Gigantikus tengeri szörny támadt rá egy amerikai hadihajóra

A hajókat mélybe rántó tengeri szörny, a kraken sok évszázados legendáját a modern kor embere hajlamos egyetlen kézlegyintéssel elintézni, amit a füstös kikötői kocsmák tengerészeinek alkoholos mámorban megszületett képzelgésének tart. Pedig a nagy mélységek legnagyobbrészt ma is feltáratlan birodalma számos ismeretlen állatfaj, köztük gigantikus méretű „szörnyszerű” kreatúrák hazája. Ez utóbbiak, mint például a gigászkalmár csak rendkívül ritkán mutatják meg magukat a felszíni világnak, éppen ezért a felbukkanásuk akár komoly riadalmat is kelthet, méghozzá nemcsak az elmúlt korok babonás hajósaiban, hanem – mint ahogy megesett –, még az Egyesült Államok egyik modern fregattjának a haditengerészeiben is.

Forrás: Ilf Science2026. 01. 20. 19:18
Valamilyen hatalmas lény támadt a járőröző hadihajóra Fotó: Britannica
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gigantikus mélytengeri élőlény felbukkanása okozott emlékezetes galibát az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partvidékén egy San Diego közelében őrjáratozó fregatt legénységének. A Knox-osztályba tartozó USS Stein fregattot a Csendes-óceánon 1978-ban ért incidensnek mind a mai napig több megválaszolatlan kérdése is van.

Gigantikus lény, minden valószínűség szerint egy ismeretlen óriáskalmár támadt rá az USS Stein fregattra (a kép illusztráció)
Gigantikus lény, minden valószínűség szerint egy ismeretlen óriáskalmár támadt rá az USS Stein fregattra (a kép illusztráció)   Fotó: Luis Laria / Facebook

Gigantikus lény rongálta meg az amerikai fregatt szonárkupoláját

Az 1972 márciusában szolgálatba állított USS Stein kísérő romboló, amit később fregattá minősítettek át, az Egyesült Államok haditengerészetének korszerű, tengeralattjáró-elhárító felszíni egysége volt. A 133 méter hosszú és 3226 tonna vízkiszorítású jól felfegyverzett és komoly teljesítményű rádiólokációs, illetve a víz alatti célpontok felderítésére szolgáló szonárrendszerrel felszerelt hadihajón 18 fős tiszti és 267 legénységi állományú haditengerész szolgált. Az 1970-es években a USS Stein partvédelmi járőrfeladatokat látott el az Egyesült Államok nyugati, csendes óceáni partvidékén.

Az USS Stein fregatt, amit az incidens ért  Fotó: U.S. Navy

A hadihajó egy második világháborús hősről, Tony Steinről kapta a nevét, aki  1945-ben az Iwo Jima szigetért folytatott rendkívül súlyos harcokban tanúsított hősies magatartásáért megkapta az egyik legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Honor érdemrendet.

Legfőbb hadműveleti feladata a térségben esetlegesen felbukkanó szovjet tengeralattjárók időbeli felderítése és elfogása volt. 1978-ban az egyik rutinfeladatnak számító járőrözése során a fregatt váratlan vészhelyzetbe került, ugyanis a tengeralattjárók felderítésére szolgáló bemérőberendezése hirtelen „megvakult”. Mivel a fedélzeten szolgáló műszakiak nem tudták azonosítani a hiba okát, ezért a hadihajót a körzeti parancsnokság azonnali hatállyal visszarendelte bázisára, a San Franciscó-i hadikikötőbe. Az USS Stein műszaki tisztjei azt valószínűsítették, hogy a fregattot „megvakító” ismeretlen eredetű meghibásodás a hajó orrának a vízvonal alatti részén felszerelt több mint 27 tonnás szonárkupolában keletkezett. 

A sérülés a fregatt orra alatti szonárkupolát érte (Fotó: Above The Norm News)

Éppen ezért amint az USS Stein befutott San Franciscóba, azonnal a szárazdokkba irányították a hadihajót. Miután a fregatt beállt a szárazdokkba, Ira Carpenter műszaki altiszt alaposan megvizsgálta a szonárkupolát. Carpenter legnagyobb megdöbbenésére azt tapasztalta, hogy a kupola gumiborítását egy sor mély vágás szaggatta fel. Az egyik mély vágásban pedig egy méretes karomszerű tárgyat fedezett fel, amelyről csak annyit tudott megállapítani, hogy organikus eredetű, vagyis valamilyen óriási élőlénytől származhat. 

Még soha nem láttam ehhez hasonlót, és az ilyen típusú kár teljesen szokatlan volt számomra

– nyilatkozta Ira Carpenter abban az incidensről felvett jegyzőkönyvben, amit a Haditengerészeti Intézet tett közzé. „A késemmel kiemeltem ezt az idegen tárgyat a […] bevonatból, ami úgy nézett ki, mint egy karom” – tette hozzá.

