Mit hozott az elmúlt év tudománya?

Az elmúlt esztendô tudományos eredményeinek sorában az egyik legfigyelemreméltóbb az úgynevezett nanotechnológia tökéletesítése, amelyrôl sok kutató állítja, hogy egy-két évtizeden belül forradalmasítani fogja az ipari termelést.

Az atom-legó néven is ismertté vált módszer elvi alapja, hogy az anyag atomokból áll, és megfelelô eszközökkel ezekbôl bármi fölépíthetô, elôállítható. Nincs már messze az idô, amikor sorra létesülnek majd a nano-összeszerelô műhelyek, amelyekben az atomokat célirányosan rendezve és ebben az állapotukban rögzítve gyógyszert, autóalkatrészt, számítógépet vagy éppen rágógumit állítanak elô. De – hogy mást ne mondjunk – gyártanak itt majd olyan szuperszámítógépeket is, amelyek akkorák, mint egy emberi sejt, sôt sorozatban készülnek olyan négyszemélyes űrjárművek is, amelyek sem nem nagyobbak, sem nem drágábbak, mint a családi autó...
Noha a nanotechnológia jobbára még a jövô zenéje, a robottechnikának számos olyan új eredménye született, amely a gyakorlatban is alkalmazható. Jellemzô, hogy a fejlesztési irányok egyik csúcsa éppen a haszontalan robotok elôállítása, mint amilyen a japán Sony cég robotkutyája is. Az AIBO „márkanevű” kiskutyányi robot négy lábon jár, kamerával lát, mikrofonokkal hall. A környezetében önállóan mozog, kapcsolatba lép a gazdájával, miközben saját energiaforrását használja. Ezen túl azonban még szerény (primitív) érzelmi megnyilvánulásokra is képes, így lehet boldog, szomorú, dühös, meglepett vagy éppen elégedett. És mérnöki elhatározás kérdése csupán, hogy a jövôben tudjon akár harapni is...
A robottechnikai fejlesztések másik csúcsa a hadászati célú robotok, amelyekbôl tavaly mintegy ezerötszázat állítottak hadrendbe az Egyesült Államokban. Ezek – többek között – vegyi fegyverek hatástalanítására, bombázásra alkalmasak. (Ilyen manôverezô robotrepülôgépek vagy másképpen „önjáró bombák” kerültek bevetésre Afganisztánban is, amelyek közül a GBU-28B légibomba például sziklabunkerek lerombolására is képes, mert akár hat méter mélyre is be tud hatolni a sziklafalba, s csak ezután robban.) Amerikai stratégák szerint a jövôben távirányítású robotok helyettesítik majd az embereket a fegyveres összecsapásokban. Természetesen katonákra továbbra is szükség lesz, de ôk biztonságos távolságból szemlélik majd az ütközeteket.
A számítógép- és a robottechnológia együttes fejlesztésének kimagasló eredménye volt az a műtét, amelyet az óceánon túlról hajtottak végre. Mégpedig úgy, hogy – jelképesen szólva – a szikét New Yorkban fogták, és az Strasbourgban vágta ki a beteg epehólyagját. A műveletben az egyik legnehezebb feladat a vezérlôjelek továbbítása volt úgy, hogy azok minél kevesebb késéssel érjenek Strasbourgba. Végül ezt mindössze 155 ezredmásodperces idôeltéréssel sikerült ezt megoldani, ami gyakorlatilag teljes egyidejűséget jelent.
A számítógépes vezérlés fejlesztésének nagy területe a közlekedés, illetve az autóipar. Az ajtó, ablak nyitása, zárása, a riasztó ki- és bekapcsolása ilyen vezérléssel ma már mindennapos dolog. De az sem távoli már, amikor majd radarok és videokamerák figyelik az autó környezetét, és a vezetési feladatok jó részét hangutasítással végezhetjük el. Az olasz Lancia gépkocsigyártó cég legújabb fejlesztésű, Nea típusú járművében ez a tartozék már meg is található, s lehet, hogy néhány év múlva már a sorozatban gyártott autóknak is alapfelszerelése lesz.
De ha már a közlekedésnél és az autóknál tartunk, meg kell emlékeznünk azokról a törekvésekrôl is, amelyek a mostani, hagyományos tüzelôanyagok (üzemanyagok) leváltását célozzák. E tekintetben talán a víz energiaforrásként való hasznosításában mutatkozott a legjelentôsebb elôrelépés. Valójában a vízben lévô hidrogén az, ami (az oxigénnel való egyesülése során) az energiát adja. Ehhez azonban a vizet föl kell bontani hidrogénre és oxigénre, ami viszont nagy energia-befektetést igényel. Ha ez megoldódik, máris tolakszik a következô kérdés: hogyan lesz a hidrogénbôl gépkocsi meghajtására alkalmas energia? Erre is több megoldás létezik, amelyek közül az úgynevezett „hidegen való elégetés” ígérkezik legtávlatosabbnak. Ennek lényege, hogy tüzelôanyag-cellában az említett módon szabadítják föl a hidrogénben rejlô energiát, amelynek végterméke villamos energia. Ily módon ez a tüzelôanyag-cella valóságos kis erômű szerepét tölti be az autóban, az általa termelt áram villanymotort hajt, és ez hozza működésbe a gépkocsit.
Noha az űrkutatás területén tavaly nem születtek látványos, nagy eredmények, az amerikai műhelyekben változatlan lendülettel folyt a munka. Elindult Naprendszert kutató útjára a Genesis nevű űrszonda azzal a céllal, hogy – minél közelebb jutva a Naphoz – részecskemintákat gyűjtsön, aminek kiértékelése után közelebb kerülhet az ember a Naprendszer keletkezésének megértéséhez. Nemrégiben állt Mars körüli pályájára az Odyssey nevű műhold, amely a bolygó felszínének közelében talán ma is föllelhetô vízkészletek nyomai után kutat, illetve a felszín ásványianyag-összetételét elemzi.
Az orvosi műszertechnika kétségtelenül kimagasló teljesítménye a tavaly megalkotott és emberbe ültetett, önműködô műszív. De megemlíthetjük a kis helyigényű műtüdôt is, ami szintén amerikai tudóscsoport műve. Az orvosbiológiában az ôssejtkutatásban születtek távlatos eredmények, a genetika pedig eljutott az ember klónozásának lehetôségéig, nem kis aggodalmat keltve ezzel a világban.