Hospodáské Noviny: A \'\'revíziós\'\' Orbán

MTI
2002. 02. 25. 10:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hospodárské Noviny című prágai politikai és gazdasági lap hétfői kommentárjában szélesebb összefüggésekben szemléli Orbán Viktor nyilatkozatait, s úgy látja, hogy Németország, Ausztria és Magyarország bizonyos módon a II. világháború után kialakult állapotok revíziójára törekszik.

„2002 telének az 1938-as télhez hasonló keserű íze van. Orbán Viktornak a Benes-dekrétumok érvénytelenítését követelő kijelentése nem véletlen elszólás volt, hanem a jelenlegi budapesti kormány következetes stratégiájának a része. Ennek hosszú távon az a célja – ahogy azt közvetetten maga Orbán is beismeri -, hogy felújítsák Magyarország ellenőrzését az 1940. évi (magyar) határokon belül eső területek felett” – írja a lap közép-európai tudósítója, Lubos Palata A dekrétumokról van-e még szó egyáltalán? című cikkében.

A szerző szerint Berlin és Bécs helyzete bonyolultabb, mint Budapesté, mert a szudétanémeteket az általuk lakott területekről a II. világháború után elűzték. Az egykori erős csehországi német kisebbség felújításának egyetlen módja az lenne, ha a németek visszakapnák elkobzott vagyonukat. A németek az európai bíróságokhoz készülnek fordulni, hogy áttörjék azokat a korlátokat, amelyeket a lengyel, a cseh és a szlovák törvényhozás emelt a vagyoni kárpótlás elé. Ez mindenképpen erősen megingathatja a közép-európai vagyonbiztonságot. A német jogi lépések végső célja diplomáciai források szerint az, hogy a bíróság megállapítsa: a Benes-dekrétumok összeegyeztethetetlenek az uniós tagsággal, tehát nem a csatlakozással.

Ilyen szempontból Prága sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 1938-ban. A müncheni vagy a bécsi döntés megismétlésénél ebből a szempontból Prága ismét nem támaszkodhat teljes bizalommal a nyugati szövetségesekre, kezdve az USA-tól egészen Franciaországig. Arra, hogy Csehország kikerüljön a dekrétumok csapdájából, s ugyanakkor megszerezze az uniós tagságot is, nincs sok lehetőség. A legrosszabb út az, ha Csehország megpróbálja erejét fitogtatni. Sokkal jobb lenne, ha a csehek megkisérelnék meggyöngíteni a szudétanémetek egységét, s megpróbálnák a magyarokat is meggyőzni a Nagy-Magyarország visszaállítására irányuló igyekezet értelmetlenségéről.

A cseh diplomáciának meg kell próbálnia olyan hangulatot teremteni, amely Berlint, Bécset és Budapestet meggyőzi a kompromisszumos megállapodások elfogadásáról. A megállapodásokban el kellene ismerni azt a tényt, hogy a szudétanémetek és a magyarok tragédiájának elsődleges okait a náci Németország és szövetségesei politikájában kell keresni. Ezért a kártalanítás terheit is elsősorban Németországnak vagy Magyarországnak kellene viselnie, Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy Szlovénia jelképes részvétele mellett. Ezt a megállapodást még az érintett országok uniós csatlakozása előtt kellene aláírni, s ebben Németországnak, Ausztriának és Magyarországnak egyszer s mindenkorra le kellene mondania összes igényeiről, s a kérdést így véglegesen lezárni. Amennyiben ugyanis ez, vagy valami ehhez hasonló nem történik meg, akkor az uniós bővítés könnyen megbukhat a II. világháború eredményeinek revíziójára irányuló követeléseken – állítja a szerző.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.