Június 11.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Csehák a családtámogatásról és a reakciók; Juhász a riogató újságcikkekről és szórólapokról; Kuncze Orbán leveléről; Schmitt Pál és Gy. Németh Erzsébet összehasonlítása; Pokorni az MSZP átlátszó pánikretorikájáról; leszavazták Polt Pétert, aki nem mond le ezért; interpellációk és azonnali kérdések.

Csehák a családtámogatásról és a reakciók
A kormány úgy kívánja bővíteni a családtámogatási rendszert, hogy a juttatások minden társadalmi réteghez eljussanak, emellett a legszegényebbek számára a kabinet javítja az esélyegyenlőséget az iskoláztatási és nevelési támogatások területén. Erről Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter beszélt kedden, napirend előtt az Országgyűlésben, a kormány családtámogatásokról hozott múlt heti döntését ismertetve.

A kabinet gyorsan teljesíti választási ígéreteit, sőt többet ad, mint amit ígért – mondta a miniszter. Kiemelte: a tervek szerint a költségvetési törvény módosításával augusztusban – és ezentúl iskolakezdés előtt rendszeresen – plusz egyhavi családi pótlékot juttatnak a családokhoz minden gyermek után. Az intézkedés 11 milliárd forint kiadással jár és 2 millió 140 ezer gyermeket érint.

Csehák Judit kitért arra, hogy szeptember elsejétől 20 százalékkal nő a családi pótlék összege, és megszűnik a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás közötti megkülönböztetés. A szaktárca vezetője elmondta azt is, hogy jövő januártól az anyasági támogatás összege az öregségi minimum 150 százalékáról 225 százalékára emelkedik, a jelenlegi mintegy 30 ezer forintról 45 ezer forintra.

Reagálásában Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője jelezte: annak örül, hogy a kormány első intézkedései a családtámogatási rendszer továbbfejlesztésére irányulnak. Hozzáfűzte ugyanakkor, a tervek nem szolgálják azt a célt, hogy a támogatási rendszerben a gyermekek között ne legyen megkülönböztetés. Mi segít jobban: ha minden gyermek után 20 százaléknyi többlet, 760 forint jut, vagy ha a rászoruló családokhoz 4200-4500 forint plusz kerül egy gyermek után? – tette fel a kérdést Pokorni Zoltán.

Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese érdekes műfajnak nevezte, hogy a kormány a költségvetési törvény módosításával kívánja bővíteni a családtámogatási rendszert. Arról van szó, hogy ismét segélyezésfüggővé akarják tenni a rendszert, ami korábban már jól ismert volt – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szavai szerint a két választási forduló közötti Fidesz-hazugságokról lehullott a lepel, hiszen az új kormány nem veszi el a családok támogatására szánt összegeket, és ezt soha nem is tervezte. Ez a javaslat valóban a rászoruló családokat hozza helyzetbe azzal, hogy valamennyi, gyermekek után járó támogatást emeli – hangsúlyozta a képviselő.

Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető arra emlékeztetett, hogy az elmúlt ciklusban több százezer forinttal több jutott „egy jól menő családnak” az akkori támogatási rendszer alapján. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz hét végi, Gellért szállóbeli rendezvényén olyan kijelentés is elhangzott, amely szerint az új támogatási rendszerben majd a gyermek tartja el a szülőt.

Juhász a riogató újságcikkekről és szórólapokról
Napirend előtti felszólalásában Juhász Gábor (MSZP) azokról a „riogató újságcikkekről és szórólapokról” beszélt, amelyek az új kormány hivatalba lépése utáni intézkedéseket jósolták meg. Mint mondta, ezek az írások a családtámogatási rendszer veszélybe kerüléséről, a gázárak 40 százalékos emeléséről, a nyugdíjasok számára kedvezőtlen tervekről szóltak.

Külön kiemelte a Gémesi György MDF-es képviselő, gödöllői polgármester által jegyzett lap, a Magyar Polgármester egyik cikkét, amelyben szerepelt: „kormányt alakíthat a tagadás”.

Juhász Gábor nyilvánvaló hazugságoknak nevezte ezeket a felvetéseket, megjegyezve, hogy szeptember 1-jétől például 50 százalékkal nő a pedagógusok és a közalkalmazottak bére, az Országimázs Központ bezárásával megtakarított összeget pedig a közétkeztetésre fordítják. Medgyessy Péter jól megjegyezte, hogy a tett első, a szó második – mondta az MSZP képviselője.

Válaszában Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter leszögezte: a kormány teljesíti 100 napos vállalását, és az a cél, hogy tettei alapján ítéljék meg a kabinetet.

Kuncze Orbán leveléről
Kuncze Gábor , az SZDSZ frakcióvezetője arról a levélről beszélt, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök a honlapján helyezett el és amelyben – mint mondta – szerepel: sok kétely vetődik fel a polgárokban a választásokkal kapcsolatban, és talán újra kellene számolni a szavazatokat.

