Háborúra készül Brüsszel, a békés megoldás a múlté

Az Európai Unióban egyre hangosabbak a háborúpárti hangok. Brüsszel célja a teljes uniós katonai készenlét elérése 2030-ig, ami miatt több nyugati ország a hadsereg létszámának bővítése és a katonai szolgálat átgondolása mellett döntött. Németország, Franciaország, Ausztria és az Egyesült Királyság is konkrét lépéseket tett az állomány növelésére. Orbán Viktor közölte, hogy a brüsszeli terv elkészült, ami Magyarországot is háborúba sodorná, de amíg nemzeti kormánya van az országnak, ezt nem fogják engedni.

Európa háborús üzemmódba kapcsolt Forrás: AFP

Az Európai Unió történetében a valaha volt legjelentősebb pálfordulás figyelhető meg. A korábban diplomáciára és békés megoldások keresésére épülő megközelítést a háborús felkészülés logikája váltotta fel. Brüsszel 2030-ra tűzte ki uniós célnak a teljes katonai készenlét elérését, és ehhez igazodva több állam – köztük Németország, Franciaország, Ausztria és az Egyesült Királyság – a fegyveres erők létszámának bővítésén dolgozik – írja az Origo a The European Conservative cikkére hivatkozva.

A brüsszeli háborús tervek egyetlen akadálya a magyar nemzeti kormány, amely képes és hajlandó is nemet mondani
Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

Brüsszeltől Berlinig háborús üzemmódba kapcsoltak a kormányok

Az Európai Bizottság kollektív katonai készenlétre vonatkozó felhívása aggasztó folyamatokat indított be a kontinensen. Az európai békepárti politikát felváltotta az elrettentés politikája: a katonai infrastruktúra és a katonaság létszámának bővítése. 

Németország világosan szemlélteti ezt az átalakulást. A CDU/CSU és a szociáldemokraták koalíciója kompromisszumra jutott a sorkatonaság egy új formában történő visszaállításáról. Merz újévi ajándéka: kötelező kérdőív, majd katonai alkalmassági vizsgálat. 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves férfit, később sorsolással is behívhatják őket katonai szolgálatra. A katonai szolgálat visszatérése példátlan felháborodást váltott ki a fiatalok körében, akik szerint a politikai elit a fejük felett dönt a jövőjükről. 

A német védelmi minisztérium szerint a cél annak felmérése, hogy kik lennének mozgósíthatók egy háborús helyzet esetén. 

Franciaország is a katonai szolgálat újbóli bevezetése mellett döntött, igaz, egyelőre önkéntes alapon. Catherine Vautrin francia védelmi minisztere szerint harminc évvel a kötelező sorkatonaság felfüggesztése után a novemberben meghirdetett önkéntes szolgálat bevezetése a „hosszú távú fejlődés része egy hibrid hadseregmodell felé”. A Macron elnök által bemutatott program a 18–25 éves francia fiataloknak szól, akik részt kívánnak venni a nemzet ellenálló képességének erősítésében ebben a bizonytalan környezetben.

Franciaországban a hadsereg idén háromezer önkéntest akar felvenni.

Ausztria szintén felülvizsgálja a sorkatonai rendszert. A Klaudia Tanner védelmi miniszter által kinevezett bizottság hamarosan reformjavaslatot terjeszt elő. A 23 tagból álló testület több lehetőséget is megvizsgált, köztük egy 8+2 modellt, amely nyolc hónap katonai szolgálatot majd azt követően plusz két hónap kötelező gyakorlatot írna elő, valamint egy másik modellt, amely megtartaná a hat hónapos alapkiképzést, de azt további kiképzéssel egészítené ki. 

Az Egyesült Királyságban is változásokat jelentettek be. Egy törvénytervezet szerint a tartalékos, nyugállományú katonák mozgósítható életkorát 55 évről 65 évre emelik fel. Az intézkedések hátterében az áll, hogy a brit hadsereg létszáma alig haladja meg a 70 ezer főt, ami az elmúlt 200 évben a legalacsonyabb szint. Al Carns, a fegyveres erőkért felelős brit miniszter úgy fogalmazott, hogy a háború már Európa ajtaján kopogtat.

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán arról számolt be, hogy a brüsszeli terv elkészült, és Magyarországot is háborúba sodorná. A háborús tervek egyetlen akadálya a magyar nemzeti kormány, amely képes és hajlandó nemet mondani Brüsszelnek.

A Fidesz a biztos választás!

– írta közösségi oldalán a kormányfő.

Borítókép: Európa háborús üzemmódba kapcsolt (Fotó: AFP)