Kavan a dekrétumokról osztrák lapnak

Csehország azért nem nyilváníthatja semmisnek a Benes-dekrétumokat, mert a cseh jogrend egészére kihatna, ha törölnék a 150 rendeletet, amely közül kilenc függ össze a németek és magyarok háború utáni elüldözésével – mondta Jan Kavan cseh külügyminiszter egy interjújában, de nem válaszolt arra, igyekszik-e Prága kétoldalú alapon rendezni a kitört viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával.

A Format című osztrák politikai hetilap hétfői számában Kavan kifejtette: a dekrétumok az utóbbi idők eseményei nyomán sem állnak összefüggésben Csehország EU-csatlakozásával, amint ezt Günter Verheugen bővítési biztos mondta. Az EU bizottsága jogi elemzést kért az illetékes testületétől, míg Prága hasonló feladattal bízta meg az igazságügyi minisztériumot, mert jobb, ha a jogászok beszélnek, mintha az érzelmek jutnak szóhoz.

Kavan helytelennek minősítette Václav Klaus volt cseh kormányfő követelését, hogy a csatlakozási szerződésben záradék foglalkozzon a dekrétumokkal. Úgy vélte: a jelek szerint valóban inkább pénzről és tulajdonról van szó, mint történelmi tényekről, ám nem osztható Klaus aggodalma, hogy ha a kérdést nem rögzítik a csatlakozási szerződésben, valakik pereket indítanak és nyernek egykori vagyonuk visszaszolgáltatást illetően. Klaus követelése túlzott válasz a most zajló vitára, s ártalmas lehet – mondta Kavan.

Hangsúlyozta: Prága is azt mondja, hogy a Benes-dekrétumok a múlt részét alkotják, s a háború utáni különleges helyzet termékei. Arra a kérdésre, hogy a jelek szerint a dekrétumok mégsem egészen holtak, mert az utóbbi években is akadt példa arra, hogy ezekre hivatkozva utasítottak el vagyoni visszaszolgáltatásokért indított pereket, Kavan kijelentette: „Amennyiben a jogi elemzések kiderítik, hogy a Benes-dekrétumokat aktívan alkalmazták, lépéseket kell tennünk. Nekem azt mondták, hogy ilyen nem fordul elő, hanem néhány perben a történtek magyarázataként utaltak a dekrétumokra.”

A miniszter védelmébe vette Milos Zeman kormányfőt, aki nagy feltűnést keltő nyilatkozatában a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának nevezte. „Nem szabad elfelejteni, hogy Csehország feldarabolásában sok-sok németnek volt része. Őket később árulónak minősítették, akárcsak a cseh kollaboránsokat. Sokakat elűztek. Ez már csak így van: a legyőzötteknek a győztes szövetségesek diktálják a feltételeket. Ez soha nem valami humánus eljárás, és semmi köze nincs a mai emberi jogi normákhoz, erről beszélt Zeman. Ám a Benes-dekrétumokban nem az elüldözésről, hanem az ellenség tulajdonának lefoglalásáról van szó” – mondta Kavan.

Arra a kérdésre, hogy Prága most igyekszik-e kétoldalú alapon rendezni a viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával, csupán annyit mondott: ellentétben Németországgal, a háború után nem vették el olyanok vagyonát, akik akkor osztrák állampolgárok voltak, ezért sok cseh jogász szerint Ausztriának nincs is joga szólni a német elüldözöttek nevében.

Végül a cseh külügyminiszter kijelentette: Prágában most azon gondolkodnak, hogy a német antifasisztáknak jelképes kompenzációt nyújtsanak, mert a jogtalanságot jóvá kell tenni, de Csehországban most választási harc folyik, és a kampányok a világon mindenütt „meglehetősen szörnyűek”.