időjárás 3°C Virág 2022. november 26.
logo

Január 21.: Magyar politikai élet (2.)

MTI
2002.01.21. 21:28

<b>Őry Csaba</b> az MSZP-szakszervezetek megállapodásról, az <b>MSZP</b> vezetői EU-nagykövetekkel és zöldszervezetekkel találkoztak, MSZP-s aggályok Grespik kapcsán, nyilatkozatok <b>Szűrös</b> körül, az <b>SZDSZ</b> és az <b>ISM</b> a sportról, a <b>Fidelitas</b> a Fiatal Baloldal demonstrációjáról valamint pártlisták és az <b>MDF</b> tárgyalásai.

Őry Csaba az MSZP-szakszervezetek megállapodásról
Örülünk annak, hogy az MSZP és a szakszervezetek ismét a kormányprogram támogatására szervezkednek – nyilatkozta Őry Csaba az MTI-nek hétfőn, arra reagálva, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt együttműködési nyilatkozatot írt alá 35 szakszervezeti vezetővel.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára közölte: megérti, hogy a szakszervezeteknek szükségük volt egy látványos aláírási ceremóniára, amivel ellensúlyozhatják azt a jogos lelkiismeret-furdalást, amit azért éreznek, mert a Bokros- csomag idején elárulták a dolgozó embereket.

Ígérni persze könnyű – mondta hozzátéve: ahogy mondani szokás, olyan szegény még egy szocialista politikus sem lehet, hogy ne tudna eleget ígérni. Őry Csaba leszögezte: a kormány nem szavakból épít légvárakat.

Ktért arra, hogy az európai értelemben vett teljes foglalkoztatottságot ígérték és ennek megvalósítása során több mint 200 ezer új munkahely jött létre eddig. Megjegyezte, hogy az európai uniós felzárkózás első és rendkívül fontos lépése a két lépcsőben elhatározott radikális minimálbéremelés volt.

Nyilvánvaló, hogy a jogharmonizációs programmal összefüggésben számos új munkavállalói garancia épülhetett be a Munka törvénykönyvébe, a diszkrimináció tilalmától kezdve az egyenlő munkáért egyenlő bért elvén át a végezhető túlmunka korlátozásáig – fűzte hozzá az államtitkár.

Mint mondta, az egyezmény aláírói és azok is, akik a dokumentumot nem írták alá, nyilván egyetértenek abban, hogy a családok boldogulását kell előtérbe helyezni, és ehhez értelemszerűen hozzá tartozik a tisztes munka lehetősége. Minden olyan cselekedetnek örülünk, amely ebben támogatja a kormányt – fogalmazott Őry Csaba.




A Fidesz-MDF Heves megyei jelöltjei
A pétervásárai választókerületben indul Horváth László, a Fidesz Heves megyei elnöke, és ő vezeti a Fidesz-MDF területi listát is. Buttinger László, a Fidesz Heves megyei irodájának sajtószóvivője hétfőn az MTI-nek elmondta: a listát azt követően véglegesítették, hogy azt szombaton jóváhagyta a párt Országos Választmánya.

A sajtószóvivő közölte, hogy a lista első hat helyezettje egyéni választókerületben is indul: az első helyen szereplő Horváth László a pétervásárai kerületben, a második helyen szereplő Homa János pedig az egri körzetben száll ringbe a mandátumért. Őket sorrendben a fideszes Mánya Kristóf (Gyöngyös), az MKDSZ-es Szinyei András (Hatvan), a fideszes Zay Andrea (Füzesabony), illetve az MDF-es Tóth József (Heves) követi.

Horváth László, Homa János és Mánya Kristóf 1998-ban ezekben a körzetekben szerezett mandátumot, Szinyei András pedig megyei listáról került a parlamentbe.

A területi listán a hetedik helytől a következő a sorrend: Nyitrai Zsolt (Fidelitas), Nyerges Andor (MDF), Suha Ferenc (Lungo Drom), Farkas Zoltán (Fidelitas), Balázs József (Fidesz), Szecskó Antal (MDF), Csáki Zsigmond (Fidesz), Herman István (MDF), Wingendorf János (Fidesz), Nánási István (MDF), Társy József (Fidesz), Varga Tibor (Fidesz).




