A magyar átlagbér tizede az uniós átlagnak

Húsz éven keresztül reálértékben évi 5 százalékos béremelést kellene elérni ahhoz, hogy vásárlóerő paritáson a magyarországi átlagkereset utolérje a portugáliait - állapítja meg az uniós bérfelzárkózásról készített szakszervezeti tanulmány.

Hanti Erzsébet és Szabó Julianna írása a közelmúltban kiadott Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok című kötetben jelent meg. A szerzők megjegyzik: ahhoz, hogy a magyarországi keresetek 20 év alatt utolérjék a közösség legalacsonyabb kereseti színvonalú országáét, az is szükséges lenne, hogy Portugáliában ezalatt évi átlagban ne nőjön 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a keresetek reálértéke.

A tanulmány hangsúlyozza: az uniós bérekhez történő közelítés alapja a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség, a termelékenység növelése lehet. A felzárkózás viszont még hosszabb távon is csak úgy képzelhető el, ha a GDP-növekedés nagyobb hányada jut a bérek növelésére.

A tanulmány szerint a GDP bővülésétől rendre elmaradt az elmúlt években a reálkeresetek emelése. Így 1998-ban az előbbi 4,9 százalékkal, az utóbbi 3,6 százalékkal nőtt. A következő két évben ezek az adatok 4,2 százalék, illetve 2,5 százalék, valamint 5,2, illetve 1,5 százalék.

Az írás megállapítja: a bruttó átlagbér Magyarországon nyolcada-tizede az uniós átlagnak. Amennyiben nem valuta, hanem vásárlóerő paritáson hasonlítjuk össze a béreket, akkor harmada a magyarországi átlagbér az uniós átlagnak. Az összehasonlításhoz az is hozzátartozik, hogy a magyarországi GDP viszont már elérte az uniós átlag felét és termelékenységben annak harmadánál tartunk.

A magyarországi munkaerőköltség a fejlett országok munkaerőköltségének átlagosan hat-kilenced része. A bérterhek viszont uniós összehasonlításban korántsem olyan magasak, mint azt többen is hangoztatják – állapítja meg a tanulmány.

Magasak a bérterhek más fejlett országokban is. Így például míg Magyarországon a járulékos bérköltségek aránya a közvetlen bérköltséghez képest 84 százalék, addig Olaszországban ez az arány 103 százalék, Ausztriában 98 százalék, Franciaországban 93 százalék, Belgiumban 90 százalék.

Hasonló a járulékos bérköltségek aránya a magyarországihoz Spanyolországban, Németországban, Finnországban és Hollandiában. Igaz az is, hogy például Dániában ez az arány 25 százalék, Kanadában és Ausztráliában 38 százalék, Írországban és az Amerikai Egyesült Államokban 40 százalék, Nagy-Britanniában 41 százalék – közli a tanulmány.

A szerzők megjegyzik, hogy a kormány a versenyszférában sem lehet csupán külső szemlélője a bérek alakulásának. A bérek vásárlóerejét a kormány erőteljesen befolyásolhatja az adószabályokkal, az infláció korlátozásával. A tanulmány megjegyzi: a kormány még a képzési színvonal javításával is hozzájárulhat a magasabb keresetekhez azáltal, hogy a munkaerőpiacon jobban értékesíthető szakismerethez jutnak a dolgozók.