Az agrárium jövője szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezte a Nemzeti Földalap átalakítását célzó törvénymódosítást Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán, az Országgyűlés plenáris ülésén elhangzott expozéjában.
Az agrártárca vezetője hangsúlyozta, hogy az elfogadott kormányprogram kiemelt helyen foglalkozik a termőföldtulajdonlás, illetve -használat kérdésével. A miniszter szerint a magyarországi termőföldvagyon rendeltetésszerű használatának elősegítését, a földből élők és földet használók támogatását, valamint a magyar termőföld megőrzését és az abból élők megélhetésének biztosítását szolgálja a törvénymódosítás.
A miniszter utalt arra, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának elkészítésekor arra törekedtek, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban a tényleges mezőgazdasági termelést folytatók, a családi gazdálkodók tulajdonszerzési, illetve földhasználati többletjogosítványait biztosítsák. A javaslat az egyes gazdálkodási formák alkotmányellenesnek minősülő megkülönböztetését megszünteti, a kedvezmények körét – a tényleges kedvezményezetti kör tekintetében – bővíti.
A Nemzeti Földalap a jövőben elsősorban az állami termőföld, és erdővagyon kezelését szolgálja. Emellett a törvénymódosítás elő kívánja segíteni a birtokrendezéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek révén a szétaprózott földrészletekből az eredményes gazdálkodáshoz szükséges megfelelő méretű birtoktestek kialakulhatnak. A törvénymódosítás biztosítani kívánja azt is, hogy az állattenyésztő-telepek működése zavartalan lehessen.
Támogatja továbbá az önkéntes földcserékhez szükséges termőföldek biztosítását az alapból. A miniszter elmondta: a törvénymódosítással a törvényalkotók lehetőséget teremtenek a nyugdíjas földtulajdonsok számára, hogy életjáradékért haszonbérbe adhassák földjüket. A módosítás lehetőséget kínál arra is, hogy megvalósuljon a szociális földprogram. – A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek kiemelt szerepet töltenek majd be a birtokrendezési folyamatokban – mondta a miniszter.
A Nemzeti Földalap vagyonkezelését végző eddigi közhasznú társaságot a jövőben felváltja egy önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervezet, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap tevékenysége átláthatóbb legyen, öttagú ellenőrző bizottságot hoznak majd létre a törvénymódosítás alapján. E testület tagjait az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága választja meg.
A javaslat értelmében a nyugdíjas földtulajdonosok a termőföldet a Nemzeti Földalap javára felajánlhatják oly módon, hogy ellenértékként vételár helyett életjáradékot kapnak majd. A kormány garanciát kíván nyújtani arra, hogy az állami tulajdonban lévő termőföldet a birtokpolitikai irányelvekben, illetve a termőföld-törvényben foglaltak szerinti kedvezményezetti kör részére értékesítsék, illetve adják haszonbérbe. Ennek érdekében versenytárgyalásos rendszer helyett egy új szemléletű pályázati rendszert kívánnak kialakítani.
Németh Imre expozéjában kitért a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslattal szorosan összefüggő, a birtokpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatra. Ennek célja, mint mondta, mindenekelőtt a földhasználók helyzetének stabilizálása, gazdálkodásuk elősegítése, a családi gazdaságok megerősítése, továbbá a földpiac élénkítése, valamint a racionális tulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának előmozdítása.
A birtokpolitikai irányelvek céljaként jelölte meg a miniszter továbbá a versenyképes birtoktestek kialakításának előmozdítását, továbbá azt, hogy az irányelvek segítsék elő az EU-támogatások igénybevételét. A javaslatot a bizottságok támogatták, míg a kisebbségi álláspont előadói kifogásolták nem megfelelő kidolgozottságát, valamint azt, hogy a meglévő szabályozást anélkül kívánja módosítani a kormányoldal, hogy az előző szabályok működéséről tényleges tapasztalata volna.
A kormánypártok támogatják, a Fidesz és az MDF elutasítja a Nemzeti Földalap átalakítását célzó törvénymódosítást – derült ki a parlament keddi ülésnapján, az előterjesztésről szóló általános vitában. Magda Sándor (MSZP) kijelentette: a föld a magyarság számára nem elherdálandó eszköz, hanem nemzeti kincs. Megjegyezte: a föld a hozzá nem értők kezében politikai eszköz lehet.
Közölte, hogy a megváltoztatásra javasolt jogszabály több alkotmányossági aggályt is felvetett. Példaként említette, hogy a törvény súlyos mértékben próbált beavatkozni a földtulajdonosi és földbérleti viszonyokba.- Az államnak a Nemzeti Földalap segítségével még arra is lehetősége lett volna, hogy az egyenes ági rokonok közötti földhaszonbérletet, illetve adás-vételt megvétózza – mutatott rá.
