időjárás 3°C Virgil 2022. november 27.
logo

Csak júliusig őrzik a szavazólapokat

MTI
2002.06.13. 13:24

Elutasította az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága csütörtöki ülésén annak a fideszes indítványnak a tárgysorozatba vételét, amelyben azt kezdeményezik: a 2002. évi országgyűlési választások szavazólapjait a jelenleg kötelező 90 nap helyett jövő áprilisig őrizzék meg.

Rogán Antal (Fidesz), az indítvány egyik előterjesztője a bizottság előtt arról beszélt, hogy a szoros választási eredmény sokakban különféle természetű aggályokat, kételyeket ébresztett. Jelezte: népi kezdeményezést kívánnak indítani a szavazatok újraszámlálása érdekében. A népi kezdeményezés sikerét gátolhatja, ha időközben a szavazólapokat megsemmisítik – jegyezte meg az ellenzéki képviselő.

Salamon László (Fidesz) megfogalmazása szerint nagyon erős a kétely a választások eredményének korrektségét illetően. Mint mondta, alapvető érek ezen kételyek eloszlatása.

A választási eljárásról szóló törvény módosítását célzó javaslat tárgysorozatba vételét elutasító kormánypárti képviselők egyebek közt azzal érveltek, hogy a látszólag technikai jellegű indítvánnyal a most működő kormány és Országgyűlés legitimitását akarják kétségbe vonni.

Wiener György (MSZP) rámutatott, hogy a választások lebonyolításáról szóló beszámolókat az Országgyűlés elfogadta, és akkor nem merültek fel kételyek. Ki bonyolítaná le az újraszámlálást, miért lenne az legitimebb? – tette fel a kérdést.

Fodor Gábor (SZDSZ) szerint nem indokolt és nem szükséges a jelenlegi jogszabály megváltoztatása. Mint mondta, a javaslat mögött az a politikai szándék húzódik meg, hogy a Fidesz „politikai izgalmi állapotot” kíván fenntartani a társadalomban. A szabad demokrata honatya azt kérdezte az ellenzéki képviselőktől, hogy ha kételyeik vannak, miért fogadták el a választásokról szóló beszámolókat.

Áder János (Fidesz) leszögezte: nem izgalmi állapot fenntartásáról, hanem a választók megnyugtatásáról van szó.

A testület 15 igen szavazattal és 12 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Az ítélőtáblák létrehozása mellett érvelt az ülésen jelen lévő Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a Magyar Bírói Egyesület vezetője is.

Az előterjesztés értelmében 2003. január elsejétől három ítélőtábla állna fel, egy a fővárosban, egy Szegeden és egy Pécsett. Az ítélőtáblák 2003. július 1-én kezdenék meg működésüket. Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Hivatalának vezetője közölte: az OIT egyhangúlag támogatta a javaslatot. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák felállításához szükséges minden személyi és tárgyi feltétel megteremthető.

Kérdésre válaszolva elmondta: az ítélőtáblákhoz kerülő, előzetes számítások szerint évi 19-20 ezer ügy egyharmadát a Legfelsőbb Bíróság adná. Kitért arra, hogy a három ítélőtábla bírói összlétszáma várhatóan 105-110 körül alakul majd.

A szocialista Avarkeszi Dezső jelezte: a javaslat alapján – amely számára nagy örömöt és pici elégtételt is jelent – a helyi bíróságokat mentesíthetnék az ítélőtáblák.

Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke szerint a több ítélőtábla felállítását csak az alkotmány szóhasználata indokolja. Megfontolásra ajánlotta, hogy egy alkotmánymódosítás nyomán csak egy ítélőtábla jöjjön létre.

Lenkovics Barnabás – a hivatalához érkezett, bíróságokkal kapcsolatos panaszok egyre emelkedő számát ismertetve – elmondta: az ítélőtáblák létrehozásával felszabadulhatna a Legfelsőbb Bíróság, amely így el tudná látni az igazságszolgáltatás feletti, jelenleg hiányzó kontrollt.

Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a kormány 100 napos programjának főbb elemeit tartalmazó költségvetési törvénymódosítást is.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.