Kocka Ladából kabriót gyártani? A német Mekk Elek megpróbálta

Szürreális járgányokat készítettek kis sorozatban egy NSZK-s üzemben, amelynek megmaradt példányait becsben tartják a gyűjtők, különösen Európa keleti felén. Ennek prózai oka van: a Bohse Euro-Star műanyag kasztnija a VAZ-2105, ismertebb nevén kocka Lada alapjaira épült.

Brno műszaki múzeumánál egy jó állapotú Bohse Euro-Star. A háttérben látható Skoda Favorit MTX Roaster azért sikkesebb darab Fotó: Wikipedia/Penguin9

Meglehetősen előnytelen a hátulnézete. Oldalajtó nincs, a plató kicsi, de a nyári napokon a móka garantált
(Fotó: Wikipedia/Penguin9)

Nemigen lehet szó nélkül elmenni az üvegszálas poliészter karosszéria mellett, amely komikus kerékjárati szélesítéseivel, hátsó puttonyával és arányaival nem sokkal cizelláltabb annál, mint amit egy óvodás gyerek papírra vet uzsonna után. Nincsenek rajta oldalajtók (vászondarabokat lehet helyettük felpatentozni), otrombák a lökhárítók, az eredeti Lada 2105-re a szélvédő mellett csak a fekete keretbe foglalt első-hátsó lámpatestek emlékeztetnek. Ahhoz, hogy kabrióvá alakuljon, az első ülések feletti, gumiszalagokkal (!) rögzített targatető-darabokat kellett levenni, majd következhetett a szovjet eredetihez képest jóval szűkösebbre szabott hátsó ülés feletti tetőponyva leszerelése. Mindezek után kétségtelenül nagy szabadságélményt kínált, egy nem sok mindenre használható platóval fűszerezve – szerencsére utóbbi alatt zárt csomagtér is volt. 

Ízelítő a német prospektusból, hátra kétpontos biztonsági öveket építettek be. Nem sok dicséret érte anno a minőséget
(Fotó: Bohse Automobilbau GmbH)

Nem lett sikertörténet a kocka Lada mutációja

Csodás nyári vezetési élményt és egy sokféle hobbihoz ideálist ígért Bohse-prospektus, ami a műanyag felépítmény miatt nem rozsdásodik, bár arról nem esett szó, miként dacol a barna pestissel az acél vázszerkezet és az eredeti szovjet padlólemez. Apropó, technika! Akárcsak az első-hátsó futómű, a négysebességes váltó és a motor is maradt eredeti, sőt, utóbbi terén némi olcsósítást is végrehajtottak. Nem a nálunk ismert 1,3-as, szíjas vezérlésű gép dohogott az Euro-Star orrában, hanem a régi Zsigulikból örökölt (és egyes piacokon az alap 2105-ösökbe is beépített) régi 1,2-es, nagyjából 60 lóerővel. Ugyanakkor a bőven egy tonna alatti tömegű, széllel bélelt kocsi mozgatásához ennyi is elégnek bizonyult, könnyű és olcsó szerelhetőség mellett. 

Kihívás lehetett előnyösen fotózni a 2105-alapú szerkezetet. Más nyugati cégek a Nivát építették át kabrióvá, több sikerrel
(Fotó: Bohse Automobilbau GmbH)

Sőt, a hátsókerék-hajtással laza talajon még némi mókára is futhatta a képességeiből, de a Bohse Automobilbau GmbH nem ezt hangsúlyozta szóróanyagaiban, hanem a sokoldalúságot és a gyártási minőséget, ami azonban valójában nemigen múlta felül a valamivel később hazánkban gyártott Alma Cabrióét. Kitértek a gazdag alapfelszereltségre is a billenthető belső visszapillantó tükörrel, a fűtéssel és a rádiótartó (de persze fejegység nélküli) konzollal, ezek ugye mind az eredeti Lada-tartozékok, ugyanakkor a használat módjához jól illettek a könnyen tisztítható szovjet műbőr ülések. Egy az egyben vették át a 2105-ös műszerfalát, amit a tulajok egy része sportkormánnyal dobott fel, és kedvelt volt az alufelni, vagy legalább dísztárcsa is.

A teljes berendezés a kocka-Ladából származik, csak itt szeles az utastér. Vannak a padlón vízleeresztő dugók
(Fotó: Bohse Automobilbau GmbH)

Végül éppen a rendszerváltás – és a német újraegyesítés – időszakáig tartott az Euro-Star gyártása, ez idő alatt összesen 200 darab készült belőle, és tudomásunk szerint egy sem jutott Magyarországra. Mára pár tucat maradt fenn ebből a fura szerzetből, azokat viszont nagyra értékelik a Lada-rajongók és a különlegességekre fogékonyak is. Ugyanakkor a történet ennyivel nem ért véget az alsó-szászországi cégnél: a kilencvenes években készült egy másik kabrió is a korszerűbb Samara alapjain, az orosz eredeti formát sokkal kevésbé groteszkké átformálva. Ez volt a Bohse Safari (másik nevén Samara Fun), és az Euro-Starhoz képest tízszeres példányszám megmutatta, hogy már a cégalapítás hajnalán másféle koncepcióban kellett volna gondolkodni. 

Egy időben a Lada a nevére vette, és maga forgalmazta az Euro-Star utódjának szánt, emészthetőbb formájú Bohse Safarit
(Fotó: Bohse Automobilbau GmbH)