Leszögezte: a termőfölddel kapcsolatos egyetlen intézkedésüket sem akarják alárendelni alantas politikai haszonszerzés diktálta céloknak. – Mi a termőfölddel hosszú távú nemzeti stratégiai céljainkat kívánjuk szolgálni – tette hozzá Magda Sándor, hangsúlyozva: azt akarják elősegíteni, hogy a magyar föld műveléséből, a magyar földművelők munkájából keletkezett bevétel és haszon túlnyomó részben a vidéket gazdagítsa.
Jelezte: arra törekednek, hogy a Nemzeti Földalap ne a piaci viszonyokba történő állami beavatkozás „trójai falova legyen”, hanem „mindannyiunk közös kincsének”, az állami tulajdonban lévő földnek a szakavatott kezelője, gazdája legyen. Hozzáfűzte: a nemzeti földalapnak elő kell segítenie az ésszerű területcseréket és a birtokösszevonást, valamint az erdővagyonnal történő „tartalmas” gazdálkodást.
Kékkői Zoltán (Fidesz) kijelentette: frakciója nem támogatja az előterjesztést.
Szerinte birtokpolitikai csúsztatás az, hogy a földhasználó a földet megművelőt jelentené. – A földet műveltető, a pártállamban arisztokratizálódott földbirtokos és nagytőkés urakat jelenti, akik elsőbbséget kapnak az elővásárlásban és az elő-haszonbérletben az immár ezer éve a földet ténylegesen megművelő paraszttal szemben – tette hozzá.
Mint mondta, ezeknek a diszkriminatív törvénymódosításoknak a ki nem mondott célja, hogy a földhasználóé legyen idővel a tulajdonjog is, de ezzel egy időben a földet megművelő magyar paraszt nem csak hogy állami föld használati jogához nem jut, hanem még saját tulajdonú és használatú földjéből is ki lesz szorítva. – A kormány földbirtok-politikájában jelent meg először az a dél-amerikai birtokpolitikai vonzalom, amely immár nem csupán birtokpolitikai modell, hanem a dél-amerikai katonai-rendőri juntáktól ismert kormányprogram – fogalmazott Kékkői Zoltán.
Szavai szerint a polgári kormány EU-konform birtokpolitikáját tükröző, társadalmi konszenzusra épülő földtörvény-csomagja után még szembetűnőbbek a szocialista nomenklatúra érdekeinek és a miniszterelnök szerteágazó nemzetközi és titkosszolgálati elköteleződéseinek érvényt szerző félkatonai törvénymódosítások.
- Ezek a törvénymódosítások a szűk hatalmi elit politikai és hatalmi bebetonozódásának tulajdoni és pénzügyi hátterét szolgálják. Semmi közük a szakmához, vegytiszta politikai törvények, akárcsak az 1948. évi kommunista tulajdontörvények – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Kis Zoltán szabad demokrata képviselő szerint a magyar mezőgazdaság évek óta tarthatatlan helyzetben van. Fontosnak nevezte a hosszú távú birtokpolitikai irányelvek és a birtokszerkezet kialakítását. Elmondta: a törvénymódosítás célja a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, valamint a racionális földtulajdoni és bérleti rendszer létrehozása.
Kis Zoltán rámutatott, hogy az intézkedések egyebek közt a földpiac élénkítését, az állattenyésztő telepek takarmánytermesztésének támogatását és a földbérlet-koncentrációt szolgálják. Szerinte a Nemzeti Földalapon keresztül megvalósulhat a minőségi földcserék megalapozása. Kiemelte a családi gazdaságok 300 hektárig, és a kisbirtokok 100 hektárig történő ösztönzését, támogatását. Kis Zoltán fontosnak nevezte a termelési termékstruktúra ösztönzését és a fiatal agrárgazdálkodók támogatását.
Medgyasszay László, az MDF vezérszónoka kijelentette, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a demokrata fórum nem tudja támogatni. Indoklásában kitért arra, hogy az előterjesztést kétarcúság jellemzi, mert bár törekszik arra, hogy a Nemzeti Földalap önálló legyen, ugyanakkor meghagyja a miniszteri felügyeletet, és a földalap elnökének kinevezésén kívül az egyéb munkáltatói jogokat is a miniszter hatáskörébe utalja.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az MDF elkötelezettsége a magyar termőföldvagyon nemzeti érdekeinek megfelelő védelme és hasznosítása vonatkozásában közismert, amelyet számos törvényjavaslat és népszavazás kezdeményezés bizonyít.
Medgyasszay László szerint a legnagyobb változás, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld-vagyon hasznosítását a kormány pályázat útján történő eladással, illetve haszonbérbe adással kívánja megoldani, és mellőzi a versenytárgyalás, vagy árverés lehetőségét.
A politikus hangsúlyozta: az MDF fontosnak tartja, hogy a kormány konkrét elképzelésekkel támogassa a kis- és középméretű családi gazdaságok fejlődését, ezért sürgeti a Nemzeti Földalap kezelésében lévő tartós állami tulajdonú földek családi gazdálkodók tulajdonába, vagy használatába adását úgy, hogy a privatizált állami üzemek jogutódjai működését se tegyék lehetetlenné.
Vastagh Pál
Szabados Tamás
Botka Lajosné
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!