A csehek támogatják a baltiak felvételét

A cseh államfő szerint a három balti köztársaságot - Észtországot, Lettországot és Litvániát - már a NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján fel kellene venni a szervezetbe.

„Úgy gondolom – s ezt már többször is nyilvánosan elmondtam -, jó okok szólnak amellett, hogy a balti köztársaságoknak azon államok között a helye, amelyek ősszel meghívást kapnak a szervezetbe” – jelentette ki Václav Havel csütörtökön délután Prágában azt követően, hogy megbeszélést folytatott Észtország, Lettország és Litvánia köztársasági elnökével.

Arnold Rüütel észt, Vaira Vike-Freiberga lett és Valdas Adamkus litván államfő egynapos látogatást tett a cseh fővárosban Václav Havel meghívására. A hivatalos tárgyalások mellett meglátogatták a Szabad Európa/Szabadság Rádió (RFE/RL) prágai székházát is, ahol a Baltikum problémáival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.

„Szerintem csak akkor lesz béke a világon, ha mindenki ahhoz a régióhoz vagy kultúrkörhöz csatlakozhat, amelyikhez történelmileg is tartozik. A nemzetek akaratának megerőszakolása mindenkor háborúhoz vezetett. Nem az érintett nemzetek iránti egyéni rokonszenvről van tehát szó – bár a térség iránt én is rokonszenvet érzek -, hanem a helyzet és a jövőbeni fejlődés reális értékeléséről” – hangsúlyozta Havel.
A NATO prágai csúcstalálkozójára november 20-22-én kerül sor. Várható, hogy a csúcstalálkozón döntés születik a NATO újabb kelet-európai országokkal való kibővítéséről. Csehország, Magyarország és Lengyelország 1999 tavasza óta tagja a szervezetnek, s jelenleg a régió kilenc országa vár arra, hogy meghívják a NATO-ba. A három balti államon kívül Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia pályázik a tagságra, különböző nyilatkozatok szerint azonban legfeljebb hat-hét ország felvételével reális számolni az ősszel.

Havelnek meggyőződése, hogy a prágai csúcstalálkozó történelmi jelentőségű lesz. „Bizonyos értelemben leteszi a jövőbeni, valóban multikulturális világ alapkövét” – vélte a cseh köztársasági elnök, akinek mandátuma 2003 februárjában jár le. Megfigyelők szerint a NATO azért döntött Prága mellett, hogy ezzel is elismerését fejezze ki a távozó cseh államfő iránt. Havel úgy látja, a Cseh Köztársaság nem elég erős ahhoz, hogy befolyásolni tudja a bővítést a balti államok érdekében. „Azt hiszem, hogy az érvek súlya lesz a döntő. Addig kell érvelni, amíg nem alakul ki az egyetértés” – szögezte le a cseh politikus, s biztosította partnereit Csehország támogatásáról. A három balti államfő ezért köszönetet mondott Havelnek.