Ünnepel az ország (1.)

Orbán Viktor levele a határon túli magyarokhoz; Szabó János az összefogásról; Vonza András, Csáky Pál, Áder János, Pokorni Zoltán, Fónagy János, Deutsch Tamás, Vitányi Iván, Szájer József, Szili Katalin és Kuncze Gábor ünnepi beszédei.

Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz: „A magyar név megint szép lesz” – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították, s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük.

Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket.

Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

---

1848 március idusának mához szóló legfontosabb üzenete a nemzeti összefogás, ez teszi örökkévalóvá a 154 évvel ezelőtt történteket – hangoztatta Szabó János a Heves megyei Poroszlón rendezett ünnepi megemlékezésen pénteken. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy másfél évszázaddal ezelőtt a magyar népnek elege lett a rabságból, az elnyomásból, és megmutatta az összefogás erejét.

A tét a polgári átalakulás megvalósítása volt, ami csak a nemzet függetlenségének kivívásával jöhetett létre, ezért százezrével álltak Kossuth zászlaja alá az emberek, hogy Bem, Görgey, Damjanich és Klapka irányításával fegyverrel védjék meg hazájukat – mutatott rá. A honvédelmi miniszter közölte: sajátságos fényt ad az idei megemlékezéseknek, hogy ebben az évben ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját.

---

Mindannyiunk kötelessége építeni és erősíteni a hazát, mert azzal szabadságunkat szolgáljuk – hangoztatta Vonza András pénteki ünnepi beszédében, Makón. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az 1848-as eszméknek a jelenben való érvényesülését mérlegelve azt kell megállapítani, van még mit tenni. Hangsúlyozta, hogy még nem biztosítottak a társadalom nyugodt mindennapjai, nem biztosított a nyugodt építkezés, a munkával kiérdemelt előrehaladás. Még nem biztosított a társadalom védettsége a bajkeverőkkel, a hisztériakeltőkkel, az ellenségeskedést szítókkal szemben – mondta.

A sajtó- és szólásszabadság, mint a polgári társadalmak egyik legfontosabb célkitűzése kapcsán az agrártárca vezetője azt mondta: „manapság megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egy demokráciában a sajtó- és szólásszabadság ürügyén meg lehet sérteni személyiségi vagy polgári jogokat, meg lehet sérteni családot, vallási közösségek vagy nemzetiségek jogait, tisztességét, de akár egy egész ország becsületébe is bele lehet gázolni”.

---

Az 1848-49-es történések arra tanítanak bennünket, hogy az új évezred kezdetén e régióban szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és magyaroknak együtt kell keresniük közös boldogulásukat, igazságukat – mondta Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese pénteken, Szobon, a nemzeti ünnep alkalmából. A politikus az ünnepségen emlékeztetett: a márciusi ifjak maguk is elcsodálkoztak azon, hogy milyen folyamatot indítottak el, hiszen néhány héten belül már független és felelős kormánya volt az országnak.

---

Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött – mondta Áder János pénteken Budapesten, a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen. Szavai szerint akkor ér véget bennünk egy fontos időszak, ha egy korábbi korszak tagadása után, a nemek után végre igent is tudunk mondani, ha már valamiért, és nem valami ellen tudunk választani.

Most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. Csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek – fogalmazott ünnepi beszédében Áder János.

---

Pokorni Zoltán szerint akkor fejeződik be a rendszerváltozás, „ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk”. A Fidesz elnöke Debrecenben, a református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott ünnepségen mondott beszédet. Pokorni Zoltán a felemelkedni vágyó Magyarország ünnepének nevezte március 15-ét. Felidézte, hogy a történelem során Magyarország sokszor szeretett volna szabad és független lenni.

Most Magyarország szabad és független – jelentette ki. Hozzátette: eljött az ideje, hogy a lenni akarást felváltsa a tenni akarás, hogy európai jólétet tudjunk teremteni önmagunk, gyerekeink, unokáink, minden magyar ember számára. Akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk – jelentette ki, majd hozzátette: „Ki tudja mikor következik ez be, de sokunkban él a remény, hogy minél hamarabb”.

---

Fónagy János szerint március 15-e arról szól, hogy az ember szabadnak születik és kényszerek nélkül cselekedhet. A közlekedési és vízügyi miniszter pénteken Miskolcon, a Petőfi-szobornál mondott beszédet, azt követően, hogy több ezer miskolcival együtt felkereste az 1848-49-es emlékhelyeket, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Szemere Bertalan, Lévay József szobrát és a Batthyány-emléktáblát.

