Választási elemzés a hiányzókról

Politikai súlyát tekintve Franciaország legnépesebb tábora a több mint 14 milliós "nem szavazók pártja", amelynek átlagtípusa 35 év alatti, baloldali (illetve szélsőbaloldali) rokonszenvet tápláló munkásfiatal; e réteg mozgósításában bízik a parlamenti választások első, vasárnapi fordulója nyomán vesztésre álló Szocialista Párt (PS).

A francia választások történetében egyedülálló rekord született a parlamenti erőviszonyokat előrejelző fordulón: a voksolásra jogosultak 35,6 százaléka kerülte el a szavazóhelyiségeket, 14 millió 160 ezer állampolgár maradt távol az urnáktól. (A mérsékelt jobboldal pártjaira 8,5 millió, a hagyományos baloldali erőkre 6,5 millió szavazat jutott. A jobbközép 43,62 százalékos szavazatarányával szemben a baloldali pártok a voksok 36,02 százalékát szerezték meg.)

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a választást negligáló állampolgárok 58 százaléka 18-24 éves fiatal, 54 százalékuk tartozik a 24-35 év közötti korosztályhoz. 45 százalékuk munkás, 39-43 százalékuk alkalmazott, illetve egyéb, általában szerény jövedelmet biztosító foglalkozással bír, politikai szimpátiáját tekintve közel 50 százalékuk a szélsőbalhoz húz, 42 százalékuk a környezetvédőkkel szimpatizál.

Ők az „alsó Franciaország”, melynek érdekképviseletét Chirac elnök új kormányfője, Jean-Pierre Raffarin az előző hetekben elhangzott kampány-megnyilatkozásaiban annyiszor emlegette, s amelyről egy PS-képviselő nem minden él nélkül jegyezte meg a választások másnapján, hogy egy jobboldali kormány alatt „még sokáig ott maradhat ahol van”.

A május 5-i elnökválasztási fordulón ez a réteg vállalt részt tömegesen a Jacques Chirac jobboldali elnökre leadott szavazatokkal a szélsőjobboldal feltartóztatására összekovácsolódott „republikánus front” egységes fellépésében. A szélsőjobboldali elnökjelöltet, Jean-Marie Le Pent elsöprő választási döntő után azonban elfordult a politikai elitek küzdelmétől, a republikánus lendület a parlamenti választások idejére látványosan kifújt.

A gyakorlatilag elemeire széthullott „pluralista baloldal” egyedül állva maradt ereje, a tábort vezető Szocialista Párt (PS) – amely a balra leadott szavazatok 70 százalékát, (az összes voksok 23,78 százalékát) vonta magához – június 9-én a szavazók tömegeit kívánja ismét mozgósítani a vasárnapi második fordulóig. Francois Hollande, a párt első titkára keddi felhívásában azt üzente a távolmaradóknak, részvételük nélkülözhetetlen a második fordulóban „a francia demokrácia kiegyensúlyozásához”, amelyet súlyosan kérdésessé tehet egy elsöprő konzervatív többségű nemzetgyűlés.

Az előzetes számítások szerint ugyanis a chiracista tábort képviselő UMP (Unió az elnöki többségért) egyedül képes megszerezni a parlamenti mandátumok abszolút többségét. Az egységes elnöki pártként szereplő UMP a jobboldali szavazatok 80 százalékát birtokolja, képviselőire a szavazatok 33,37 százaléka jutott. Az első forduló után érvényes becslések szerint az új nemzetgyűlésben a konzervatív tábor 380-420 parlamenti helyre számíthat, míg a baloldal 140-170-re.