idezojelek

Grönland, Irán, Ukrajna

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Kijevben előbb fog elfogyni a kenyér, mint Moszkvában a kaviár.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Grönlandháborúvilágrend 2026. 01. 19. 5:47
Fotó: Alessandro Rampazzo
0

A venezuelai katonai akció után, ahol mintegy száz ember, részint az államfőt, a Madurót védő kubai biztonsági személyzet, részint civil halt meg, és az amerikai veszteség egy fő könnyebb sérült volt, Washington elgondolkodott a hogyan továbbról.

Venezuela régi-új vezetése végrehajtotta a szükségesnek ítélt személycseréket, szabadon engedett politikai foglyokat, és jelenleg készen áll az amerikai politikai, katonai és gazdasági igények kielégítésére. A hogyan tovább a kőolaj kérdése, a jövőbeni vezetés ügye, a külkapcsolatok – főleg Oroszországgal, Kínával, Iránnal és Kubával – még kérdéses. Mindenesetre az amerikai katonai akció eddig sikeres volt.

Párizsban sor került egy újabb egyeztetésre az EU, az USA és Ukrajna között. A tanácskozás után, ahol megint mindenki boldogan állt fel a tárgyalóasztaloktól és mondta el, hogy milyen jól haladtak a kulcskérdésekben, 

a béke, a jóvátétel, a jövőbeni határok ügyében továbbra sincs megállapodás.

Az amerikaiak, jól képviselve saját érdekeiket, a tárgyalások után konzultáltak még Párizsban az USA nagykövetségén az orosz delegációval, és ismertették velük a tárgyalások lefolyását. Trump, amikor megkérdezték, hogy ki áll a béke útjában, az ukrán elnököt nevezte meg.

Ukrajnában lassan már nem egy hét, hanem egy nap sem telik el újabb korrupciós botrány nélkül. Most éppen az egyik ellenzéki párt vezetőjénél, Julija Timosenkónál volt házkutatás. Azzal vádolják, hogy tízezer dollárt fizettek az országgyűlési képviselőknek a szavazataikért. A hölgy egyébként eddig kétszer volt Ukrajna miniszterelnöke, és az egyik legismertebb ukrán politikus.

Az Európai Unió vezetése közben úgy döntött, hogy Ukrajnát 2027 januárjáig fel kell venni az unióba. Az, hogy gyakorlatilag semmilyen feltételnek nem felel meg, senkit sem érdekel. Ennek egyik eleme, hogy az ukrán vezetés Oroszország mellett Magyarországot is ellenségként kezeli. Ez azt jelenti, hogy lehetőségeikhez mérten megpróbálják befolyásolni a magyarországi országgyűlési választásokat.

Ennek részeként az ukrajnai, gyakorlatilag a kárpátaljai magyar szavazatokat manipulálni akarják. Azzal számolnak, hogy a szavazatok visszatartása, csalás a levélszavazatokkal, a Magyarországra menő vasúti szerelvények – amelyek a szavazókat vinnék át a határon – feltartóztatása képes lesz a választási eredmények érdemi befolyásolására. Hab a tortán, hogy a kárpátaljai magyarok vezetője Magyarországon él, mivel hazamenetele után a legjobb esetben is börtönbe kerülne.

Ukrajnában a demokrácia és a közelgő EU-s csatlakozás reményében még a magániskolákban is betiltották az orosz nyelv oktatását. Igaz, hogy Kijev néhány héttel ezelőtt vállalta az EU-normák általános alkalmazását az oktatásban is, de hát a szó elszáll. A nemzetközileg közzétett adatok szerint a háború négy éve alatt 15 ezer polgári személy vesztette életét.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Grönland ügyében, amint várható volt, a dán–grönlandi–amerikai tárgyalások nem vezettek eredményre. Franciaország – bizonyítva, hogy mennyire fontos állam és résztvevője a nemzetközi kapcsolatoknak – bejelentette, hogy konzulátust nyit Grönlandon. Norvégia katonai erővel támogatja a másik skandináv államot, Dániát. Két főt küld a szigetre.

Irán ügyében tovább nőtt a feszültség. Az USA biztos a sikerben. A teheráni vezetés bejelentette, hogy nyugati támadás esetén megtámadja a térségben, Szíriában, Irakban, Katarban lévő amerikai katonai bázisokat. Nagy-Britannia, amelynek szintén van katonai ereje, Katarban előkészítette a szükséges óvintézkedéseket. 

Az USA felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Iránt.

A mostani iráni tüntetések azt mutatják, hogy az 1979-ben hatalomra jutott síita rendszer nem olyan stabil, mint amilyennek eddig látszott. A megmozdulások a teheráni bazárból indultak ki. Az ok a romló gazdasági helyzet és a növekvő infláció volt. A kereskedőkhöz gyorsan csatlakoztak a fiatalok, főleg az egyetemisták. Az ország ebben a kérdésben is megosztottá vált.

A túloldalon felsorakozott a síita politikai elit, a hadsereg és a hadseregnél több paraméterében erősebb Iszlám Forradalmi Gárda is. Ennek legendás vezetőjét, Kászem Szulejmáni tábornokot 2020. január 3-án a bagdadi repülőtéren meggyilkolták. A tüntetők a gazdaságiak után politikai követelésekkel álltak elő. Ezek közül a legfontosabb, hogy a vallási vezetés helyett az ország vezetője az 1979-ben elüldözött sah, Reza Pahlavi fia legyen.

A világ már nem emlékszik arra, hogy a sah uralma idején az országban működött a világ egyik legelnyomóbb titkosszolgálata, a Szávák. Emberek tömegeit gyilkolta le, rettegett tőle az ország döntő része. Trump amerikai elnök nem véletlenül mondta, kétséges, hogy a 65 éves önjelölt vezető, aki 19 éves kora óta nem járt a hazájában, komolyabb társadalmi bázisa nincsen, képes lenne-e az ország vezetésére.

Mindkét fél, az USA és Irán is kivár és felkészül. Az USA számára vörös vonalat jelentene a tüntetők kivégzése. A teheráni vezetés által bejelentett kivégzések, melyek dátuma január 14-e, helyi idő szerint valamivel 5 óra után lett volna, elmaradtak. A világ mindent számol és beáraz. Azt is, hogy a teheráni vezetés megváltozása után nem folytatódna a Hamász és a Hezbollah mostani nagy összegekkel történő támogatása. A nagy kérdés, ez milyen következményekkel járna a Gázai térségre, a libanoni helyzetre, az egész közel-keleti belső gyűrűre nézve. Az is kérdés, hogy az összegek megvonása vagy jelentős csökkentése milyen hatással lenne a világban egyre nagyobb tömegeket mozgató palesztinpárti tüntetésekre.

Újra eltelt egy hét.

Grönlandon a helyzet továbbra is kiélezett. Az amerikai álláspontban, amelynek célja a sziget megszerzése, nincs lényeges változás. Iránban, közel ötven évvel a vallási vezetés hatalomra kerülése után a rendszer recseg-ropog, és az USA-n múlik a jövője. Az orosz–ukrán fronton az oroszok, ha lassan is, de továbbra is mennek előre.

Egy nyugati diplomata úgy fogalmazott, Kijevben előbb fog elfogyni a kenyér, mint Moszkvában a kaviár. Eddig az idő őt igazolta.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.