Egy óriáskalmár fogókarjának karmai. Ehhez hasonló, csak ennél sokkal nagyobb karmok okozhatták az USS Stein sérüléseit  (Fotó: American Museum of Natural History)

 „Akkoriban tréfásan azt mondtam az SW tisztemnek: »Nézze csak főnök, úgy néz ki, mintha egy csapat kis aligátor támadt volna meg minket«” – fűzte hozzá az USS Stein műszaki altisztje, akit az Ilf Sceince tudományos hírportál idéz.

Akár harmincméteres is lehetett a félelmetes bestia

A szonárkupola gumiburkolatában talált karomszerű képződményt a haditengerészetnél dolgozó neves tengerbiológus-szakértő, dr. Forrest Glenn Wood egy hatalmas kalmár fogókarjáról származó karomként azonosította. „A kalmároknak ehhez hasonlóak a karmai. Az óceánban egyetlen más ismert élőlénynek sincs ilyen szerkezete” – jegyezte meg a haditengerészet tengerbiológusa. „De ez nem zárja ki azt, hogy olyasvalamitől származik, amit még nem ismerünk” – tette hozzá Forrest Glenn Wood.

Az óriáskalmárok a világóceán legrejtélyesebb lényei közé tartoznak (Fotó: ThoughtCo)

De vajon mitől bizonytalanodhatott el a szakértő, hiszen az óriáskalmároknak nincs túl sok ismert fajuk. Még a szakemberek számára sem világos, hogy az óriáskalmárok nemzetségébe, Architeuthis genusba egyáltalán hány faj sorolható, ugyanis annyira ismeretlenek ezek az óriási mélytengeri lények, hogy nincs biztosan elkülöníthető faji szintű taxonómiájuk. A szürkületi zónában, vagyis a 200 és 1000 méter közötti vízmélységben honos atlanti óriáskalmár (Architeuthis dux) a maga 10-12 méteres testhosszával szinte eltörpül az eddig ismert legnagyobb tízkarú fejlábú, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) méretei mellett. 

Ritka felvétel egy felszínen sodródó gigászkalmár teteméről   (Fotó: Live Science)

Ezt a fajt 1925-ben fedezték fel, és az első leírása óta mindössze csak 12 elpusztult példányát sikerült azonosítani, ám ezek maradványai még nem teljesen kifejlett egyedektől származtak. A gigászkalmárt eddig csupán három alkalommal sikerült megfigyelni és az észlelések azt valószínűsítik, hogy ez a hatalmas óceáni ragadozó csak az Antarktisz körüli vizek jéghideg mélységeiben, a Déli-óceán 1000 méter alatti abisszális-zónájában él. A tengerbiológusok sem tudják, hogy valójában mekkorák lehetnek e mélytengeri szörnyetegek leghatalmasabb példányai. Erre csak néhány, az ámbráscetek gyomrából előkerült testrész alapján lehet következtetni.

Félelmetes párharcok zajlanak az óriások között a sötét mélységekben   Fotó: Dreamstime.com

A 18–20 méteres testhosszúságot is elérő nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) a világóceán ma élő legnagyobb húsevő ragadozója. A fogascetek (Odontoceti) rendjébe tartozó tengeri emlős egyetlen lélegzetvétellel képes akár 2500– 3000 méteres mélységre lemerülni és háromnegyed órát lent tartózkodni. A nagy ámbráscet egyik kedvenc prédája az óriáskalmár és ennek felkutatására, illetve elejtésére merül le gyakran 2000 méternél is mélyebbre. Azt, hogy hogyan zajlanak le a halálra menő összecsapások e két óriás között senki sem tudja. Az óriáskalmárok azonban nem adhatják könnyen az életüket; ezt bizonyítják azok a mély hegek, illetve sebhelyek, amelyek jó néhány ámbráscet testét borítják.

Egy elejtett ámbráscet gyomrából előkerült 28 cm átmérőjű szem gazdája nagyjából 14 méter hosszú volt, 

ezzel szemben egy másik 40 centiméteres szem tulajdonosa 20 méter körüli lehetett. 

Visszatérve az USS Steinre támadt hatalmas kalmárra, feltehetően ez lehetett minden idők eddig ismert legméretesebb mélytengeri gigásza. 

Az USS Steinre támadó kalmár és a hadihajó méretét összehasonlító ábra   Fotó: High Stangeness

A hadihajó szonárburkolatából kipreparált karmot más tengerbiológusok is megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a karom nem feleltethető meg egyetlen más ismert mélytengeri kalmárfajjal sem; ráadásul a karom mérete jelentősen meghaladja mind az óriás-, mind pedig a gigászkalmár legnagyobb példányainak karomméretét. Mindezek alapján azt feltételezik, hogy az amerikai fregattra támadó mélytengeri kalmár testhossza elérhette a harminc métert, ami már nem is áll annyira távol a múlt babonás tengerészeinek híres–hírhedt óriáspolipja, a kraken méreteitől.

Az USS Stein hadihajóra:

  • 1978-ban egy kolosszális méretű mélytengeri lény támadt rá,
  • amelyet az általa okozott sérülések és az egy fogókarjáról leszakadt karom alapján
  • egy olyan mélytengeri óriáskalmárként azonosítottak, amit még nem ismer a tudomány,
  • és amelynek egyes becslések szerint 30 méter körüli lehetett a testhossza.


 


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.