Mádl Ferenc pártelnökökkel találkozott
A két kisebb párt elnökét hallgatta meg a köztársasági elnök a Medgyessy-ügyben. Mindkét pártelnök a helyszínen elmondta, a felálló bzottságoktól vizsgálóbizottságoktól várják az eredményt.
Miután Medgyessy Péter úgy döntött, nem mond le, már csak az a kérdés, felmerülhetnek-e az elkövetkezendő vizsgálat során olyan tények, melyek az őt támaogatók bizalmát megvonhatják – mondta Dávid Ibolya, miután bő egy órás egyezetetést folytatott a köztársaság elnökével.
Az MDF elnöke szerint immár nem közjogi, hanem moráis kérdésről van szó a kormányfő ügyében, ami ráadásul nemcsak a Házat, hanem az egész országot érinti.
Dávid Ibolya szerint a vizsgálat során például olyan kérdéseknek kell eldőlniük, hogy Medgyessy ügye nem ártott-e Magyarországnak nemzetbiztonsági szemontból, vagy hogy mekkora volt az átjárhatóság a III-as főcsoportfőnökségen belül.
Újságírói kérdésre a politikus elmondta, nem látták értelmét a bizalmatlansági indítvány benyújtásának, „ mert a koalíció mandátumszámán múlik, hogy ma ki Magyarország miniszterelnöke”.
Nincs alkotmányos válság – jelentette ki Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke miután a Parlamentben Mádl Ferenc Köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést.
A szadaddemokrata politikus leszögezte: nincs új információ, a koalíció erős és stabil, a következőkben a a meghozandó új törvényekre fognak koncentrálni. Ismét megerősítette, fel fognak állni a vizsgálóbizottságok, és végzik majd a munkájukat.
A kisebbik koalíciós párt elnöke megjegyezte; bár a vizsgálatok nem zárulnak le az őszi önkormányzati választásokig, szerinte a Medgyessy-ügynek nem lesz hatása a választásokra.
Kuncze az államfővel való megbeszélés tartalmáról semmit sem volt hajlandó elárulni, mondván ez a köztársasági elnök dolga.
Szili Medgyessynek az átvilágításról
Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a miniszterelnöknél, hogy egy tekintélyes értelmiségiekből álló szakértői bizottságot kérjen fel szakvélemény összeállítására az átvilágítást érintő törvényjavaslatok kapcsán.
A házelnök a levélben jelzi, hogy szerda este egyeztetett a parlamenti pártok vezetőivel – az Országgyűlés alelnökei jelenlétében – a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló tervezett szabályozás, továbbá az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény módosítása tárgyában született javaslatok politikai kérdéseiről.
Mint Szili Katalin írja, a témákról – amennyiben szükséges – a politikai konzultációt a jövőben is folytatni kívánja, tekintettel arra, hogy a döntés előkészítésének fontos eleme a várható politikai és a társadalmat érintő következmények vizsgálata.
„Figyelemmel arra, hogy a szabályozás rendkívül körültekintő és széles körű alkotmányossági, szakmapolitikai és szakmai megalapozást igényel, kezdeményezem miniszterelnök úrnál, hogy egy tekintélyes értelmiségiekből álló szakértői bizottságot kérjen fel szakvélemény összeállítására” – áll a parlament elnökének levelében.
Szili Katalin határon túli magyar fiatalokkal találkozott
A határon túli magyar fiatalok találkozója keretében hetedik alkalommal tizenhat országból mintegy hatszáz gyerek tett látogatást csütörtökön a Parlamentben, ahol az épület és a Szent Korona megtekintése után Szili Katalin, a Ház elnöke fogadta őket az Országgyűlés Felsőházi termében.
Az Országgyűlés elnöke a fiatalok előtt azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a közös nyelv, a közös kultúra megőrzése. Nemzetről beszélni ma nehezebb, mert a politika időnként kisajátítja magának a nemzetet – fogalmazott Szili Katalin. Hozzáfűzte: reményei szerint az elkövetkezendő időszakban a konszenzuális demokrácia egyik legfontosabb kérdése lesz a szomszédos országokkal való kapcsolat, és az, „hogyan tudjuk biztosítani a határon túl élő magyarok boldogulását”. A cél az, hogy mindannyian ne csak Európa, hanem az Európai Unió részévé is váljunk – mondta Szili Katalin.
Schiffer János főpolgármester-helyettes, a határon túli magyar fiatalok tíznapos rendezvényének házigazdája arról szólt, hogy „ez a találkozó ünnep a vendéglátóknak, hiszen régi magyar ismerősök jöttek el újra, és féltve őrzött kultúrkincseik mellett leendő új barátokat is hoztak”.
Nem tárgyalnak a szavazólapokról
Elutasította az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága csütörtöki ülésén annak az ellenzéki indítványnak a tárgysorozatba vételét, amelyben azt kezdeményezik: a 2002. évi országgyűlési választások szavazólapjait a jelenleg kötelező 90 nap helyett két évig őrizzék meg.
