A Medgyessy-ügy és a külpolitika

Schöpflin György szerint ha abból indulunk ki, hogy a miniszterelnök igenis beismerte, hogy a kémelhárításnál dolgozott a kommunista időkben, akkor az egyrészt nagyon kényes dolog a NATO szemszögéből, hiszen feltételezhetően Medgyessy Péter jóval közelebb állt a kommunista vezetéshez, mint az eddig nyilvánvaló volt.

„Másrészt, ugyancsak a NATO szemszögéből azért elgondolkodtató az ügy, mert Medgyessy magától értetődően az egész szovjet kémelhárítási rendszerhez is közelebb állhatott. Nem szorul külön bizonyításra ugyanis az, hogy aki a magyar kémelhárításban dolgozott, annak a munkája valamilyen szinten összefonódott a KGB-vel is. Mindez, ha csak kérdés szintjén is, de mindenképp megfordul a nyugat-európai politikusok fejében. Jelképesen szólva: Medgyessy Péter nem tehetné be a lábát a NATO-ba„ – mondta Schöpflin György.

A politológus szerint az ügy harmadik vetülete az EU-csatlakozás kérdése. Nyugat-Európában természetesen ma már nem ítélik el, ha valaki a kommunista időkben főszereplője volt a politikai életnek. Ha viszont valaki a kémelhárításnál dolgozott, akkor már más megvilágításba kerül az egész, s megfordul a fejekben: lehetséges-e, hogy Magyarországot egy volt kémelhárító fogja bevinni az Európai Unióba? Ugyan a német választásokig Brüsszelben most nem fognak különösebben foglalkozni az EU-csatlakozással, de a kérdés ott fog lógni a levegőben.

„Ha nyíltan nem is fogják kimondani, de a háttérben mindenképpen érezhető lesz a kétség. Tudomásom szerint az Antall-kormány idején a magyar hatóságok gyakorlatilag minden hajdani kémelhárítási tevékenységgel foglalkozó anyagot át kellett adjanak az Egyesült Államoknak. Ha pedig ez valóban így volt, akkor vajon az amerikaiak mit szólnak Medgyessy Péter múltbeli szerepvállalásához?” – tette fel a kérdést a politológus, és érdekesnek tartaná megtudni, hogy mi a budapesti amerikai nagykövetség és a NATO-szóvivő álláspontja. Véleménye szerint ha kitérő választ is fognak adni, lehetetlenség, hogy ne foglalkoztatná őket is az ügy.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elnöknek miért nézhető el a KGB-s múltja, míg Medgyessynek nem, Schöpflin György úgy válaszolt: egészen más a mérce a két ország között. Amit a Nyugat elnéz az orosz belpolitikának, azt az EU-ba készülő Magyarországnak már nem. Oroszország pedig, szemben Magyarországgal, még nem NATO-tag.

„A magyarországi alkotmányos rendszerben a miniszterelnököt gyakorlatilag nem lehet eltávolítani. Ám ha Medgyessy Péter a helyén marad, az mindenki számára kényelmetlen nemzetközi helyzetet teremt. Magyarországon és Lengyelországban, ahol nem néztek úgy szembe a kommunista múlttal, mint Csehországban vagy Németországban, még sokáig felmerülhetnek hasonló esetek„ – állítja Schöpflin György, aki szerint már csak ezen szempontból is kényelmesebb volt egy jobboldali kormány Magyarországon, hiszen a Medgyessy Péteréhez hasonló politikai botrányok lehetősége jóval valószínűtlenebb volt.