Ünnepel az ország (1.)

Orbán Viktor levele a határon túli magyarokhoz; Szabó János az összefogásról; Vonza András, Csáky Pál, Áder János, Pokorni Zoltán, Fónagy János, Deutsch Tamás, Vitányi Iván, Szájer József, Szili Katalin és Kuncze Gábor ünnepi beszédei.

MNO
2002. 03. 15. 14:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz: „A magyar név megint szép lesz” – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították, s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük.

Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket.

Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés.




1848 március idusának mához szóló legfontosabb üzenete a nemzeti összefogás, ez teszi örökkévalóvá a 154 évvel ezelőtt történteket – hangoztatta Szabó János a Heves megyei Poroszlón rendezett ünnepi megemlékezésen pénteken. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy másfél évszázaddal ezelőtt a magyar népnek elege lett a rabságból, az elnyomásból, és megmutatta az összefogás erejét.

A tét a polgári átalakulás megvalósítása volt, ami csak a nemzet függetlenségének kivívásával jöhetett létre, ezért százezrével álltak Kossuth zászlaja alá az emberek, hogy Bem, Görgey, Damjanich és Klapka irányításával fegyverrel védjék meg hazájukat – mutatott rá. A honvédelmi miniszter közölte: sajátságos fényt ad az idei megemlékezéseknek, hogy ebben az évben ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját.




Mindannyiunk kötelessége építeni és erősíteni a hazát, mert azzal szabadságunkat szolgáljuk – hangoztatta Vonza András pénteki ünnepi beszédében, Makón. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az 1848-as eszméknek a jelenben való érvényesülését mérlegelve azt kell megállapítani, van még mit tenni. Hangsúlyozta, hogy még nem biztosítottak a társadalom nyugodt mindennapjai, nem biztosított a nyugodt építkezés, a munkával kiérdemelt előrehaladás. Még nem biztosított a társadalom védettsége a bajkeverőkkel, a hisztériakeltőkkel, az ellenségeskedést szítókkal szemben – mondta.

A sajtó- és szólásszabadság, mint a polgári társadalmak egyik legfontosabb célkitűzése kapcsán az agrártárca vezetője azt mondta: „manapság megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egy demokráciában a sajtó- és szólásszabadság ürügyén meg lehet sérteni személyiségi vagy polgári jogokat, meg lehet sérteni családot, vallási közösségek vagy nemzetiségek jogait, tisztességét, de akár egy egész ország becsületébe is bele lehet gázolni”.




Az 1848-49-es történések arra tanítanak bennünket, hogy az új évezred kezdetén e régióban szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és magyaroknak együtt kell keresniük közös boldogulásukat, igazságukat – mondta Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese pénteken, Szobon, a nemzeti ünnep alkalmából. A politikus az ünnepségen emlékeztetett: a márciusi ifjak maguk is elcsodálkoztak azon, hogy milyen folyamatot indítottak el, hiszen néhány héten belül már független és felelős kormánya volt az országnak.




Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött – mondta Áder János pénteken Budapesten, a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen. Szavai szerint akkor ér véget bennünk egy fontos időszak, ha egy korábbi korszak tagadása után, a nemek után végre igent is tudunk mondani, ha már valamiért, és nem valami ellen tudunk választani.

Most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. Csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek – fogalmazott ünnepi beszédében Áder János.




Pokorni Zoltán szerint akkor fejeződik be a rendszerváltozás, „ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk”. A Fidesz elnöke Debrecenben, a református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott ünnepségen mondott beszédet. Pokorni Zoltán a felemelkedni vágyó Magyarország ünnepének nevezte március 15-ét. Felidézte, hogy a történelem során Magyarország sokszor szeretett volna szabad és független lenni.

Most Magyarország szabad és független – jelentette ki. Hozzátette: eljött az ideje, hogy a lenni akarást felváltsa a tenni akarás, hogy európai jólétet tudjunk teremteni önmagunk, gyerekeink, unokáink, minden magyar ember számára. Akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk – jelentette ki, majd hozzátette: „Ki tudja mikor következik ez be, de sokunkban él a remény, hogy minél hamarabb”.




Fónagy János szerint március 15-e arról szól, hogy az ember szabadnak születik és kényszerek nélkül cselekedhet. A közlekedési és vízügyi miniszter pénteken Miskolcon, a Petőfi-szobornál mondott beszédet, azt követően, hogy több ezer miskolcival együtt felkereste az 1848-49-es emlékhelyeket, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Szemere Bertalan, Lévay József szobrát és a Batthyány-emléktáblát.