Veszíteni tudni kell, az eddigi kormányok emelt fővel távoztak, a volt Fidesz-kormány erre képtelen. Orbán Viktor képtelen demokrataként viselkedni, ami a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökétől szégyen! – hangoztatta Kuncze Gábor. Hozzáfűzte: a választások tisztaságát és törvényességét a távozott belügyminiszter és az Országos Választási Bizottság is elismerte parlamenti beszámolójában.

Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában úgy fogalmazott, a vesztes fél csalódott, ezért megpróbálja a hatályos törvényeket semmibe venni és felülírni. Orbán Viktornak üzenem, hogy a jogbiztonságba vetett hit minden pártérdeknél fontosabb – tette hozzá a belügyminiszter.

Schmitt Pál és Gy. Németh Erzsébet összehasonlítása
Gémesi György (MDF) napirend előtti felszólalásában a Budapest főpolgármesteri posztjáért valószínűleg harcba induló két személy, a független Schmitt Pál és a szocialista Gy. Németh Erzsébet szakmai múltját hasonlította össze. Többek között felsorolta, hogy Schmitt Pál 17 évig gazdasági vezetőként dolgozott, addig várható ellenfele az úttörőmozgalomban tevékenykedett, és míg Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságába került és két országban lett nagykövet, addig Gy. Németh Erzsébet a BIT választási irodáját, később az MSZP fővárosi frakcióját vezette. Kovács László a szocialista párt iránti elkötelezetteket tekinti szakértőnek – mondta Gémesi György, utalva az MSZP-elnök egy nyilatkozatára.

Válaszában Kovács László pártelnök-külügyminiszter elmondta: Schmitt Pál minden bizonnyal jobban eligazodik a diplomácia, a protokoll szabályaiban, nagykövetként viszont nem biztos, hogy előbb jutna eszébe, mint Gy. Németh Erzsébet. Schmitt Pál a világ nagyvárosait ismeri jobban, Gy. Németh Erzsébet viszont a magyar fővárost – mondta Kovács László.

Pokorni az MSZP átlátszó pánikretorikájáról
Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP, az új miniszterelnök és a pénzügyminiszter átlátszó pánikretorikát folytattak az elmúlt hetekben, amikor azt állították, hogy a magyar gazdaság borzalmas állapotban van, üres a kincstár és a kassza. Úgy vélte, a pénzügyminiszter maga cáfolta ezeket a megnyilatkozásokat, amikor világossá tette, hogy az év második felében jelentős – összesen mintegy 320 milliárd forintos – többletbevétellel számolhat a büdzsé és a társadalombiztosítás.

Az ellenzéki politikus a Nemzetközi Valutaalap friss jelentésére hivatkozva azt fejtegette, hogy nem lehet a magyar gazdaság teljesítményét „elhazudni”.

Válaszában László Csaba pénzügyminiszter elmondta: sajnos az elmúlt 1-1,5 évben, a gazdaságpolitikai hibák és a világgazdasági recesszió következtében alacsony növekedési pályán állt a magyar gazdaság. Az utolsó negyedévben már csak 2,9 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami messze alacsonyabb, mint 1998-ban volt, vagy amit a Fidesz programjában ígért – jelezte László Csaba.

A pénzügyminiszter erősnek és versenyképesnek nevezte a magyar gazdaságot, de hozzátette: az ipari termelés növekedési üteme alacsony és stagnálnak a beruházások. Elmondta azt is, hogy az átadás-átvételkor a tervezettnél 172,5 milliárd forinttal nagyobb hiányt jelzett a dokumentum a költségvetési hiányról az idei évre.

Döntések a sűrgősségről
A parlament többsége – az interpellációkat megelőzően – hozzájárult ahhoz, hogy a Ház sürgős eljárással tárgyalja az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló javaslatot, a közoktatási törvény módosítására vonatkozó előterjesztést és a költségvetés módosítását célzó törvényjavaslatot.

Szintén elfogadta a plénum az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozati javaslatot. Eszerint a honvédelmi bizottságban Iváncsik Imrét (MSZP) Arató Gergely (MSZP), Kóródi Máriát (SZDSZ) Laboda Gábor (MSZP) váltja, a nemzetbiztonsági bizottságba pedig Gulyás József (SZDSZ) kerül Bőhm András helyett.

Leszavazták Polt Pétert
Nem fogadta el az országgyűlési képviselők többsége kedden a parlamentben Polt Péter válaszát, amelyet a legfőbb ügyész Keller László szocialista képviselő interpellációjára adott. A parlamenti többség 175 igen szavazat mellett, 194 ellenszavazattal és egy tartózkodással találta úgy, hogy Polt Péter válasza, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött szerződések ügyében adott, nem kielégítő.

Keller László azt kérdezte: a legfőbb ügyész miért nem indított a törvénytelen szerződésekkel szemben semmisséget megállapító pert. A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2001 szeptemberében az ügyben már írásbeli választ igénylő kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek. E beadványában arra várt választ, hogy Polt Péter mikor kívánja megtenni a szükséges lépéseket a törvénytelen szerződések érvénytelenítése ügyében.

