Május 13.: Magyar politikai élet

Rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés; Vonza András a fölvásárlásról; Keller László írásbeli kérdése Kósa Lajos diplomájáról – Kósa Lajos válasza; várható parlamenti MSZP-posztok; az IKSZ budapesti Antall József-szoborra gyűjt.

Rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés
A jövő héten várhatóan rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés. Városházi tájékoztatás szerint a Fidesz-MDF-MKDSZ frakció összegyűjtötte az általa szorgalmazott rendkívüli ülés összehívásához szükséges számú képviselői aláírást, és benyújtotta kezdeményezését.

Az ellenzék az áprilisban két alkalommal is meghiúsult költségvetés-módosítás, illetve a hannoveri villamosok beszerzése kapcsán sürgeti a közgyűlés összehívását. Szerintük ugyanis az újabb nyolc villamos megvásárlásáról döntés született ugyan, de az ehhez szükséges pénzt nem szavazták meg. A Fővárosi Közgyűlés szervezeti szabályzata szerint a főpolgármesternek össze kell hívnia a rendkívüli ülést, ha a képviselők egyötöde kezdeményezi.

A főpolgármester még a múlt héten bejelentette, hogy a rendkívüli ülés szükségtelen a probléma megvitatása miatt, arról lehet dönteni a május 30-i soros ülésen is. A joghézagos fővárosi szabályozás miatt nem kizárt az sem, hogy a főpolgármester a kezdeményezés benyújtásától számított nyolc napon belül a szabályoknak megfelelően dönt ugyan a rendkívüli ülésről, azt azonban csak május 30-ára, a soros ülést megelőző órára hívja össze. A jelenlegi szabályozás ugyanis azt nem írja elő, hogy a rendkívüli ülést hány napon belül kell megtartani.

Egy másik városházi jogértelmezés szerint a nyolc napon belül meghozott főpolgármesteri döntés után négy napot kell biztosítani az előterjesztések kikézbesítésére. Így legkorábban május 23-án lehet a rendkívüli ülés. A főpolgármester szerdán, külföldi útjáról hazaérkezve dönt a rendkívüli ülés időpontjáról.

---

Vonza András a földvásárlásról
A földvásárlással kapcsolatos versenytárgyalásokról szóló első hirdetmények valószínűleg már kedden, de mindenképpen napokon belül megjelennek – mondta Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Nagykőrösön egy szakmai tanácskozáson.

A Magyar Nemzeti Földalap hivatalos helyiségében, a polgármesteri hivatalokban, a megyei FM-hivatalokban 30 napig tekinthetik meg az érdeklődők, és közzéteszik a megyei napilapokban is – tette hozzá. Mint elmondta, a nemzeti földalapban hozzávetőleg 400 ezer hektár terület van, ebből most 250-280 ezer hektárt vásárolhatnak meg a gazdák, ami a 4,7 millió hektár szántóterület 8 százalékát jelenti.

Amennyiben az új kormány komolyan gondolja a családi gazdaságok támogatását, úgy a földvásárlásra beindított folyamatokat nem szabad felfüggesztenie, hiszen ezzel lehetőség van arra, hogy a földek nemzeti érdekkörben maradjanak – hangsúlyozta Vonza András. A miniszter utalt rá: a prognózisok szerint az EU-csatlakozás nyomán emelkedni fognak a földárak, és egyúttal feltette a kérdést, hogy miért lenne az baj, ha a tulajdonhoz jutott gazdáknak ezáltal javulnának a lehetőségeik, növekedne a piaci versenyképességük.

Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány azért gyorsította fel – törvény adta lehetőségeivel élve – a földvásárlást, mert a jelek szerint az MSZP-kormány jogi személyek számára is elképzelhetőnek tartja a föld megvételét. Márpedig 1994 óta jogi személy termőföldtulajdont Magyarországon nem szerezhet. A még hivatalban lévő polgári kormánynak alapvető célkitűzése, hogy a külföldiek ne vehessenek földet – húzta alá Vonza András.

---

Keller László írásbeli kérdése Kósa Lajosról – Kósa Lajos válasza
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő diplomája ügyében intézett írásbeli választ igénylő kérdést Keller László szocialista parlamenti képviselő az oktatási miniszterhez. A szocialista politikus utal arra, hogy Kósa Lajos – a választások után megjelent életrajza szerint – 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.„A hírek szerint valójában csak most kérvényezte, hogy letehesse államvizsgáit. A diploma megszerzését az is kizárja, hogy annak törvényes feltételeként mindenki által kötelezően leteendő két nyelvvizsga helyett Kósa Lajos még eggyel sem rendelkezik” – áll Keller László kérdésében.

Az oktatási miniszterhez fordulva az MSZP-s képviselő azt firtatja: hogyan államvizsgázhat tanulmányai befejezése után mintegy másfél évtizeddel Kósa Lajos annak ellenére, hogy azóta a képzési és követelményrendszer alaposan megváltozott. Keller László kifogásolja, hogy Kósa Lajos „pusztán középiskolai végzettséggel olyan tantárgyakat oktat, amelyekből nemcsak hogy nem tett vizsgát, de nem is tanulta azokat az egyetemen”.

---

Kósa Lajos reagálása Keller László levelére
Kósa Lajos szerint „alattomos csúsztatás és hazugsághalmaz” az az írásbeli választ igénylő kérdés, amelyet a diplomája ügyében Keller László MSZP-s parlamenti képviselő intézett az oktatási miniszterhez.