A Fidesz három képviselője néhány héttel ezelőtt hasonló indítvánnyal élt, de akkor azt javasolták, hogy egy évig őrizzék meg a szavazólapokat. A második, csütörtökön elutasított javaslat beterjesztőihez ezúttal csatlakozott Balsai István, az MDF frakcióvezetője is.
Az önálló képviselői indítvány ismertetésékor a fideszes Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazatok újraszámlálásáért indított népi kezdeményezés sikeressége múlik az előterjesztés elfogadásán, mivel – ha nem fogadják el a javaslatot – megsemmisítik a szavazólapokat.
Keller László a MeH politikai államtitkára
Keller László szocialista parlamenti képviselőnek a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává történő kinevezését kezdeményezi Medgyessy Péter miniszterelnök – tudatta Gál J. Zoltán kormányszóvivő.
A miniszterelnök a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerek összehangolását szabta feladatul az új politikai államtitkár számára, az átláthatóság és ellenőrizhetőség követelményének megfelelően, valamint a tiszta közélet jegyében.
Keller László feladata lesz az EU-csatlakozással kapcsolatos követelményekkel összefüggő ellenőrzési rendszerek továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása is.
A kormányszóvivő közleményében kitér arra, hogy Medgyessy Péter hétfőn megbeszélést folytatott a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős miniszterekkel.
A találkozón – amelyen részt vett az országos rendőrfőkapitány, az APEH elnöke, a VPOP országos parancsnoka, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és a Szerencsejáték Felügyelet elnöke is – a kormányfő egyértelműen megfogalmazta elvárásait: valamennyi érintett szervnek következetesen, határozottan és gyorsan kell eljárnia a közpénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélésekkel szemben.
„E fellépés során szigorúan a törvényeknek megfelelően, pártállásra, illetve kormányzati pozícióra tekintet nélkül kell eljárni. Ez irányadó a múltban elkövetett visszaélésekre is” – tartalmazza a közlemény.
A miniszterelnök felszólította az illetékes szervek vezetőit, hogy fogalmazzák meg azokat a jogszabály-módosítási javaslatokat, amelyeket a hatékonyabb fellépés érdekében szükségesnek tartanak.
Az MSZP a betegségpolitikáról
A jövő héten szavaz az Országgyűlés arról az MSZP-s képviselők által benyújtott határozati javaslatról, amely a hosszú távú egészségpolitika megőrzéséről és az egységes beteg-, illetve ellátottjogi képviselői intézményrendszer létrehozásáról szól.
Az MSZP csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Vojnik Mária, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, az önálló képviselői indítványnak az a célja, hogy felkérje a kormányt az egészségügyi ellátás hosszú távú modernizációjára, konszolidálására.
A javaslat főbb pontjait ismertetve elmondta: egy, a kormány által benyújtott törvényjavaslattal módosítani szeretnék a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatkörét, valamint a betegjogok erősítése érdekében egységes beteg- és ellátottjogi intézményrendszert hoznának létre.
Schvarcz Tibor országgyűlési képviselő hozzátette: a beteg- és ellátottjogi képviselői intézmények összevonását az is indokolja, hogy a betegjogi képviselők jelenleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz vannak telepítve, vagyis az a szerv a munkaadójuk, amelyik a kórházak szakmai minőségi munkáját ellenőrzi. Szeretnénk függetleníteni a beteg- és ellátottjogi képviselőket az egészségügy rendszerétől, mert csak így tudnak tárgyilagosan és objektíven panaszokat elbírálni és orvosolni – mondta Schvarcz Tibor. A határozati javaslat általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés.
Bizottsági vita a Nemzeti Földalapról
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága csütörtöki ülésén többségében a kormány eredeti elképzelései kaptak támogatást a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat módosító indítványainak tárgyalásakor.
Döntött a testület egy bizottsági módosító indítvány megszövegezéséről, amely a helyi birtokhasznosítási tanácsok tagjainak jelölését érinti: várhatóan a helyi önkormányzati megbízottak is helyet kaphatnak a birtokhasznosítási tanácsokban.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke az MTI-nek a bizottsági ülést követően elmondta: a Magosz ügyvezető elnöksége úgy döntött, hogy a jövő hétre összehívja a szervezet rendkívüli országos választmányi és elnökségi ülését.
Erre azért kerül sor, mert úgy látják, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslatok a Nemzeti Földalapról, illetve a földtörvény módosításáról, továbbá a földbirtok-politikai irányelvekről szóló javaslat a gazdasági társaságoknak és a termelőszövetkezeteknek, továbbá a földbérlőknek biztosít előnyöket. Jakab István szerint a javaslatok létükben fenyegetik a gazdatársadalmat.
Mádl Ferenchez fordult a Lelkiismeret 88 csoport
Az országgyűlési választási szavazatok újraszámlálása érdekében a Lelkiismeret 88 csoport arra kéri a köztársasági elnököt, hogy az alkotmányban biztosított jogával élve kezdeményezzen népszavazást az ügyben.
Mindez a csoport Mádl Ferenchez címzett beadványából derül ki, amelyet csütörtökön adtak át a köztársasági elnöki titkárság vezetőjének.