Mint a honatya beszámolt róla, a legfőbb ügyész válasza a csak a minap érkezett meg hozzá. Ebben Polt Péter, amellett, hogy megállapítja a szerződések törvénytelenségét, azt írja: a szerződéseket a Miniszterelnöki Hivatalnak kellene megtámadnia.

Keller László a válaszlevélből azt is megállapította, hogy Polt Péter csak 2002 februárjában kereste meg a MeH közigazgatási államtitkárát, és addig – mint mondta – egyedül nem tudta eldönteni, hogy a szerződések semmisek-e.

Polt Péter úgy reagált, hogy az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, és a semmisségi per az ítélet meghozataláig a kifizetéseket sem akadályozta volna meg. Leszögezte, a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy megkötésükre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor.

Kitért arra is, hogy a statisztikák alapján megállapítható: egy elmarasztaló ítéletre jóval a keretszerződések lejártát követően kerülhetett volna sor. Megjegyezte, hogy ugyanezt az álláspontot képviselte korábban a Dunaferr és az Acél XXI. Kft. ügyében is.

Polt nem mond le
Semmi okom és indokom nincs arra, hogy visszavonuljak – jelentette ki Polt Péter újságíróknak kedden a Parlamentben azután, hogy az interpellációk sorában két válaszát is leszavazta a kormánytöbbség.

A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy azért sem lehet szó semmifajta felállásról vagy visszavonulásról, „mert ezekben az ügyekben minden ilyen lépés azt a látszatot keltené, hogy én magam is kételkedem abban, hogy törvényesen jártam-e el vagy sem”. Hozzátette: erről szó sincs, az ügyészség és a legfőbb ügyész is törvényesen, az alkotmánynak megfelelően járt el, ami szakmai szempontból könnyen ellenőrizhető. Válaszaim szakmai válaszok voltak, a plenáris ülésen pedig politikai szempontok szerint dőlnek el a kérdések – jegyezte meg Polt Péter.

Jelezte: Magyarországon olyan jogállami keret van, amely szerint a legfőbb ügyésznek a megbízatása nem igazodik az egyes kormányok hivatali idejéhez. Mint mondta, olyan hatalmi egyensúlyt alakítottak ki, amely nem teszi szükségessé, hogy a kormánytöbbség támogassa a legfőbb ügyészt, tehát szándékosan nem teszi függővé az ügyészi szervezetet. Rámutatott: konkrét ügyekben a törvényesség is azt követeli meg, hogy az ügyészség és az arra hivatott szervek döntsenek, és ne más hatalmi ág.

Mátrai a nyugdíjkiegészítésről
A nyugdíjasok számára folyósítandó 19 ezer forintos kiegészítés nyugdíjalapba építését szorgalmazta interpellációjában Mátrai Márta, a Fidesz képviselője.

Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány nem a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítés beépítésével, hanem a 13. havi nyugdíjak fokozatos bevezetésével kívánja elérni a járandóságok reálértékének növekedését, ami négy év alatt várhatóan csaknem 10 százalékos lesz.

Jelezte: a miniszterelnök komolyan vette a nyugdíjas érdekképviseletek kérését, így nemcsak a nyugellátásban, hanem a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják az egyszeri 19 ezer forint kiegészítést, ami így az eredetileg ígért 52 milliárd forint helyett összességében 60 milliárd forint lesz.

A képviselő elégedetlen volt a válasszal, a parlament többsége azonban elfogadta azt.

Csapody hazánk imázsának építáéséről
Csapody Miklós, az MDF képviselője interpellációjában aziránt érdeklődött, hogy az Országimázs Központ megszüntetése után milyen intézményes formát alakít ki a kormány a magyar kultúra külföld előtti bemutatásának.

Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter egyetértett a képviselő véleményével, hogy az országkép formálására szükség van. Megjegyezte: az országképformálás és az Országimázs Központ közé egyenlőségjel nem tehető. Elmondta, az idegenforgalmi feladatokkal együtt az állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. is a MeH felügyelete alá került, amelynek kiépített hálózata és szakemberei alkalmasak a külföldiek előtti országképformálásra.

A választ a képviselő nem, az Országgyűlés többsége viszont elfogadta.

Gusztos a legfőbb ügyészről
Üldözi-e a bűnt a legfőbb ügyész? címmel interpellált Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, aki szerint a rendőrség nevetséges, önellentmondásokkal teli határozatokkal szüntetett meg nyomozásokat például a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevéről ismert ügyekben.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint a képviselő által emlegetett konkrét ügyekben az ügyészség eleget tett alkotmányos feladatainak. Hangsúlyozta: ha a nyomozás adatai a vádemeléshez nem elegendők, akkor a nyomozást meg kell szüntetni. Kijelentette, legfőbb ügyészként annak biztosítása a feladata, hogy az ügyészség szakmai kérdésekre szakmai választ adjon, függetlenül a feljelentő személy hovatartozásától.

A választ a képviselő és az Országgyűlés többsége sem fogadta el.

Semjén az egyházak támogatásáról
Semjén Zsolt (Fidesz), hivatkozva egy szocialista képviselő nyilatkozatára, aziránt érdeklődött, hogy valóban kizárják-e az egyházakat a