Kavan a dekrétumokról osztrák lapnak

MTI
2002. 03. 04. 11:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csehország azért nem nyilváníthatja semmisnek a Benes-dekrétumokat, mert a cseh jogrend egészére kihatna, ha törölnék a 150 rendeletet, amely közül kilenc függ össze a németek és magyarok háború utáni elüldözésével – mondta Jan Kavan cseh külügyminiszter egy interjújában, de nem válaszolt arra, igyekszik-e Prága kétoldalú alapon rendezni a kitört viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával.

A Format című osztrák politikai hetilap hétfői számában Kavan kifejtette: a dekrétumok az utóbbi idők eseményei nyomán sem állnak összefüggésben Csehország EU-csatlakozásával, amint ezt Günter Verheugen bővítési biztos mondta. Az EU bizottsága jogi elemzést kért az illetékes testületétől, míg Prága hasonló feladattal bízta meg az igazságügyi minisztériumot, mert jobb, ha a jogászok beszélnek, mintha az érzelmek jutnak szóhoz.

Kavan helytelennek minősítette Václav Klaus volt cseh kormányfő követelését, hogy a csatlakozási szerződésben záradék foglalkozzon a dekrétumokkal. Úgy vélte: a jelek szerint valóban inkább pénzről és tulajdonról van szó, mint történelmi tényekről, ám nem osztható Klaus aggodalma, hogy ha a kérdést nem rögzítik a csatlakozási szerződésben, valakik pereket indítanak és nyernek egykori vagyonuk visszaszolgáltatást illetően. Klaus követelése túlzott válasz a most zajló vitára, s ártalmas lehet – mondta Kavan.

Hangsúlyozta: Prága is azt mondja, hogy a Benes-dekrétumok a múlt részét alkotják, s a háború utáni különleges helyzet termékei. Arra a kérdésre, hogy a jelek szerint a dekrétumok mégsem egészen holtak, mert az utóbbi években is akadt példa arra, hogy ezekre hivatkozva utasítottak el vagyoni visszaszolgáltatásokért indított pereket, Kavan kijelentette: „Amennyiben a jogi elemzések kiderítik, hogy a Benes-dekrétumokat aktívan alkalmazták, lépéseket kell tennünk. Nekem azt mondták, hogy ilyen nem fordul elő, hanem néhány perben a történtek magyarázataként utaltak a dekrétumokra.”

A miniszter védelmébe vette Milos Zeman kormányfőt, aki nagy feltűnést keltő nyilatkozatában a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának nevezte. „Nem szabad elfelejteni, hogy Csehország feldarabolásában sok-sok németnek volt része. Őket később árulónak minősítették, akárcsak a cseh kollaboránsokat. Sokakat elűztek. Ez már csak így van: a legyőzötteknek a győztes szövetségesek diktálják a feltételeket. Ez soha nem valami humánus eljárás, és semmi köze nincs a mai emberi jogi normákhoz, erről beszélt Zeman. Ám a Benes-dekrétumokban nem az elüldözésről, hanem az ellenség tulajdonának lefoglalásáról van szó” – mondta Kavan.

Arra a kérdésre, hogy Prága most igyekszik-e kétoldalú alapon rendezni a viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával, csupán annyit mondott: ellentétben Németországgal, a háború után nem vették el olyanok vagyonát, akik akkor osztrák állampolgárok voltak, ezért sok cseh jogász szerint Ausztriának nincs is joga szólni a német elüldözöttek nevében.

Végül a cseh külügyminiszter kijelentette: Prágában most azon gondolkodnak, hogy a német antifasisztáknak jelképes kompenzációt nyújtsanak, mert a jogtalanságot jóvá kell tenni, de Csehországban most választási harc folyik, és a kampányok a világon mindenütt „meglehetősen szörnyűek”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.