Az MSZP vezetői EU-nagykövetekkel találkoztak
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Kovács László, a párt elnöke – a január 26-i kongresszus megelőzően – tájékoztatta az Európai Unió és a NATO-tagállamok hazánkba akkreditált nagyköveteit az MSZP választási felkészüléséről, programjáról és választási kilátásairól – tudatta az MSZP hétfőn közleményben az MTI-vel.

A dokumentum szerint a pártvezetők kifejtették, hogy az MSZP társadalmi támogatottsága erősödik és kedvezőnek ítélték az MSZP győzelmi esélyeit.

A találkozón Medgyessy Péter és Kovács László ismertette az MSZP külpolitikájának fő irányait. Megerősíttették, hogy mindenekelőtt a magyar nemzeti érdekek és az euroatlanti közösséghez való tartozás közös értékeinek érvényesítése áll a szocialisták külpolitikájának középpontjában. Kiemelték, hogy az MSZP vezette kormány képes lesz megteremteni az összhangot az Európa-politika céljai és a térség országaihoz fűződő kapcsolatok, valamint a határon túli magyarság támogatása között.

Az MSZP az Európai Unióhoz való csatlakozást alapvető nemzeti érdekként, a nemzet felemelkedésének programjaként kezeli. Álláspontja szerint a 2000. szeptember 11-i hatpárti nyilatkozat továbbra is érvényben van, és ez képezi a csatlakozás iránti elkötelezettség nemzeti minimumát – áll a közleményben.

A dokumentum leszögezi: az MSZP továbbra is egyetért a határon túl élő magyarokról szóló törvény célkitűzéseivel. Ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak a december 22-i román-magyar miniszterelnöki megállapodást. Ez ugyanis több ponton ellentétes a parlament által elfogadott törvénnyel és számos vonatkozásban veszélyezteti a magyar munkavállalók érdekeit.

Kormányra kerülve az MSZP felfüggeszti a megállapodást, és új egyeztetést kezdeményez partnereivel – tartalmazza a közlemény. A dokumentum szerint a találkozón elhangzott: az MSZP a NATO 5. cikkelyével kapcsolatos kötelezettségek zavartalan teljesítése érdekében alkotmánymódosítást javasol. Ennek értelmében az 5. cikkely alkalmazása esetén a kormány saját hatáskörében – az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett – engedélyezheti a külföldi fegyveres erők magyarországi átvonulását, állomásozását és az ország területéről kiinduló alkalmazását.




Szocialista vezetők és zöldszervezetek megbeszélése
Szili Katalin szocialista elnökhelyettes szerint a környezetvédelem ügye az elmúlt négy évben jelentősen héttérbe szorult, és ezzel a megállapítással több zöldszervezet is egyetért.

A politikus erről azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel együtt hétfőn megbeszélést folytatott különböző környezetvédő társadalmi szervezetekkel, köztük a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi képviselőivel hétfőn.

Szili Katalin elmondta: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy fontos a végrehajtás felgyorsítása az európai uniós csatlakozás szempontjából létfontosságú területeken. Ezek közé sorolta a levegőtisztaságot, a vízminőség védelmét és a hulladékgazdálkodást.

Szili Katalin tájékoztatása szerint a találkozón Medgyessy Péter kinyilvánította, hogy kormányra kerülésük esetén nem csak a szűken vett környezeti kérdésekben támaszkodnak majd a zöldszervezetek véleményére.

Hozzáfűzte, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt erős, tiszta hatáskörökkel rendelkező környezetvédelmi tárcában gondolkodik. Szili Katalin kitért arra is, hogy a civil szervezetek képviselői a megbeszélésen kritikát fogalmaztak meg a társadalmi szervezetek támogatásának gyakorlatával kapcsolatban, és számos javaslatot tettek annak megváltoztatására.




MSZP-aggály Grespik László politikai szereplése kapcsán
Ha jogilag nem is kötelező, de etikailag-politikailag célszerű lenne, ha a MIÉP listáján szereplő Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a választások végéig felfüggesztené köztisztviselői munkáját – nyilatkozta Tóth András hétfőn az MTI-nek.

Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, hogy Grespik László jogilag azután válik képviselőjelöltté, hogy pártja hivatalosan is országos listát állít.

Miután azonban pártelkötelezettsége egy hét végi MIÉP-rendezvényen nyilvánvalóvá vált, ezért szerintünk az lenne a korrekt, ha a köztisztviselő szabadságra menne. A szocialisták jelöltjei, például Vári Gyula honvédtiszt is így cselekedtek – tette hozzá.

Tóth András rámutatott: a hivatalvezető közéleti szerepvállalásai szerinte már korábban nyilvánvalóvá tették, hogy „politikailag túlfűtött” a tevékenysége.

A szocialista politikus úgy tudja, hogy a közigazgatási hivataloknak jelentős szerepük van a parlamenti választások előkészítésében, lebonyolításában. Ebben a helyzetben így aggályos a hivatalvezető politikai szerepvállalása, s ezért szerinte Grespik Lászlónak a nyilvánvaló összeférhetetlenség miatt le kellene mondania posztjáról. Az MSZP-képviselő megjegyezte azt is: célszerű lenne, ha ebben a kérdésben állást foglalna a Fővárosi Választási Bizottság.

Grespik László hivatalvezetővel annak elfoglaltsága miatt hétfőn többszöri próbálkozásra sem sikerült felvennie a kapcsolatot az MTI-nek.




Szűrös Mátyás kizárását kezdeményezik az MSZP-frakcióból
Szűrös Mátyásnak az MSZP országgyűlési frakciójából való azonnali kizárását, és valamennyi funkciójából való visszahívását kezdeményezi a szocialisták Hajdú-Bihar megyei elnöke.

Juhászné Lévai Katalin országgyűlési képviselő hétfőn Debrecenben tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy kezdeményezését Szűrös Mátyás kizárásáról eljuttatta a frakcióvezetésnek. A kezdeményezést azzal indokolta, hogy a hét végétől Szűrös Mátyás vezeti az Új Baloldal országos listáját.

A Hajdú-Bihar megyei szocialisták elnöke emlékeztetett: Szűrös Mátyás 1998-ban az MSZP Hajdú-Bihar megyei listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Szűrös Mátyás mostani lépésével erkölcsileg megsemmisült, és saját maga rombolta le azt a nimbuszt, ami volt ideiglenes köztársasági elnökként még övezte – tette hozzá Juhászné Lévai Katalin.

A hajdú-bihari MSZP-elnök elmondta azt is, hogy Szűrös Mátyást a pártból nem tudják kizárni, ugyanis nem tagja az MSZP-nek, mivel 10 éve nem fizet tagdíjat. Ez annak ellenére így van, hogy Szűrös, mint nyilatkozta, havonta bizonyos összeget átutal a párt szolidaritási alapjába – magyarázta Juhászné Lévai Katalin. Hozzáfűzte: a szolidaritási alapba valamennyi képviselő fizet, ezzel is támogatva a frakció működését.




Szűrös Mátyás reagálása
Szűrös Mátyás sajnálattal értesült az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnökének hétfői nyilatkozatáról, amelyben Juhászné Lévai Katalin – Szűrös megítélése szerint – országgyűlési képviselőhöz méltatlan jelzőkkel illette őt.

A hajdú-bihari MSZP-elnök annak kapcsán, hogy egy hétvégi bejelentés szerint Szűrös Mátyás vezeti az Új Baloldal országos listáját, kezdeményezte Szűrösnek az MSZP országgyűlési frakciójából való kizárását, és valamennyi funkciójából való visszahívását.

Juhászné Lévai Katalin rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: Szűrös Mátyás mostani lépésével erkölcsileg megsemmisült, és saját maga rombolta le azt a nimbuszt, ami volt ideiglenes köztársasági elnökként még övezte. A nyilatkozatra reagálva Szűrös Mátyás az MTI-nek hangsúlyozta: az ember erkölcsi állapota és lelkiismerete nem pártfüggő.

