Kalendárium: vízkereszttől hamvazószerdáig

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsangi időszak kezdete. Ez változó hosszúságú: január 6-a után kezdődik és a nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig tart

A keleti egyházak ekkor ünneplik Jézus születését. Az egyházi zsolozsma szerint hármas csodával ékes napot ünneplünk ekkor. A hármas csodából kiemelhetjük, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár személyében a pogány világ is meghódol a várva várt király előtt; legendájukból népszokás is alakult. A háromkirályjáráskor házról házra vitték a kiugratható szerkezetre szerelt szép csillagot.

Ezen a napon a katolikus falukban szokás volt országszerte a víz- és házszentelés. A szenteltvíz a bölcsőtől a koporsóig végigkísérte az emberek életét. Gyógyításra, az ártó hatalmak elűzésére használták, az emberi élet jelentős állomásain – keresztelésen, esküvőn, temetésen – meghintették vele a híveket.Házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel az évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűit, ezzel próbálva védekezni a rontások, csapások ellen. Manapság is sok ház ajtaja felett lesz látható a 20 –G+M+B –02 felirat.


Erre az időszakra csak egyetlen jelentősebb egyházi ünnep esik, a karácsony utáni 40. napon, február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A katolikus egyház gyertyát szentel ezen a napon. A gyertya eredetileg méhviaszból készült, s már a kereszténység előtt mágikus erőt tulajdonítottak „a méhek munkássága által” nyert különleges anyagnak. Szokás volt február 3-án, Balázs napján a diákoknak templomba menni. Ilyenkor a pap két összekötött égő gyertyát tart a balázsolandó nyakához, s kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök kérésére óvja meg az illetőt a torokbajtól.

Az egyház évszázadokig üldözte a farsangi pogány szokásokat, később már inkább átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, egészséges életörömnek, szórakozásnak. Farsangi időben van a busójárás, sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzatnak, a fiatalok kakast ütnek A farsang szó bajor-osztrák eredetű, a farsangkor ételként fogyasztott fánk szavunkat az erdélyi szászok nyelvéből kölcsönöztük, ennek palóc megfelelőjét, a pampuskát a szlovák nyelvből. A karnevál szót az olasz nyelven is olvasó, Csokonai ismertette meg velünk, hiszen komikus eposzának főhősét Carneval-nak nevezte. A karnevál szó magyarázatai közül a legismertebb:„Hús(étel), Isten veled!

A régi időkben minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját, hiszen a farsangi mulatságoknak fontos szerepük volt a párválasztásban. A hagyományos paraszti életben ez volt a házasságkötések és a lakodalmak ideje is. Ezt az időszakot a bőséges evés-ivás jellemezte, hiszen hamvazószerdától már szigorú böjt következett.A népi szokások a farsanghoz kapcsolódóan igen sokrétűek: köszöntők, adománygyűjtések, dramatikus játékok, pártában maradtak csúfolásai színezték heteit.
A maskarás, jelmezes bálok, táncmulatságok szokása a mai napig megmaradt – kezdődhet hát a báli szezon!