Iliescu a szélsőjobbról

A román államfő szerint az átmenet korát élő országokban olyan gazdasági és társadalmi problémákkal magyarázható a szélsőjobb jelenléte, amelyek fogékonnyá teszi az embereket a demagógiára és a populizmusra.

Franciaországban ugyanezt a jelenséget Ion Iliescu némileg meglepőnek tartja. A La Libre Belgique pénteki számában közölt interjúban a lehetséges okok között említette az európai integrációt. Szerinte a franciák nagyon kényesek a szuverenitással kapcsolatos problémákra és arra, hogy az integráció folyamatában tekintettel kell lenni a „nemzeti tényezőre”.

Az elnök maga is úgy véli, hogy az integráció szükségszerű, de építésének módja más kérdés. Az európai intézményeket politikai téren is erősíteni kell, „de nem szabad elhanyagolni a nemzeti tényezőt, amely nagyon fontos, még az uniós tagországok számára is”.

A mérsékelten konzervatív belga napilap emlékeztet arra, hogy a 2000 őszén tartott elnökválasztásokon a románoknak a kommunistából lett szociáldemokrata Iliescu és az ultranacionalista, idegengyűlölő, antiszemita Corneliu Vadim Tudor között kellett választaniuk. A demokratikus politikai erők összefogtak Tudor ellen, s a lap szerint ennyiben van bizonyos párhuzam az akkori romániai és a mostani franciaországi helyzet között.

Tudor végül a szavazatok egyharmadát kapta, amit Iliescu az előző jobbközép kormány kudarcainak tulajdonít. Következetes kormánypolitika híján a gazdaság négy éven át hanyatlott, s emiatt gazdasági mutatói még mindig elmaradnak a forradalom előttitől: a GDP mindössze 80, a vásárlóerő pedig 60 százaléka az 1989-es értéknek. „Az emberek elgondolkodnak azon, hogy mit ér a demokrácia és a piacgazdaság, ha rosszabbul élnek, mint azelőtt” – állapította meg Iliescu.

Az elnök Románia EU- és NATO-csatlakozásában látja az egyetlen esélyt arra, hogy az ország behozza jelentős lemaradását a Nyugattal szemben. Elismeri, hogy jelenleg Románia az utolsó helyen áll az EU-csatlakozási tárgyalásokon, de reálisnak tartja azt a célt, hogy jövőre valamennyi fejezetet lezárjon.

A NATO-csatlakozást illetően abban bízik, hogy a szeptember 11-i merényletek után más megvilágításba került a szervezet kibővítésének szükségessége. Kialakult a terrorizmus elleni harc új stratégiai koncepciója, és a bővítést most már az európai stabilitást erősítő tényezőként értékelik. Márpedig a balkáni térség a legtörékenyebbek közé tartozik Európában, Románia és Bulgária viszont a NATO partnereként szerepet játszott a stabilitás erősítésében – állapította meg Iliescu.