A Monetáris Tanács véleménye szerint 2002 első félévben gyors csökkenés után a második félévben stagnáló infláció várható, amely 2002. év átlagában 5,0 százalék lesz – tájékoztatta a tanács közleményben hétfőn az MTI-t.
A második félévi stagnálás a Monetáris Tanács véleménye szerint a bázishatás és a feltehetően emelkedő olaj árak miatt következhet be. A közlemény szerint 2002 végére a 2001. decemberéhez viszonyítva az árindex várhatóan 4,8 százalék lesz. A tanács úgy véli, hogy 2003-ban tovább folytatódó, lassú dezinfláció várható, éves átlagban 3,9 százalék, 2003. decemberében az előző év decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árindex pedig 3,3 százalék körül várható.
A 2003. évi inflációt befolyásoló egyik legfontosabb kockázati tényező a szabályozott árak, valamint a jövedéki adók alakulása – áll a közleményben. A Monetáris Tanács előrejelzésében az a feltételezés szerepel, hogy a regulált árak 2003-ban a dezinflációs célpálya által meghatározott éves átlagos inflációnak megfelelő mértékben emelkednek. A Monetáris Tanács megítélése szerint teljesült a 2001. évi inflációs cél; a forint árfolyam-ingadozási sávjának kiszélesítése és az inflációs célkitűzés rendszerének bevezetése után az infláció csökkenni kezdett. Tavaly decemberre 6,8 százalékot ért el a fogyasztói árindex, ami alacsonyabb volt, mint a kijelölt 7 százalékos cél.
A közlemény szerint az infláció fél év alatt bekövetkezett 4 százalékpontos mérséklődésének egy része a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezőknek, elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek és kőolaj világpiaci árcsökkenésének köszönhető. Ugyanakkor az egyszeri hatások kiszűrésével képzett mutatók is egyértelműen az infláció mérséklődésről tanúskodnak. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált új maginflációs index a 2001. júniusban mért 10,5 százalékról decemberre 8,1 százalékra csökkent.
A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a gazdaság szereplői viszonylag lassan alkalmazkodnak a meghirdetett dezinflációs pályához. A nominális bérek alakulása sem teljes egészében követte az infláció csökkenését. A közlemény szerint hosszabb távon csak akkor őrizhető meg a vállalkozások jövedelmezősége, ha a nominális költségek tervezésénél figyelembe veszik az értékesítési árak növekedési ütemének várható mérséklődését. A közlemény szerint a monetáris kondíciók az elmúlt időben szigorúbbá váltak. A nemzetközi befektetők érdeklődése nőtt a forintbefektetések iránt, ezek kockázati prémiuma jelentősen csökkent. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a Monetáris Tanács az inflációs várakozások mérséklődését követve több lépésben csökkentse az irányadó kamatokat.
A közlemény kitér arra is, hogy a gazdasági vezetők és elemzők jelenleg 2002. második felére teszik a világgazdasági konjunktúra élénkülését, ezért a magyar gazdaság várhatóan – az évnek legalábbis egy részében – a potenciálisnál alacsonyabb ütemben fog növekedni. Így az idei év első felében a kedvezőtlenebb világgazdasági környezet visszafoghatja a vállalkozások beruházási keresletét is. Továbbra is dinamikusan bővülhet a lakossági fogyasztás, ami elsősorban a szolgáltatások területén fékezheti az infláció mérséklődését.
A közlemény szerint további inflációnövelő tényező lehet az olajárak emelkedése. A Monetáris Tanács megítélése szerral számolt. Az olajárak 4 dolláros emelkedése rövidtávon 0,6 százalékpontos többlet árnövekedést okoz.
17°C Árpád 2023. március 31. 
