Nemzettársaiknak a szomszédok is kedveznek

A határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály számos, Magyarországgal szomszédos országban már évek óta érvényben van.

Pozsonyban a határon túli szlovákokról szóló törvényt a Meciar- kormány idején, 1997-ben fogadták el, abból kiindulva, hogy „Szlovákia a határain túl élô szlovákokat mindig is a szlovák nemzet integráns részének tekintette és tekinti”. A jogszabály értelmében azok a határon túl élô szlovákok, akik megkapták a „szlovákigazolványt”, Szlovákia területén a hazai polgárokkal azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, vállalkozhatnak, ingyenes oktatásban részesülhetnek az óvodától az egyetemig, azonos egészségügyi ellátás illeti meg őket, nyugdíjra jogosultak, s a közlekedésben is ugyanolyan elônyöket, támogatásokat élveznek, mint a hazai polgárok.
A három esztendôvel ezelôtt elfogadott román törvény jóval szerényebb célokat fogalmaz meg. Nem hoz létre „nemzettagsági igazolványt”, és nem szabályozza a külhoni románok anyaországbeli státusát, viszont a törvény nemcsak az ország területén, hanem más államokban is szavatol kedvezményeket. A határon túli románok támogatását célzó akciók pénzellátására létrejött a miniszterelnök rendelkezésére álló alap. A felsôoktatási hallgatók a román állam ösztöndíjasai lehetnek, és romániai tanulmányaik idôtartamára egyebek közt ingyenes elszállásolásért folyamodhatnak.
A szomszédos országokban élô ôshonos szlovén kisebbségek helyzetérôl 1996-ban határozott a ljubljanai parlament. A törvény értelmében az anyaország kisebbségei számára állandó forrást biztosít tudományos intézeteik működéséhez, támogatja kiadóik tevékenységeit, elôsegíti a szlovén nyelvű könyvek, folyóiratok, hanghordozók biztosítását.
A Bolgár Köztársaság határain túl élô bolgárokról szóló, 2000-ben megszavazott jogszabály hatálya minden olyan államra kiterjed, ahol bolgár nemzetiségűek élnek. A törvény személyi hatálya alá tartozik az, akinek legalább egyik felmenôje bolgár, bolgár öntudattal rendelkezik s más állam területén él. A törvény szerint a bolgár állam támogatja a „külföldön élô bolgárok” fejlôdését. Segíti szervezeteiket, ha azok tevékenysége a bolgár anyanyelvi kultúra és a vallási hagyományok megôrzésére irányul. A támogatások forrása a Bolgár Köztársaság költségvetése. A törvény hatálya alá tartozó személyek a Bolgár Köztársaság területén a következô kedvezményeket élvezik: munkavállalási engedély gyorsított eljárással, részvétel az úgynevezett kuponos privatizációban, beruházások végzése, korábban államosított vagyontárgyaik visszaszerzése.
Az Albániában élô görög kisebbség iránt különleges elbírálást alkalmaznak Athénban. Az érintettek nemzeti, azaz csak Görögországba szóló, hat hónapos vízumot kapnak. Ennek birtokában személyi igazolványt bocsátanak ki számukra, ami ott-tartózkodásra, munkavállalásra jogosítja fel a címzettet.
A tizenhatmillió külföldön élô lengyel jogállását Varsó visszahonosítási, állampolgársági és státustörvény keretében kívánja rendezni. A visszahonosításról szóló jogszabály 2001. január 1-jén lépett életbe, s csak a Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. A hazatelepülôknek az önkormányzatok keresnek munkahelyet, lakást, az államtól jelentôs támogatásra számíthatnak. A szejm által már megszavazott, jelenleg a szenátus jóváhagyására váró állampolgársági jogszabály értelmében elvesztett állampolgárságukat visszaigényelhetik azok a lengyelek, akiket a második világháború idején erôszakkal hurcoltak a volt Szovjetunióba, vagy akik a népi Lengyelország évtizedeiben önként vagy hatósági kényszerítésre távoztak hazájukból.
Németország határaitól keletre ma megközelítôleg kétmillió német él. A német nemzetpolitika 1990-es megváltoztatása óta továbbra is fenntartja a betelepülés lehetôséget, fôleg a volt Szovjetunió és a balti államok területén élô népi németekre vonatkozóan. Céljai között szerepel ugyanakkor a kelet-európai országokban élô német népcsoportok kulturális önazonosságának megôrzése és a feltételek megteremtése ahhoz, hogy jelenlegi hazájukban maradhassanak.
Az Európai Unióban a legliberálisabb ír állampolgársági törvény értelmében, ha az állampolgárságra pályázó egyén tudja bizonyítani legalább egyik nagyszülôje ír származását: automatikusan megilleti az ír útlevél. Az ír alkotmány értelmében ír állampolgárságot lehet szerezni: honosítás, házasságkötés, valamint leszármazás útján.
Spanyolország alapjában véve követi a schengeni elôírásokat, ám kulturális és történelmi okok miatt pozitív diszkriminációt alkalmaz a latin-amerikai országok állampolgáraira. Portugália különleges kapcsolatokat tart fenn Brazíliával és más volt gyarmataival. Egy 1960-ban kötött megállapodás szerint például a brazil állampolgárok korlátlan ideig tartózkodhatnak Portugália területén.