Sajnálom, hogy az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke ezt nem így gondolja – fűzte hozzá a politikus, aki még ma is az MSZP tagjának tekinti magát.

A köztársaságot kikiáltó egykori ideiglenes elnök mindezek mellett úgy véli, hogy kizárhatják az MSZP-ből és a párt parlamenti frakciójából. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnökévé a testület közgyűlése választotta, s csak az hívhatja vissza.

Felidézte a politikus, hogy 1985 óta tagja az Országgyűlésnek, s 1990-ben, az első szabad választáson az MSZP színeiben indulók közül egyedül szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Jóllehet 1998-ban valóban a hajdú-bihari pártlistáról kerültem az Országgyűlésbe, sem a választók, sem a párt bizalmával nem éltem vissza – jelentette ki a politikus.

A párttagságát illető megjegyzésre – miszerint nem tagja az MSZP-nek, mert nem fizet tagdíjat -, Szűrös Mátyás úgy reagált, hogy ideiglenes köztársasági elnökként felfüggesztette tagságát. Később azt formálisan helyreállították, de soha nem tartoztam alapszervezethez, így nem volt hova fizetnem – tette hozzá.

Szűrös Mátyás szerint ezt a helyzetet a pártja mindvégig elfogadta, amit bizonyít, hogy a januári pártkongresszusra is meghívták. Külföldi utam miatt azonban nem tudok részt venni a kongresszuson – zárta az MTI-nek adott nyilatkozatát Szűrös Mátyás.




Az SZDSZ a fociról
Magyarországon az egészségügy mély válságban van. Nincs pénz a legelemibb orvosi eszközökre, a rutinműtétek végrehajtása nehézségekbe ütközik, anyagi problémát jelent az égési centrumok felszerelése – áll az SZDSZ közleményében.

Ebben a helyzetben az SZDSZ szerint érthetetlen az Ifjúsági és Sportminisztérium cinikus megjegyzése, miszerint a sport támogatásánál nincs jobb egészségmegőrző program.

Az SZDSZ úgy véli, hogy nem szabad összekeverni a profi futball támogatását a tömegsportokéval. Örömmel vesszük, ha a kormány részesedést vállal iskolai tornatermek, falusi sporttelepek fejlesztésében, de a 21 milliárdos stadionépítés és a 8 milliárd forintos, futballkluboknak nyújtott állami garancia nem segíti a magyar lakosság egészségének megőrzését – zárul a közlemény.




Az ISM a sportámogatásról
A polgári kormány több mint háromszor annyi költségvetési forrást fordít a sport támogatására, mint az MSZP-SZDSZ kormány tette azt a megelőző kormányzati ciklusban. Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulása óta a kormány több mint 20,5 milliárd forintot fordít sportfejlesztési célokra, szemben a megelőző négy év 16,4 milliárd forintos összegével. Ezen belül a fogyatékosok sportjára fordított összegek az 1998-as 36 millió forintról 500 millió forintra, a szabadidősport támogatására fordított források 30 millió forintról 550 millió forintra nőttek. Több mint félezer településnek nyújtott az ISM pályázati úton iskolai tornaterem építéséhez, felújításához támogatást. Többek között Pápán, Veszprémben, Debrecenben, Székesfehérvárott, Dombóváron, Szolnokon, Szegeden került sor sportcsarnokok építésére.

2000. január 1. óta a diáksport normatíva kötött felhasználású normatívává vált, így ez a döntés évi több mint kétmilliárd forintot biztosított az iskolai diáksport tevékenységek támogatására.

A kormány 2001-2002-ben 8 milliárd forintot fordít stadionrekonstrukcióra, ám több mint 10 milliárd forintot fordít a Sportkórház teljes rekonstrukciójára. A hivatásos labdarúgóklubok reorganizációját segítő kötvénykibocsátással kapcsolatban 3,1 milliárd forintos állami garanciavállalásra került sor, míg a gyermek és ifjúsági sportfejlesztést szolgáló Bozsik József nemzeti labdarúgó-utánpótlás nevelési program végrehajtása érdekében 5,2 milliárd forintos garanciavállalás történt.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.