Jól állunk az EU-integrációval

Magyarország jól áll az EU-tagságra történő felkészülésben, különösen a versenyképesség, valamint a közigazgatási és jogalkalmazási képesség szempontjából. Erről Martonyi János külügyminiszter beszélt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Integrációs értekezleten előadást tartott az uniós országokban és a tagjelölt államokban akkreditált nagykövetek és a külképviseletek integrációs attaséi előtt.

A tanácskozáson Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, főtárgyaló és Gottfried Péter, az Integrációs Államtitkárság vezetője is előadást tartott.

Martonyi János szerint a legfrissebb szakértői elemzések is alátámasztják, hogy Magyarország a legfelkészültebb tagjelölt országok egyike, néhány szempontból a legfelkészültebb közülük. Kitért arra, hogy a várhatóan tíz nap múlva nyilvánosságra kerülő tavalyi külkereskedelmi-áruforgalmi adatok alapján a magyar gazdaság a recesszió körülményei között is rendkívül jól teljesített, jelentősen növelte exportját.

A diplomáciai vezető hangsúlyozta: Magyarország tárgyalási álláspontja négy éve az, hogy az uniónak teljesítenie kell a magyar gazdák felé a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket. Az Európai Bizottság javaslata mértékét tekintve kevés, ugyanakkor kedvező, hogy elismerte az újonnan belépő országok jogát az agrártámogatásokra – fogalmazott Martonyi János. Utalt arra is, hogy minden tagjelölt ország elfogadhatatlannak tartja a teljes összegű kifizetésekre javasolt 10 éves átmeneti időszakot.

A politikus kitért arra, hogy néhány EU-tagállam túlságosan bőkezűnek találja még a jelenlegi koncepciót is, amely a csatlakozást követő első három évben 25, 30 és 35 százalékot juttatna az új tagországok mezőgazdasági gazdáinak a többiek számára elérhető közvetlen kifizetésekből. Mint mondta, az EU három évvel ezelőtt elfogadott berlini pénzügyi perspektívája ugyan egyetlen fillért sem irányzott elő ilyen célokra, ám a közvetlen kifizetések az unió mezőgazdasági politikájának állandó elemeivé váltak, és megosztaná az egységes piacot, ha egyes szereplői különböző mértékű támogatásokat élvezhetnének.

A regionális politikával kapcsolatban Martonyi János megemlítette: az EU egyik érve a kisebb támogatási ajánlat alátámasztására a rendelkezésére álló pénzösszeg felső határa, a másik pedig az, hogy az új belépők úgysem tudnának több támogatást befogadni. - Magyarország képes befogadni az érkező támogatásokat, hiszen napjainkra a PHARE- és ISPA-pénzeket is 100 százalékosan felhasználjuk, emellett a SAPARD-támogatások sem vesznek el - közölte Martonyi János.

Hozzátette: a magyar tárgyalófél a strukturális és kohéziós alapokra vonatkozó jelenlegi brüsszeli koncepció feltételein is szeretne javítani. Bár itt a tervezett átmeneti időszak nem terjed túl 2006-on, a javaslat közvetve érinti az egyenlő versenyfeltételeket.Martonyi János hangoztatta, hogy a tíz tagjelölt ország több keretben és szinten is egyeztetni fog az elkövetkezendő hetekben-hónapokban annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek a csatlakozáskor. A külügyminiszter megemlítette, hogy a visegrádi országok kormányfői találkozójának valószínű időpontja február 19.
Kiemelten fontos feladatuk lesz az EU-tagállamokban dolgozó magyar nagyköveteknek és integrációs attaséknak, hogy megmagyarázzák a magyar álláspont megalapozottságát a mezőgazdasági és regionális politika tekintetében – szögezte le Martonyi János.

A külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta: a médiatörvény módosítása akár már a nyári rendkívüli parlamenti ülésen megtörténhet. A jogszabály megváltoztatásához – amely a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezete lezárásának feltétele – kétharmados szavazattöbbség szükséges.