A polgári fejlődés útjáról többször eltérített országban élünk, de ma már erről az útról nem lehet bennünket elmozdítani – jelentette ki a miniszter a jelenről szólva. Hozzátette: a rendszerváltozás után Magyarország visszatért saját, történelmileg szerves fejlődése útjára, nyugati típusú demokrácia lett, nyugati típusú gondokkal. Ezeket a gondokat legsikeresebben a polgári gondolkodás, a polgári értékek révén tudjuk leküzdeni – mondta Fónagy János. Az elmúlt század tanulsága: jövője nem az egyenlősdinek, hanem az igazi jogegyenlőségnek van, ugyanakkor a jövő kihívásainak csak erős, magában bízó, egységes nemzet tud megfelelni.

---

Bár a történelemben oly sokszor láttuk, hogy a szabadság jelszavával rombolni is lehet, mi magyarok 1848-ban, 1956-ban és a rendszerváltoztatáskor egyaránt bebizonyítottuk, hogy a világ és Európa azon népei közé tartozunk, amelyek a szabadságot alkotásra és építésre használják – jelentette ki Deutsch Tamás Budapesten, a
XXII. kerületi március 15-i ünnepi megemlékezésen.

Az ifjúsági és sportminiszter hangsúlyozta, hogy a szabadság felelősséggel jár, hiszen minden döntésnek megvan a következménye. A szabadsággal akkor élhetünk, ha mindenki számára elérhető az anyagi biztonság és a tisztes megélhetés, amelyet a jó szívvel vállalt munka teremthet meg számunkra – mutatott rá Deutsch Tamás.

Kiemelte, hogy a szabadság csak ott teljesedhet ki, ahol az emberek előrehaladását tehetségük és szorgalmuk határozza meg. Csak ott van szabadság, ahol mindenkinek lehetősége van kedve szerint tanulni. A szabadság ott virul leginkább, ahol erősek a családok, és ahol az emberek értékteremtő közösségekben élik az életüket – hangoztatta a sportminiszter.

---

1848. március 15. annak az eszmének a születése, amelyben a nép és a nemzet a demokrácia jegyében egyesült – hangoztatta Vitányi Iván, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és az Otthont Magyarországból Összefogás pénteki ünnepi rendezvényén Budapesten, a Petőfi-szobornál.

A rendezvény résztvevői a nemzeti ünnep mellett az 1942. március 15-i, a Márciusi Front által szervezett béketüntetésre is emlékeztek. Vitányi Iván szerint 1942. március 15. a magyar demokrácia második születésnapja, amikor a nemzet legjobb erői fogtak össze, hogy tiltakozzanak a háborús pusztításba sodró szélsőjobb ellen. A politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy napjainkban olyan hamis történelemszemléletet igyekeznek az emberekbe sulykolni, amely a többi közt a bolsevizmus alá akarja sorolni a szocializmus minden válfaját, a reformkommunizmustól a szociáldemokráciáig.

---

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Magyarország ma a magabiztos és derülátó népek térfelén áll; az ország felemelkedett, beváltotta 1848 reményeit. Magyarország erős és magabiztos ország, amelynek polgárai mernek bízni magukban és a jövőben. Megmutattuk azoknak, akik negyven éven át tévútra irányítottak bennünket, hogy mi együtt képesek voltunk visszavezetni az országot 1848 eszményeihez – mondta Szájer József Sopronban, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen.

A politikus szerint 154 évvel ezelőtt a szabadságot akaró fiatalok úgy indultak a forradalomba, hogy hittek abban: Magyarország erős, képes a cselekvésre és bátran álmodhat nagy, merész álmokat. Történelmi lehetőség és kivételes emberi jellemek találtak egymásra 1848. március 15-én – hangoztatta.

---

Legszebb ünnepünk, március 15-e a magyar demokrácia és a modern Magyarország születésnapja – jelentette ki Szili Katalin Pécsett, a ´48-as téren tartott ünnepi beszédében pénteken. Az MSZP elnökhelyettese, a parlament alelnöke kijelentette: tisztes idős urak és konzervatív ifjak öltik ma magukra a márciusi fiatalok jelmezét, kokárdáit, és ünneplik önmagukat egy sosemvolt, demokratikus és szociális tartalmától megfosztott ´48-as hagyományra hivatkozva.

Nincs elszomorítóbb látvány a konzervatív ifjúságnál – mondta Szili Katalin, aki szerint ez olyan önellentmondás, ami egyúttal élesen szemben áll ´48 örökségével is. Az ünnepi beszédet követően a résztvevők átvonultak a Kossuth térre, ahol Kuncze Gábor mondott beszédet.

Az SZDSZ elnöke szerint a szabadság egy soha be nem fejezhető feladat, mert mindig megjelennek olyanok, akik a jogot előjognak tartják. A szabad Magyarország azért elengedhetetlen, mert a nép örök, és öröknek kívánjuk e nép hazáját – mondta. Hozzátette: haza csak ott van, ahol jog is van, mert nincs szabadság törvényesség nélkül. Ma csak azt tudom mondani: nem engedünk a ´48-ból, nem engedünk a jogból és a szabadságból – jelentette ki Kuncze Gábor.