Politikai szellemidézés?

"Politikai szellemidézéssel" vádolja Orbán Viktor miniszterelnököt az Izvesztyija című orosz napilap szerdán megjelent cikke a Benes-dekrétumokról elhangzott kijelentései kapcsán.

A prágai keltezésű cikk szerzője – Jaroszlav Simov, az amerikai Szabadság Rádió munkatársa – azt a véleményt fejti ki, hogy a magyar kormányfő inkább „belpolitikai fogyasztásra” szánta kijelentését: nemsokára parlamenti választások lesznek Magyarországon, és a cikkíró szerint „a kormányzó jobbközép blokk népszerűsége nem tűnik túl magasnak a közvéleménykutatások tükrében.” Simov úgy látja: „Eduard Benes volt csehszlovák elnök szellemének megidézése” felbomlaszthatja a visegrádi négyest, ami a regionális együttműködés számos pozitív példáját hozta az 1990-es évek eleje óta. Megemlíti ugyanakkor, hogy a budapesti vezetés vélhetően nem számított ilyen heves ellenreakcióra Prága és Pozsony részéről. Az orosz napilap kitér arra is, hogy a Benes-dekrétumok visszavonását szorgalmazza Jörg Haider karinthiai tartományfőnök, és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, jobboldali német kancellárjelölt is.

Az Izvesztyija a közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb kérdéseként jellemzi a Benes-dekrétumokat. A cikk szerint az azokban megfogalmazott kollektív bűnösség elvétől a prágai és pozsonyi vezetés is elhatárolódik, attól tartanak ugyanakkor, hogy a dekrétumok visszavonása perek tömegét váltaná ki az II. világháború után vagyonuktól megfosztott, és kitelepített szudéta-németek és szlovákiai magyarok, illetve leszármazottaik részéről. A lap szerint egy tömeges kártérítés megoldatlan feladat elé állítaná Csehországot és Szlovákiát, nem beszélve arról, hogy mit kezdenének azokkal a polgáraikkal, akiket annak idején az elüldözött németek és magyarok otthonaiba telepítettek. A lap idézi Milos Zeman cseh miniszterelnök kijelentését, amely szerint csak azok számíthatnak bocsánatkérésre és kártérítésre, akik nem működtek együtt a hitleristákkal. A cikk szerzője szerint azonban Csehszlovákia 1938-1939-es feldarabolása idején „a szudéta németek, és a magyarok egy része forrón üdvözölte a nácikat.” Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a háború után kimondott kollektív bűnösséget sok antifasiszta is megszenvedte. Az Izvesztyija aláhúzza a győztes nagyhatalmak felelősségét is: a Benes-dekrétumokat ugyanis Sztálin, Truman, és Churchill is jóváhagyta az 1945-ös potsdami konferencián.