Lay Tamás a bíróság előtt elismerte, hogy autójával megállt a hídon. A bíró közölte, enyhítő körülményként értékelte a férfi beismerő vallomását, de azt is elmondta, hogy mivel a férfi és a rendőrök vallomása között eltérés volt, nem vizsgálta milyen körülmények között került a rendőrautóba. A bíró elmondta, hogy a hídon történt cselekmény önmagában is alkalmas volt a rendzavarás megvalósítására.
A bíró közlése szerint ha a 30 ezer forintos pénzbírságot Lay Tamás nem fizeti meg, akkor az hatnapi közmunkára, vagy tíznapi elzárásra változtatható. A bíróság a 30 ezer forintból 6 ezret kifizetettnek tekintett, mert Lay Tamás két napot őrizetben töltött. Lay Tamás tudomásul vette a bíróság végzését, ezzel az jogerőre emelkedett, azonban azt kérte, hogy részletekben fizethesse meg a pénzbírságot. Erről később dönt majd a PKKB.
A PKKB eközben szeptember 3-ára napolta Babinetz László ügyét, akit a rendőrség ugyancsak szabálysértéssel gyanúsít, mert a férfi ellenszegült a rendőri intézkedésnek az Erzsébet hídon. A bíróság azért napolta el a tárgyalást, mert a rendőrség tanúk meghallgatását és videofelvételek megtekintését indítványozta. A férfit szabadlábra helyezték.
A PKKB pénteken megszüntette Nagy Márton ellen rendzavarás miatt indult szabálysértési eljárást. A bíróság indoklásában elmondta, hogy Nagy Márton csütörtökön 22 óra előtt barátaival sétálni ment a budapesti Kossuth térre, ahol látták a rendőrség által felállított elzáró rácsokat. Nagy Márton kijelentette a bíróság előtt, hogy mozgolódást, rendbontást nem látott. Kérdésére, hogy miért vannak kordonok felállítva, úgy hallotta, a rendőrök azt mondták: vége az elzárásnak.
Ezért, hogy tovább haladhasson, megpróbálta elmozdítani a kordonokat, amelyek elborultak. Állítása szerint nem futott el az intézkedés elől, a rendőrök mégis testi kényszert alkalmaztak vele szemben. Két tanú, egy férfi és egy nő alátámasztotta a bíróság előtt Nagy Márton vallomását. A bíróság nem látta minden kétséget kizáróan megállapíthatónak a rendzavarás szabálysértését. Rendzavarást csak szándékosan lehet elkövetni. Az indoklás szerint Nagy Márton esetében nem állapítható meg, hogy cselekedetének kihívóan antiszociális jellege lett volna, vagy szándéka rendzavarásra irányult volna.
A bíróság a rendőrség által alkalmazott testi kényszert a rendőrök a csütörtöki események miatt fokozottan intenzív fellépésének tudta be, amellyel a további rendbontást kívánták megelőzni. Nagy Márton kifejtette, hogy sajnálja, ha a rendzavarás látszatát keltette, szándéka nem ez volt. A bíróság figyelembe vette, hogy Nagy Márton esetében törvényi figyelmeztetés nem hangzott el a rendőrség részéről a kihallgatást megelőzően, ezért bár Nagy Márton a rendőrségen részben elismerte a szabálysértés tényét, ezt a bíróság csak részben tudta figyelembe venni.
A bíró szerint Nagy Márton előélete is arra utal, hogy törvénytisztelő állampolgár. A fellebbezés lehetősége itt kizárt, ezért a bíróság döntése jogerős. Nagy Márton ügyvédje az MTI érdeklődésére elmondta, hogy 75-ös születésű védence kártérítést fog követelni jogtalan fogva tartás miatt.
Olaszország
Pisztolyokkal hirdetik a békésnek mondott tüntetést
