időjárás 7°C Vilma 2022. december 5.
logo

Jobb a szöcskék csirke

Balogh Géza
2002.01.10. 23:01

A kutatók szerint az ember tíz kilónál is több vegyszert kebelez be élete során, természetesen nem önszántából. Ha lenyel egy falat húst, kenyeret, egy korty sört, üdítôt, elszopogat egy cukorkát, csokoládét, a kalóriák mellett biztos, hogy mesterséges, legtöbbször káros anyagokat is bevisz vele a szervezetébe. <br/>Pedig lehet sokkal tisztább, egészségesebb élelmiszerekhez is jutni.

Ám azok termesztésével ma még csak nagyon kevesen próbálkoznak Magyarországon. Sokak szerint ez a jövô: a táj termôképességét figyelembe vevô, a megújuló energiaforrásokat jobban kihasználó, a környezet megóvását és az egészséges élelmiszerek elôállítását megcélzó bio-, vagy más néven ökogazdálkodás. Errôl tanácskoztak a közelmúltban neves szakemberek társaságában a beregi gazdák Tarpán.
Ma nálunk még sokan csak legyintenek az ökogazdálkodásra, mondván, nem egyéb, mint nyugatmajmolás. Mi sem bizonyítja azonban a fontosságát, mint az a riasztó adat, mely szerint a hazánkban megtalálható mintegy háromezer növényfajtának a negyede veszélyeztetett. És pusztul a termôtalaj is: romlik a szerkezete, csökken a szervesanyag-tartalma, miközben egyre nagyobb gondok forrása a savanyodás és az erózió is. Ráadásul pusztulnak a vízkészletek, fokozatosan szennyeződik a levegő. Mindezeket figyelembe véve elemi érdek az ökogazdálkodás minél nagyobb arányú, minél gyorsabb ütemű elterjesztése.
– A tennivalókat már nagyon sok helyen felismerték, ám a biogazdálkodás, leszámítva néhány nyugat-európai országot a legtöbb helyen gyermekcipôben jár – emelte ki elôadásában dr. Vágvölgyi Sándor, a nyíregyházi fôiskola tanszékvezetô tanára. – Igaz, vannak államok, ahol a mezôgazdasági területeknek már tizenöt százalékán ökogazdálkodás folyik, de a nagy többség még az egy százalékot sem éri el.
Az olyan biogazdák, mint a balmazújvárosi Rózsa Péter, vagy a nyíregyházi Zelenyánszki András sajnos ma még a kivételek közé tartoznak. Rózsa Péter, aki a Kvalikó Szövetkezet elnöke is egyben, zöldséggel foglalkozik, és a legkorszerűbb eszközöket, eljárásokat alkalmazza. Két évtizedes tapasztalata alapján állítja, biológiai úton is meg lehet védeni a gyümölcsöt, a zöldséget. Nincs szükség a méregdrága, igen veszélyes mérgekre; ám az is igaz, a biogazdálkodás komoly felkészültséget, és állandó készenlétet igényel.
– A világ még mindig a mennyiség bűvöletében él – állapította meg a biotermelő. – Azt hisszük, az a jó, ha egy hektáron száz mázsa búza terem, ha a tehén évente tízezer liter tejet ad, és a csirke másfél hónap alatt három kilót hízik Ám az csak keveseket érdekel, milyen áron. Mi is tartunk baromfit, de a csirkénk hat hónap alatt nô meg. Tápot messzirôl se lát, szöcskét viszont igen. És micsoda különbség van a tápos meg a szöcskés csirke között! A mesterséges anyagokkal felfújt paprika vagy alma se léphet a bioföldeken termett zöldség, gyümölcs nyomába. Sajnos, a piacon gyengék vagyunk. Ez talán a legnagyobb gondunk, amit sürgôsen orvosolnunk kell.
Zelenyánszki András sem tegnap kezdte ezt a gazdálkodási formát. A nyíregyházi kôművesmester tizennyolc éve vette fejébe, hogy kitanulja a biogazdálkodást. Hat évig járta Pest meg Debrecen iskoláit, s ma már eljutott odáig, hogy otthon szinte kizárólag a maga termesztette eledelt fogyasztja. Nyírjestanyán van egy huszonöt hektáros birtoka, melyen legutóbb repcét termelt.
– Huszonnyolc mázsa termett hektáronként, de nem a terméshozam a lényeg – számolt be tapasztalatairól. – Fontosabb a módszer s a bevétel. Természetesen semmiféle vegyszert sem használtunk, és a magot német megrendelésre adtuk el. Hétezer forintot kaptunk mázsánként, szemben az 5200 forintos tôzsdei árral. De azért ne higgyék, hogy fenékig tejfel az életünk. Mi például a repcére egyetlen fillér földalapú támogatást se kaptunk, mert nem fémzárolt vetômagot vetettünk. Hiába magyaráztuk, hogy hát ez biogazdától vásárolt vetômag. Nem kaptuk meg a támogatást.
A nyírségi „repcekirálynak” van egy hektár gyümölcsöse is, ahol szintén a hagyományos réz-kén összetételű szerrel permeteznek. De ismernek ennél hathatósabb eljárást is. A múltkor például megtámadta a kertet a szövôlepke. Egykettôre letakarodtak a fákról: Zelenyánszki András elôvette a disznóperzselôt meg a gázpalackot, és egy óra alatt kiirtotta a lepkét az utolsó szálig.
Hazánkban a kilencvenes évek derekán kezdôdött az ökogazdálkodók intenzívebb támogatása. Mint dr. Gyurasits Elemér, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fôtanácsosa elmondta, az elsô évben tizenkétezer hektáron folyt ellenôrzött ökológiai gazdálkodás, s húszan pályáztak az állami támogatásra. Ma hatvan-hetvenezer hektáron zajlik ellenôrzött ökogazdálkodás, s másfél százan pályázták meg a kétszázmilliós támogatási keretet. Már ez is kétszerese a korábbi összegeknek, és 2002-tôl még több pénzt szán a biogazdálkodásra a nemrég elfogadott új agrártámogatási rendelet. Az ökológiai gazdálkodás mellett nagyobb támogatás juthat a talajvédô gazdálkodásra, az integrált növénytermesztésre is. Ugyancsak ösztönzik majd a legeltetésen alapuló gyepgazdálkodást és a vizes élôhelyek hasznosítását is halastó gyanánt.
Érdemes tehát sokaknak egy kicsit alaposabban elgondolkodni: ha másként nem, kísérletképpen nem lenne-e célszerű megpróbálkozni a biogazdálkodással.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.