiállítást Szabó Miklós régészprofesszor rendezésében. Elôbbinek a Gall-Római Civilizációs Múzeum, utóbbinak a Musée Saint-Romain-en-Gal termei adtak otthont.
Másnap elkápráztató aranykincsek vártak ránk a saint-germain-en-laye-beli Musée des Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyában, ahol a Napkirály, XIV. Lajos gyermekéveit töltötte. A történelmi Magyarország területérôl a Kr. e. 3000-tôl a római hódítás kezdetéig nyúló idôszakból származó aranytárgyakat állítottak itt ki, amelyek nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Európa ôskorának párját ritkító leletei. Az egyes franciaországi ásatások leleteinek szembeötlô hasonlatossága azt bizonyítja, hogy az Európa területén élô népek már akkor kiterjedt kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek. Ez biztató a jövô Európájára nézve, jegyezte meg kalauzunk, Jean-Paul Guillaumet művészettörténész.
Ezek a szavak visszhangoztak bennünk a hazafelé tartó repülôgépen is.
origo.hu
Magyar Péter a sajtóban hízeleg a nőknek, miközben valójában lenézi őket
