Az új évezred egyeteme Győrött

– A Széchenyi István Fôiskola megfelelt a kihívásoknak, beteljesült az ambíciója. Egyetemmé vált, és nem azzá tették. Maga rajzolta meg azt a jövôképet, amelyet most már hallgatóinak, oktatóinak, munkatársainak kínál. Ez erôsíti meg autonómiáját és sajátos, egyedi szellemiségét – mondta Pálinkás József oktatási miniszter, amikor a napokban egyetemmé avatta a gyôri Széchenyi István Fôiskolát.
Ezzel a gyôri polgárok évszázados álma vált valóra. Kautz Gusztáv, a Gyôri Jogakadémia rektora már 1878-ban tanulmányt készített a leendô egyetemrôl. A megvalósulásig 124 esztendôt kellett várni. A gyôri nemzeti színházbeli történelmi jelentôségű avatóünnepségen hosszasan zúgott a taps, amikor a miniszter átadta az egyetem alapító okiratát Czinege Imre rektornak, egyúttal bejelentve: az állam 3,7 milliárd forinttal támogatja az új egyetem intézményfejlesztési tervét. Új fôépület és könyvtár épülhet, továbbá a következô tanévtôl csaknem ötven százalékkal növelhetik a kollégiumi helyek számát, Gyôr városa pedig új, többfunkciós sport- és kulturális célokat szolgáló csarnokot ajándékoz a nemzet legfiatalabb egyetemének.
A jogelôdöt, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Fôiskolát 1968-ban alapították, üzemmérnököket képeztek benne. Az intézmény 1986-tól viseli Széchenyi István nevét. Több mint tíz éve, hogy a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent a gyôri felsôoktatási palettán; hét éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezésével újraindult a jogi képzés Gyôrött; majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fôiskola Tanárképzô Intézete gyôri tagozata integrálásával létrejött a Zeneművészeti Intézet. Az egyetemi program kidolgozója a korábbi ciklusokban fôigazgatói posztot betöltô Szekeres Tamás. A siker elérésében döntô szerepet játszott az Universitas-Gyôr Alapítvány, mely tizenkét éve ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel ad tudományos hátteret.
Az egyetemnek jelenleg több mint nyolcezer hallgatója van – hat és fél ezren nappali tagozaton, két és fél ezren távoktatásban tanulnak –, két tudományterületen hat egyetemi szintű szak működik. A műszaki tudományi kar keretében 2001 ôsze óta építészmérnököket, építômérnököket és közlekedési mérnököket képeznek. A gazdasági informatika szakon az új tanévben kezdôdik meg az egyetemi szintű tanítás. A jog- és gazdaságtudományi karon eddig két évfolyam végzett, a közgazdász-gazdálkodási szakon 1994 óta négy. További tizenhat szakon változatlan a fôiskolai szintű képzés. Az ugyancsak fôiskolai diplomát adó távoktatásban tíz szakon, az akkreditált felsôfokú szakképzésben hat szakon kínál tanulmányi lehetôséget az intézmény. A térség diplomásai posztgraduális képzések keretében szakmérnöki és szakközgazda felkészültséget szerezhetnek.
Az új egyetem rövid távú fejlesztési tervei között szerepel a képzési kínálat bôvítése, fôképp a nyugat-dunántúli régió hiányszakmás területein: egyetemi szintű gazdasági informatika, mechatronika, fôiskolai szintű nemzetközi kommunikációs, az új posztgraduális képzésben például jogi informatikus szak.
A gyôri egyetem avatóünnepségét valamennyi hazai egyetem rektora megtisztelte jelenlétével. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Gál Zoltán sikertörténetnek minôsítette a Széchenyi Fôiskola életútját, mely az egyetemmé válással ért a csúcsra. A veszprémi rektor szavai szerint az állam és az önkormányzat, az akadémia és a versenyszféra összefogását dicséri. Czinege Imre professzor így fogalmazott: – Történelmi tapasztalatainkból ismerjük, hogy egyetemet csak lendületben lévô, élni akaró, optimista ország tud létrehozni.