Az államfő rövid rádióbeszédében kijelentette: egyre nagyobb méreteket ölt a Lofa megyében kirobbant háborúskodás. Mint mondta, az ENSZ által meghirdetett fegyverembargó, valamint az, hogy a kormány képtelen teljes mértékben foglalkozni az állampolgárok gazdasági és szociális jólétével, indokolja a rendkívüli állapot kihirdetését.
A bejelentésre néhány órával azután került sor, hogy a fővárostól, Monroviától alig 35 kilométerre tűzharc robbant ki a szemben álló erők között. A Reuters szerint nincs kizárva, hogy zendülés tört ki a hadseregben. A lázadók állítólag elfoglalták Kleyt, s ennyire még soha nem közelítették meg a fővárost az 1989 és 1997 közötti polgárháború óta. Ezt azonban egyelőre sem hivatalosan, sem pedig független forrásból nem erősítették meg.
A lázadók szóvivője a brit hírügynökség abidjani irodájával közölte: az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért (LURD) több ezer katonája akár 72 óra alatt Monroviába érhet, de fel kívánják ajánlani Charles Taylornak a lehetőséget a lemondásra és a távozásra.
A kormányerők 1999 óta harcolnak az ország északi részén az ellenzékiek egységei ellen, akik a polgárháború idején szemben álltak Taylor elnök frakciójával. A támadások az utóbbi hónapokban dél felé kezdtek terjedni. A rendkívüli állapotot még jóvá kell hagynia a libériai parlamentnek, de mivel azt az államfő hívei uralják, az elfogadás nem kétséges.
