A tűzvészek fő okai az ember és a haszonnövények
Az adatok azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé.
A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előre jelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.
A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében.
A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt látható a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!