Orosz tilalom a paksi hulladékra

Az orosz legfelsőbb bíróság kedden elutasította az atomügyi tárca semmisségi kérelmét, így jogerőre emelkedik az a február 26-i döntés, amely megtiltotta a kimerült fűtőelemek visszaszállítását Oroszországba a paksi atomerőműből.

Az ügyben a szibériai Cseljabinszkban működő „Nukleáris biztonságért” egyesület nyújtott be keresetet, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom oroszországi szervezetének támogatásával. A bíróság helyt adott a környezetvédők beadványának, amely szerint törvény- és alkotmányellenes a húsz évvel ezelőtti magyar-orosz megállapodást 1998-ban felváltó moszkvai kormányrendelet.

E szervezetek közölték, hogy lépésük nem Magyarország, hanem az orosz kormány szerintük felelőtlen politikája ellen irányult. A próbapernek tekintett eljárás során azért éppen a Paksra vonatkozó szerződést támadták meg, mert csak ebben szerepelt hivatalosan az a kitétel, hogy a szállító országnak nem kell visszafogadnia Oroszországból az újrafeldolgozott nukleáris fűtőelemeket. Ez volna ellentétes az orosz alkotmányban és a vonatkozó törvényekben foglaltakkal.

Pakson azt közölték a februári bírósági verdikt után, hogy semmiképpen sem fogadják vissza a fűtőelemeket, mivel nincs hol tárolni azokat. A magyar atomerőmű ellentmondásba keveredett az orosz környezetvédőkkel abban a tekintetben is, hogy állítása szerint 1998 óta nem szállított Oroszországba nukleáris hulladékot. A „Nukleáris biztonságért” úgy tudja, hogy 23 tonnányi fűtőelem érkezett Paksról Cseljabinszkba az elmúlt négy évben. Az eredeti szerződés 400 tonnányi anyag oroszországi feldolgozását tette volna lehetővé.

A sikeres próbaperen felbuzdulva a környezetvédők azt fontolgatják, hogy megtámadják az Oroszország és Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Finnország közötti, hasonló szerződéseket is. Azzal vádolják az orosz politikai vezetést, különösen az atomügyi minisztériumot és a mögötte sejteni vélt „atomlobbit”, hogy a bevételek reményében nem törődik az ország környezetvédelmi, egészségügyi, sőt, nemzetbiztonsági érdekeivel, miközben a nukleáris hulladék importjának politikája a világon egyedülállóan liberális Oroszországban. A környezetvédők cáfolják azt a hivatalos közlést, hogy Oroszország mintegy 20 milliárd dollárt profitál az importszerződésekből, ugyanakkor szerintük hosszú távon ennél az összegnél is jóval nagyobb árat kénytelen fizetni az ország. Különösen rossz a helyzet Cseljabinszkban, ahol a legnagyobb, nukleáris hulladékot feldolgozó gyár működik, a nyugat-szibériai térség ugyanis a világ egyik legszennyezettebb területének számít.

Az orosz kormány nem ért egyet a friss döntéssel, és igénybe veszi az utolsó jogorvoslati lehetőséget: panaszt tesz a legfelsőbb bíróság elnökségénél.