A polgári fejlődés útjáról többször eltérített országban élünk, de ma már erről az útról nem lehet bennünket elmozdítani – jelentette ki a miniszter a jelenről szólva. Hozzátette: a rendszerváltozás után Magyarország visszatért saját, történelmileg szerves fejlődése útjára, nyugati típusú demokrácia lett, nyugati típusú gondokkal. Ezeket a gondokat legsikeresebben a polgári gondolkodás, a polgári értékek révén tudjuk leküzdeni – mondta Fónagy János. Az elmúlt század tanulsága: jövője nem az egyenlősdinek, hanem az igazi jogegyenlőségnek van, ugyanakkor a jövő kihívásainak csak erős, magában bízó, egységes nemzet tud megfelelni.




Bár a történelemben oly sokszor láttuk, hogy a szabadság jelszavával rombolni is lehet, mi magyarok 1848-ban, 1956-ban és a rendszerváltoztatáskor egyaránt bebizonyítottuk, hogy a világ és Európa azon népei közé tartozunk, amelyek a szabadságot alkotásra és építésre használják – jelentette ki Deutsch Tamás Budapesten, a
XXII. kerületi március 15-i ünnepi megemlékezésen.

Az ifjúsági és sportminiszter hangsúlyozta, hogy a szabadság felelősséggel jár, hiszen minden döntésnek megvan a következménye. A szabadsággal akkor élhetünk, ha mindenki számára elérhető az anyagi biztonság és a tisztes megélhetés, amelyet a jó szívvel vállalt munka teremthet meg számunkra – mutatott rá Deutsch Tamás.
Kiemelte, hogy a szabadság csak ott teljesedhet ki, ahol az emberek előrehaladását tehetségük és szorgalmuk határozza meg. Csak ott van szabadság, ahol mindenkinek lehetősége van kedve szerint tanulni. A szabadság ott virul leginkább, ahol erősek a családok, és ahol az emberek értékteremtő közösségekben élik az életüket – hangoztatta a sportminiszter.




1848. március 15. annak az eszmének a születése, amelyben a nép és a nemzet a demokrácia jegyében egyesült – hangoztatta Vitányi Iván, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és az Otthont Magyarországból Összefogás pénteki ünnepi rendezvényén Budapesten, a Petőfi-szobornál.

A rendezvény résztvevői a nemzeti ünnep mellett az 1942. március 15-i, a Márciusi Front által szervezett béketüntetésre is emlékeztek. Vitányi Iván szerint 1942. március 15. a magyar demokrácia második születésnapja, amikor a nemzet legjobb erői fogtak össze, hogy tiltakozzanak a háborús pusztításba sodró szélsőjobb ellen. A politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy napjainkban olyan hamis történelemszemléletet igyekeznek az emberekbe sulykolni, amely a többi közt a bolsevizmus alá akarja sorolni a szocializmus minden válfaját, a reformkommunizmustól a szociáldemokráciáig.




A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Magyarország ma a magabiztos és derülátó népek térfelén áll; az ország felemelkedett, beváltotta 1848 reményeit. Magyarország erős és magabiztos ország, amelynek polgárai mernek bízni magukban és a jövőben. Megmutattuk azoknak, akik negyven éven át tévútra irányítottak bennünket, hogy mi együtt képesek voltunk visszavezetni az országot 1848 eszményeihez – mondta Szájer József Sopronban, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen.

A politikus szerint 154 évvel ezelőtt a szabadságot akaró fiatalok úgy indultak a forradalomba, hogy hittek abban: Magyarország erős, képes a cselekvésre és bátran álmodhat nagy, merész álmokat. Történelmi lehetőség és kivételes emberi jellemek találtak egymásra 1848. március 15-én – hangoztatta.




Legszebb ünnepünk, március 15-e a magyar demokrácia és a modern Magyarország születésnapja – jelentette ki Szili Katalin Pécsett, a ´48-as téren tartott ünnepi beszédében pénteken. Az MSZP elnökhelyettese, a parlament alelnöke kijelentette: tisztes idős urak és konzervatív ifjak öltik ma magukra a márciusi fiatalok jelmezét, kokárdáit, és ünneplik önmagukat egy sosemvolt, demokratikus és szociális tartalmától megfosztott ´48-as hagyományra hivatkozva.

Nincs elszomorítóbb látvány a konzervatív ifjúságnál – mondta Szili Katalin, aki szerint ez olyan önellentmondás, ami egyúttal élesen szemben áll ´48 örökségével is. Az ünnepi beszédet követően a résztvevők átvonultak a Kossuth térre, ahol Kuncze Gábor mondott beszédet.

Az SZDSZ elnöke szerint a szabadság egy soha be nem fejezhető feladat, mert mindig megjelennek olyanok, akik a jogot előjognak tartják. A szabad Magyarország azért elengedhetetlen, mert a nép örök, és öröknek kívánjuk e nép hazáját – mondta. Hozzátette: haza csak ott van, ahol jog is van, mert nincs szabadság törvényesség nélkül. Ma csak azt tudom mondani: nem engedünk a ´48-ból, nem engedünk a jogból és a szabadságból – jelentette ki Kuncze Gábor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.