Grönland ügyében, amint várható volt, a dán–grönlandi–amerikai tárgyalások nem vezettek eredményre. Franciaország – bizonyítva, hogy mennyire fontos állam és résztvevője a nemzetközi kapcsolatoknak – bejelentette, hogy konzulátust nyit Grönlandon. Norvégia katonai erővel támogatja a másik skandináv államot, Dániát. Két főt küld a szigetre.

Irán ügyében tovább nőtt a feszültség. Az USA biztos a sikerben. A teheráni vezetés bejelentette, hogy nyugati támadás esetén megtámadja a térségben, Szíriában, Irakban, Katarban lévő amerikai katonai bázisokat. Nagy-Britannia, amelynek szintén van katonai ereje, Katarban előkészítette a szükséges óvintézkedéseket. 

A mostani iráni tüntetések azt mutatják, hogy az 1979-ben hatalomra jutott síita rendszer nem olyan stabil, mint amilyennek eddig látszott. A megmozdulások a teheráni bazárból indultak ki. Az ok a romló gazdasági helyzet és a növekvő infláció volt. A kereskedőkhöz gyorsan csatlakoztak a fiatalok, főleg az egyetemisták. Az ország ebben a kérdésben is megosztottá vált.

A túloldalon felsorakozott a síita politikai elit, a hadsereg és a hadseregnél több paraméterében erősebb Iszlám Forradalmi Gárda is. Ennek legendás vezetőjét, Kászem Szulejmáni tábornokot 2020. január 3-án a bagdadi repülőtéren meggyilkolták. A tüntetők a gazdaságiak után politikai követelésekkel álltak elő. Ezek közül a legfontosabb, hogy a vallási vezetés helyett az ország vezetője az 1979-ben elüldözött sah, Reza Pahlavi fia legyen.

A világ már nem emlékszik arra, hogy a sah uralma idején az országban működött a világ egyik legelnyomóbb titkosszolgálata, a Szávák. Emberek tömegeit gyilkolta le, rettegett tőle az ország döntő része. Trump amerikai elnök nem véletlenül mondta, kétséges, hogy a 65 éves önjelölt vezető, aki 19 éves kora óta nem járt a hazájában, komolyabb társadalmi bázisa nincsen, képes lenne-e az ország vezetésére.

Mindkét fél, az USA és Irán is kivár és felkészül. Az USA számára vörös vonalat jelentene a tüntetők kivégzése. A teheráni vezetés által bejelentett kivégzések, melyek dátuma január 14-e, helyi idő szerint valamivel 5 óra után lett volna, elmaradtak. A világ mindent számol és beáraz. Azt is, hogy a teheráni vezetés megváltozása után nem folytatódna a Hamász és a Hezbollah mostani nagy összegekkel történő támogatása. A nagy kérdés, ez milyen következményekkel járna a Gázai térségre, a libanoni helyzetre, az egész közel-keleti belső gyűrűre nézve. Az is kérdés, hogy az összegek megvonása vagy jelentős csökkentése milyen hatással lenne a világban egyre nagyobb tömegeket mozgató palesztinpárti tüntetésekre.

Újra eltelt egy hét.

Egy nyugati diplomata úgy fogalmazott, Kijevben előbb fog elfogyni a kenyér, mint Moszkvában a kaviár. Eddig az idő őt igazolta.

A szerző biztonságpolitikai szakértő