A fideszes politikus Keller László írásbeli kérdésére reagálva kijelentette: soha, sehol, semmilyen hivatalos formában, nyilatkozatban, életrajzban nem mondta azt, hogy diplomázott. – Mindig azt mondtam, hogy a végzettségem egyetem, egyetemi abszolutóriumom van, nem gimnáziumi érettségim. A besorolás szerint közgazdász vagyok, de nem okleveles közgazdász – tette hozzá a debreceni polgármester. Hozzátette, hogy Keller László állításával szemben nem oktat egyetemen. Elmondta, hogy kérelme, amit a közgazdaságtudományi egyetem bírált el, azt tartalmazza, hogy akkor engedélyezzék számára a diploma megvédését, ha a jelenleg hatályos szabályok szerinti összes feltételnek megfelel.

- Természetesen ezek között szerepel a két állami nyelvvizsga és azon tárgyak különbözeti vizsgája, amelyeket akkor, amikor én jártam egyetemre, vagy nem tanítottak, vagy nem képezték az általános egyetemi követelményrendszer részét – tette hozzá Kósa Lajos.

A Fidesz alelnöke szerint Keller Lászlónak a kérdést nem az oktatási miniszterhez, hanem a közgazdaságtudományi egyetem rektorához kellett volna intéznie. Kósa Lajos a kérdést a választási kampány részének tekinti. – Nyilvánvalóan Keller Lászlót és az MSZP-t az zavarja, hogy Hajdú-Bihar megyében egyetlen szocialista képviselő sem jutott egyéni kerületi mandátumhoz. Minden eszközt meg fognak ragadni arra, hogy lejárassanak – fogalmazott. Szavai szerint a lejárató kampány azzal kezdődött, hogy örömlányokkal hozták hírbe, és most folytatódik; mint hozzáfűzte, kíváncsi arra, hogy „Keller László milyen ocsmányságot fog még kitalálni”.

<hr width=20

Várható MSZP-s parlamenti posztok
Az MSZP parlamenti frakciója keddi ülésén dönt a szocialisták által delegálandó országgyűlési bizottsági tagokról, tisztségviselőkről és hivatalosan jelölést tesz a házelnök, illetve az egyik alelnök személyére – közölte Lendvai Ildikó frakcióvezetől. Tájékoztatása szerint a képviselőcsoport megvitatja a parlament nyári ülésszakára vonatkozó javaslatokat, illetve az alakuló ülésre előterjesztendő, a kormányzati struktúrával kapcsolatos indítványt.

Azt már korábban bejelentették, hogy az MSZP frakciója a házelnöki posztra Szili Katalint jelöli; az MTI úgy tudja, hogy alelnöknek Mandur Lászlót, jegyzőnek Juhászné Lévai Katalint és Nagy Nórát javasolják. Bár a parlamenti bizottságok elnöki posztjainak betöltéséről is kedden dönt a frakció – várhatóan Vastagh Pál az alkotmányügyi, Gál Zoltán a rendészeti, Vojnik Mária az egészségügyi, Keleti György a honvédelmi, Bakonyi Tibor a sport-, Csiha Judit az ügyrendi, Géczi József Alajos a mentelmi bizottság élére kerül majd.

Az MTI úgy tudja: az MSZP-ben eldőlt, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül tíz politikai államtitkár dolgozik majd. Várhatóan Nagy Sándor korábbi frakcióvezető felel majd a területfejlesztésért, Baja Ferenc pártigazgató a társadalmi kapcsolatokért, Tóth András a titkosszolgálatokért, a kormányfő kabinetfőnöke pedig Draskovics Tibor lesz. Államtitkár foglalkozik majd a kormányzati kommunikációval, a kisebbségekkel, az egyházakkal, a határon túli magyarok ügyeivel, illetve a koalíciós partnerek közötti koordinációval; a „tizedik” államtitkár a miniszter általános helyetteseként dolgozik majd.

---

Az IKSZ szobrot állítana Antall Józsefnek
Egy nappal a negyedik szabadon választott Országgyűlés nyitónapja előtt az IKSZ fontosnak tartja felhívni minden képviselő és az egész ország figyelmét arra, hogy a közéletben olyan felkészült és jellemes államférfiakra van szükség, mint Antall József. Ezért az IKSZ Antall József emlékének megőrzése céljából aláírás- és adománygyűjtést indít, hogy a budapesti Moszkva téren szobra álljon a néhai miniszterelnök úrnak, és a teret is nevezzék el róla.

Az első szabad választások eredményeként megalakult kormány fejeként Antall József a demokrácia, a nemzeti összefogás, a szabadság és a jogállamiság szimbólumává vált. Ő indította el hazánkat visszafordíthatatlanul az euroatlanti integráció útján. Antall József méltó példakép minden mai felelős politikus és közélet iránt érdeklődő kereszténydemokrata fiatal számára. Ezért fontos, hogy emlékét szobor örökítse meg az utókor számára Budapesten. Mint ismeretes, több szobrot állítottak már a néhai miniszterelnök emlékének vidéken, külföldön pedig közterületet is elneveztek róla.

A szoborállításnak semmiféle jogi akadálya nincs, a közterület átnevezése se ütközik leküzdhetetlen jogi korlátozásokba. Indítványozni fogjuk, hogy a felújított tér már a miniszterelnök úr nevét viselje. Szeretnénk, ha minél több magánszemély és egyesület csatlakozna felhívásunkhoz, ezzel kifejezve a kezdeményezések fontosságát.

Bírva már többek között az Antall József Baráti Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség támogatását is, május 14-én 15 órakor megkezdjük az aláírások és a szoborállítást támogató adományok gyűjtését a budapesti Moszkva téren. A gyűjtést egy hónapig folytatjuk minden hétköznap délután.
Rétvári Bence és Wertán Zsolt Zoltán társelnökök