Bajorok és magyarok ezer éve

A Magyarország és Bajorország közötti kapcsolatok ezeréves múltra nyúlnak vissza, békés és háborús korszakokat ölelnek át. Ezt az ezer évet bemutató kiállítást láthatták a nézôk elôbb fél évig Passauban, majd az év elején a budapesti Nemzeti Múzeumban.

A millennium inspirálta a két ország kiállításszervezôit a két nép közös történelmi kapcsolódási pontjainak összegzésére műtárgyak, történelmi dokumentumok, ereklyék, festmények, szobrok, ötvösremekek összegyűjtése és bemutatása keretében. A tíz évszázadot átfogó történelmi tárlat Gizellától Sisiig terjedô íve jól érzékelteti a bajor–magyar kapcsolatok sokszínűségét, amelyben hol baráti, rokoni, dinasztikus szálak fonódtak egybe, hol az ellentétek kerültek elôtérbe.
A kapcsolatok a magyar államalapítás idejéig nyúlnak vissza. Az elsô közös pont a bajor Gizella és István házasságkötése, amely a magyar kereszténység és államiság fontos mozzanata is egyben. Errôl a nagy jelentôségű esküvôrôl írta Proust, hogy „ a legszebb frigy, amely a világon köttetett, nem csupán ember és ember között, de nemzet és nemzet között, föld és ég között”. Kettôjük házassága a békekötést is jelentette Kelet és Nyugat között, hiszen a kalandozások korában Nyugat-Európa rettegte a magyarokat. Lehel kürtje, a Lech-mezei csata, a korabeli krónikák, majd a gyászvitézek sorsa idézi a kort, amelynek különleges darabja annak a Szent Ulrichnak a kalapja, aki a hagyomány szerint megállította a pogány hadakat.
Kevéssé él a köztudatban az a tény, hogy egy idôben közös határa volt a két országnak. Míg a történelmi fordulópontok tárgyi emlékeit szemléljük, mintha a két ország történelmén sétálnánk végig. Hol barátként, hol ellenségként találkozik a két nép összefonódó históriája. A bajor Vecellin lovag Koppány lázadásának leverése idején Szent István segítségére sietett. Endre királyunk feleségét, Gertrudot gaz merániként ôrzi az emlékezet, leánya, Szent Erzsébet kultusza Európa-szerte mindmáig élô maradt. A középkorban kapcsolat szövôdik a városok és a kereskedôk között. Nürnbergi kereskedôk kapnak kereskedelmi és áruszállítási jogot Magyarországon. Dokumentumok tanúsítják bajor polgárok hazai letelepedését. Vagy gondoljunk a leghíresebb nürnbergi művész, Albrecht Dürer magyar származására. A kiállítás emlékeztet Bajorországból érkezett edényekre és kályhacsempékre, s a tôlünk hozzájuk került szürke marhára és rézre is. A gazdag bankárdinasztia, a Fuggerek révén a felvidéki bányászat minden korábbit meghaladó, magas színvonalat ért el. Az egymást segítô kapcsolatokat bizonyítja, hogy a törökellenes hadjáratok során Miksa Emánuel bajor uralkodó és hadvezér jelentôs szerepet játszott Buda visszafoglalásában. Kétségtelen viszont, hogy a csapatok küldésével a bajorok a Habsburg-ház egyeduralmát segítették.
A két nép kapcsolatának örök összekötôje a Duna, hiszen a közös folyó a történelmi viszontagságoktól függetlenül kapocsként fonta egybe a bajor és magyar érdekeket. Mária Terézia korában nagy jelentôségű esemény volt a bajor lakosság áttelepítése a török pusztítás nyomán elnéptelenedett magyar vidékre. Szorgalmuk, kultúrájuk nyomot hagyott és hatott a felvilágosodástól a kiegyezés gazdasági fellendüléséig.
Új színt hozott a két nép hullámzó és igen rétegezett kapcsolataiba a bajor Wittelsbach családból származó Erzsébet. Máig tartó rajongást ôriz a nemzet a magyarokat teljes szívvel szeretô és pártoló Sisi királyné iránt, akinek emlékét a gödöllôi Grassalkovich-kastély termei, gyűjteménye, a Nemzeti Múzeumban ôrzött ruhái és emléktárgyai hirdetik. Erzsébet máig tartó népszerűségét és a magyarok iránti érdeklôdést az ötvenes években készült Sisi- és Piroschka-filmek – a címszerepben Romy Schneider és Liselotte Pulver – részleteinek múzeumi felidézése és a tévéműsorokban örökzöldként való folytonos szerepeltetése bizonyítja.