Hospodáské Noviny: A \'\'revíziós\'\' Orbán

A Hospodárské Noviny című prágai politikai és gazdasági lap hétfői kommentárjában szélesebb összefüggésekben szemléli Orbán Viktor nyilatkozatait, s úgy látja, hogy Németország, Ausztria és Magyarország bizonyos módon a II. világháború után kialakult állapotok revíziójára törekszik.

„2002 telének az 1938-as télhez hasonló keserű íze van. Orbán Viktornak a Benes-dekrétumok érvénytelenítését követelő kijelentése nem véletlen elszólás volt, hanem a jelenlegi budapesti kormány következetes stratégiájának a része. Ennek hosszú távon az a célja – ahogy azt közvetetten maga Orbán is beismeri -, hogy felújítsák Magyarország ellenőrzését az 1940. évi (magyar) határokon belül eső területek felett” – írja a lap közép-európai tudósítója, Lubos Palata A dekrétumokról van-e még szó egyáltalán? című cikkében.

A szerző szerint Berlin és Bécs helyzete bonyolultabb, mint Budapesté, mert a szudétanémeteket az általuk lakott területekről a II. világháború után elűzték. Az egykori erős csehországi német kisebbség felújításának egyetlen módja az lenne, ha a németek visszakapnák elkobzott vagyonukat. A németek az európai bíróságokhoz készülnek fordulni, hogy áttörjék azokat a korlátokat, amelyeket a lengyel, a cseh és a szlovák törvényhozás emelt a vagyoni kárpótlás elé. Ez mindenképpen erősen megingathatja a közép-európai vagyonbiztonságot. A német jogi lépések végső célja diplomáciai források szerint az, hogy a bíróság megállapítsa: a Benes-dekrétumok összeegyeztethetetlenek az uniós tagsággal, tehát nem a csatlakozással.

Ilyen szempontból Prága sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 1938-ban. A müncheni vagy a bécsi döntés megismétlésénél ebből a szempontból Prága ismét nem támaszkodhat teljes bizalommal a nyugati szövetségesekre, kezdve az USA-tól egészen Franciaországig. Arra, hogy Csehország kikerüljön a dekrétumok csapdájából, s ugyanakkor megszerezze az uniós tagságot is, nincs sok lehetőség. A legrosszabb út az, ha Csehország megpróbálja erejét fitogtatni. Sokkal jobb lenne, ha a csehek megkisérelnék meggyöngíteni a szudétanémetek egységét, s megpróbálnák a magyarokat is meggyőzni a Nagy-Magyarország visszaállítására irányuló igyekezet értelmetlenségéről.

A cseh diplomáciának meg kell próbálnia olyan hangulatot teremteni, amely Berlint, Bécset és Budapestet meggyőzi a kompromisszumos megállapodások elfogadásáról. A megállapodásokban el kellene ismerni azt a tényt, hogy a szudétanémetek és a magyarok tragédiájának elsődleges okait a náci Németország és szövetségesei politikájában kell keresni. Ezért a kártalanítás terheit is elsősorban Németországnak vagy Magyarországnak kellene viselnie, Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy Szlovénia jelképes részvétele mellett. Ezt a megállapodást még az érintett országok uniós csatlakozása előtt kellene aláírni, s ebben Németországnak, Ausztriának és Magyarországnak egyszer s mindenkorra le kellene mondania összes igényeiről, s a kérdést így véglegesen lezárni. Amennyiben ugyanis ez, vagy valami ehhez hasonló nem történik meg, akkor az uniós bővítés könnyen megbukhat a II. világháború eredményeinek revíziójára irányuló követeléseken – állítja a szerző.