Kocsis Imre, a Lelkiismeret 88 csoport vezetője – aki négy társával együtt múlt hét csütörtök óta tartott éhségsztrájkot a Kossuth téren a szavazatok újraszámlálásáért – az MTI-nek elmondta: 10 órakor fejezték be demonstrációjukat, ezt követően adták át beadványukat Szentgyörgyi Andrásnak, a köztársasági elnöki titkárság vezetőjének. Minden lehetőség elmúlt egy ügydöntő népszavazás aláírásainak időbeni összegyűjtésére, ezért a köztársasági elnök tisztességére apellálva van már csak remény a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás szavazólapjainak megőrzésére (megőriztetésére) a történeti hitelesség érdekében, az újraszámlálás biztosítására – fogalmaz az MTI-hez is eljuttatott dokumentum.
Szentgyörgyi András az MTI érdeklődésére elmondta: a beadványt jogi szakértők vizsgálják meg, és javaslatot tesznek Mádl Ferencnek a válaszra, amelyet feltehetően még a jövő hét folyamán megkap Kocsis Imre.
A Lelkiismeret 88 csoport vezetője éhségsztrájkjának kezdetekor az MTI-nek úgy nyilatkozott: ha nem érik el céljukat ez alatt az egy hét alatt, akkor azt követően már új választások kiírását fogják követelni, méghozzá úgy, hogy folyamatos utcai megmozdulásokat kezdeményeznek.
Medgyessy a bérekről
A nemzeti közép kormánya arra törekszik, hogy egészségügyi pályán jó legyen dolgozni – mondta Medggyessy Péter miniszterelnök a Semmelweis Ignác születésének 184. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki budapesti szakmai ünnepségen.
Közölte: a választási kampányban tett vállalásnak megfelelően 50 százalékkal növekedik szeptember 1-jétől 550 ezer közalkalmazott, köztük az egészségügyiek bére.
A miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy a béremeléssel sikerül valamit pótolni a társadalom egészségügyiekkel szembeni tartozásából. Ugyanakkor, ha megnézem az egészségügyiek bérlistáit, még az 50 százalékos emelés után is szégyenkezem – mondta Medgyessy Péter.
A Pofosz a Medgyessy-ügyről
A Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) szerint egy demokratikus, szabad országban nem vállalhatnak tisztséget olyanok, akik évtizedeken át idegen érdekeltséget, embertelen diktatúrát szolgáltak pénzért – tájékoztatta a társadalmi szervezet véleményéről az elnök csütörtökön az újságírókat.
Vasvári Vilmos elmondta: a szervezet országos elnöksége szerint 2002-ben elvárható lenne, hogy megtisztuljon a közélet, távozzanak az ügynökök, kémek, besúgók.
A Pofosz elnöke úgy véli: Medgyessy Péter miniszterelnök múltjával kapcsolatos megállapítások az emberek fejében és lelkében zavart és bizonytalanságot okoznak. Akik a kommunizmus megszállott hívei voltak, azok nem oktathatnak ki minket a demokráciáról, a szabadságról – mondta Vasvári Vilmos.
A szervezet állásfoglalásában egyben felszólítja a pártokat, hogy fejezzék be kampányukat, csillapodjanak, tisztuljanak meg, mert egy országot nem lehet a „gyűlölet poklába” taszítani. Az országos elnökség kitér arra is, hogy a pártok ne saját klientúrájuk érvényesülését, hanem a nép és az egész nemzet javát szolgálják.
Szakértői kormány vagy hálózati kormány?
Az egyik ügynök fogja a másikat – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke a kormányról, arra a HVG-ben megjelent hírre utalva, melyben Salgó Lászlóról, az ORFK vezetőjéről is kiderült hogy valaha a III-as főcsoportfőnökség alkalmazásában állt.
A közrend, a közbiztonság került ismét veszélybe azáltal, hogy a 209-es ügynök a rendőrség élére egy másik ügynököt nevezett ki -jelentette ki Pokorni a sajtótájékoztatón, ahol többek között arról is szólt, hogy a bűnüldözés legfontosabb céljai, a kábítószercsempészet, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelemben nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködés veszélybe kerülhet egy kompromittálódott vezető miatt.
Ha lenne kedvünk viccelni, akár azt is mondhatnánk, végre álljanak ki a szocialisták és mondják el végre, hogy hány ügynök dolgozik közöttük – fűzte tovább a szót a politikus, majd elmondta, a rendőrség a szocialisták szolgálatában foglalt le és szálllított el dossziékat törvénytelenül a Fidesz által megbízott reklámcég irodájából, annak érdekében, hogy kiókumulálja a Fidesz őszi választásokra irányuló stratégiáját.
Egy hónap alatt évtizedeket zuhantunk a múlt posványába – zárta szavait a Fidesz elnöke a kormány megalakulásának egy hónapos évfordulóján.
ajatollah
Donald Trump: Valóban igaz lehet, hogy megölték Ali Hamenei ajatollahot
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!