Dél-Korea válaszút előtt, a halálbüntetés kérdése újra központi téma

Dél-Koreában komoly politikai és társadalmi visszhangot váltott ki, hogy az ügyészség halálbüntetést kért a lázadással vádolt volt elnökre, Jun Szogjolra. Bár az ország jogrendje formálisan ismeri ezt a büntetési tételt, a gyakorlatban közel három évtizede nem történt kivégzés. A szakértő szerint az ügy túlmutat egy egyszerű büntetőeljáráson: a dél-koreai demokrácia állapotáról, a politikai felelősségre vonás határairól és az ország nemzetközi megítéléséről egyaránt szól.

Forrás: AFP

A felmérések alapján a dél-koreai emberek többsége támogatja a halálbüntetés fenntartását, ezért nem törölték még el, de emberi jogi szempontok és a nemzetközi közvélemény miatt nem hajtják végre a kivégzéseket

– hangsúlyozta a szakértő. A tendencia megszakítása joggal nyitná ki a kérdést, hogy mi alapján hajtanának végre ismét halálos ítéleteket, ha a korábban kiszabottakkal nem tették ezt meg.

Nagy Angelina részletezte, hogy halálbüntetés szabható ki többek között többrendbeli vagy különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért, terrorakciókért, de bizonyos államellenes bűncselekményekért is. Amióta Dél-Korea nem hajt végre a gyakorlatban halálbüntetést, a bíróságok jóval szigorúbb feltételekkel és nagyon ritkán szabják ki azt, mint korábban. A Dél-Korea demokratizálódása előtti időszakban, a halálbüntetés az autoriter rezsimek eszközeként szolgált politikai ellenfeleik kiiktatására. Halálbüntetésre manapság leginkább extrém eseteket, például sorozatgyilkosokat ítélnek, az utolsó kivégzés, 1997. december 30-a óta pedig 48 elkövető került permanens halálsorra. 

A halálbüntetés felmerülése egyrészt azért rendkívüli, mert utoljára 1996-ban szabtak ki ilyet dél-koreai elnökre, a hatalmat 1979-ben katonai puccs által magához ragadó diktátor, Cson Duhvan esetében

– magyarázta. Nevéhez a dél-koreai demokratizálódás történetének legemblematikusabb eseménye, a kvangdzsui demokratikus felkelés vérbe fojtása is fűződik. Az, hogy egy demokratikusan megválasztott dél-koreai elnökre ugyanolyan vádak alapján kérnek halálbüntetést, mint egy egykori katonai diktátorra, jól példázza az ügy fontosságát a dél-koreai demokratikus berendezkedés szempontjából. Cson Duhvan halálos ítéletét végül életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták, ahonnan aztán 1997-ben elnöki kegyelemmel szabadulhatott – többek között 

ezért is valószínűtlen, hogy Jun Szogjolon végrehajtanának ilyen ítéletet, ha az egyik legvéreskezűbb dél-koreai diktátoron nem tették.

A katonai jogrendfiaskó rendezése, Jun Szogjol és a többi résztvevő elszámoltatása rendkívüli jelentőségű, szimbolikus ügy Dél-Koreában, pártpreferenciától függően némiképp különböző okok mentén. A hadiállapot jogtalanságát illetően széles konszenzus uralkodott az országban, Jun elszámoltatása azonban jóval megosztóbb. A jelenleg kormányzó Demokrata Párt (DP) – amely megnyerte a katonai jogrend és Jun alkotmányos elmozdítása után kiírt előre hozott választásokat – és szimpatizánsaik számára a dél-koreai demokrácia szimbolikus megerősítése szempontjából fontos, hogy a felelősök precedensértékű büntetésben részesüljenek. A DP ezért az ügyészség halálbüntetésre vonatkozó kérelme után ki is fejezte, hogy a lehető legsúlyosabb büntetést tartják szükségesnek a dél-koreai alkotmányos rend védelme érdekében. Azok viszont, akik ellenérzésekkel viseltetnek a Demokrata Párt iránt és a konzervatív oldal felé húznak, ahonnan Jun is jött, nem feltétlenül támogatják a lehető legszigorúbb büntetés kiszabását a volt elnökre, sőt. Nem túlbecsülendő, de figyelemre méltó jelenség, hogy kiábrándult, jobboldali fiatalok csoportjának körében Jun a Demokrata Párttal való szembenállás jelképévé, már-már mártírjává vált – erre a státusra a halálbüntetés mindenképpen ráerősíthet.

Az elnököt hivatali ideje alatt mentelmi jog illeti meg, nem indítható ellene büntetőeljárás – kivéve hazaárulás vagy felkelés bűncselekményét illetően, utóbbiról van szó Jun Szogjol esetében

– emelte ki a kutató. A felkelés vagy lázadás (insurrection) eleve olyan természetű bűncselekmény, amelyet hétköznapi, számottevő hatalommal nem rendelkező állampolgárok nehezen tudnának kivitelezni. A jogtechnikai részletek természetszerű vizsgálatán túl legalább ilyen fontos az ügy kiemelkedően magas politikai, társadalmi relevanciája. Az ítéletet ezért mindenképpen nagyban befolyásolni fogják olyan kérdések, hogy milyen hatást válthat majd ki a társadalomból, túl nagy nyugtalanságot, felháborodást keltene-e a társadalom számottevő részében és elmélyítené-e a polarizációt. Az ügy rendkívüli érzékenysége és a társadalom erős politikai polarizáltsága is azt indokolná, hogy Dél-Korea ne szakítson a halálbüntetésre vonatkozó nem hivatalos moratóriummal.

Egyes emberi jogi szervezetek negatívan kommentálták, visszalépésként értékelték a fejleményt

– mondta Nagy Angelina, majd azzal folytatta, hogy a halálbüntetés kérelme az ügyészség részéről egyrészt nem feltétlenül egyezik majd a végső bírósági ítélettel, és ahogy a dél-koreai gyakorlat mutatja, a halálbüntetés kiszabása sem jelent egyet azzal, hogy azt ténylegesen végre is hajtják. A nemzetközi közösség fontos része a képletnek, mert Dél-Korea nemzetközi imidzsével nehezen lenne összeegyeztethető, ha az elnököt ténylegesen kivégeznék. Szöul számára pedig fontos a nemzetközi közösség felé mutatott nemzeti imidzs és a kritikák elkerülése, már csak Észak-Koreával szembeni diplomáciai pozíció és a Phenjantól való elkülönbözés miatt is. 

A halálbüntetések végrehajtásával kapcsolatos moratóriumnak egyéb praktikus nemzetközi vonatkozásai is vannak, például az, hogy Dél-Korea ennek fényében tudott az európai kiadatási egyezményhez csatlakozni. Ezt ugyanis az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodással együtt tárgyalták, Szöul pedig nem akarta, hogy a halálbüntetés kérdésköre akadályt jelentsen a kiadatási egyezmény, áttételesen pedig a szabadkereskedelmi megállapodás nyélbeütésében. 

Mindez még inkább megerősíti, hogy még ha a bíróság halálbüntetést is szabna ki Jun Szogjolra, azt legnagyobb valószínűséggel nem fogják végrehajtani

– zárta az interjút Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Őrizetbe vették a lázadással vádolt volt dél-koreai elnököt

Borítókép: Sokan tüntettek Dél-Korea-szerte a volt elnök melletti kiállás jegyében (Fotó: AFP)