Járai Zsigmond a Magyar Távirati Irodának pénteken a kormánydöntést követően elmondta, hogy megfelelőnek tartja azt a makrogazdasági pályát, amelyet a Pénzügyminisztérium és a jegybank közösen alakított ki, és amely elvezet az európai uniós csatlakozáshoz, valamint ahhoz, hogy Magyarország tagja lehessen az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak, a forintot felválthassa az euró.
E pályán haladva a jövő esztendő decemberében az infláció nem haladja meg a 4,5 százalékot, és 2004 végén pedig 3,5 százalékra csökken. A jegybankelnök szerint az infláció csökkenését azzal lehet megalapozni, hogy évről-évre mérséklődik az államháztartás és a központi költségvetés deficitje. A felvázolt számok, a következő években fokozatosan mérséklődő államháztartási hiány alátámasztják az inflációs pályát.
Nem ért egyet viszont Járai Zsigmond a jegybanktörvény tervezett módosításával és hozzáfűzte, hogy véleményét az Európai Központi Bank (EKB) is osztja. Az EKB ezzel kapcsolatban levelet is küldött a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben állást foglal amellett, hogy nincs szükség a tervezett jogszabályi változtatásokra. Az EKB ellenzi a felügyelő bizottság létrehozását, mivel úgy gondolja, hogy az Állami Számvevőszék, illetve a jegybanki auditor megfelelő ellenőrzést gyakorol a gazdálkodás felett. Ugyanakkor a felügyelő bizottság alkalmas lehet a központi bank politikai befolyásolására – idézte a levelet az MTI-nek Járai Zsigmond.
Az EKB úgy ítéli meg, hogy az árfolyam-megállapítással kapcsolatos jogszabálymódosítás ellentétes az unió elvárásaival, minthogy ez az árfolyamszabályozás területén korlátozhatja a bank mozgásterét. Az EKB szerint abban az esetben fogadható el a javasolt szöveg, ha az kiegészül egy fél mondattal, miszerint a közösen – a kormány és a jegybank által – meghozott árfolyamdöntés nem állhat ellentétben az MNB fő célkitűzésével, az árstabilitással.
Járai Zsigmond az MTI-nek elmondta, hogy az EKB levelét továbbította többek közt Medgyessy Péter miniszterelnöknek és László Csaba pénzügyminiszternek. A jegybankelnök javasolta a miniszterelnöknek, hogy a kormány vonja vissza a jegybanktörvény módosítására tett javaslatait.
Gazdaságpolitikai hangsúlyváltást lát Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a kormány pénteken ismertetett költségvetési irányelveiben, ami szerinte az infláció „lazább kezelésében” mutatkozik meg.
A volt pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva pénteken hangsúlyozta: az infláció lazább kezelését mutatja, hogy a kormány a hatósági áras termékek esetében magasabb áremelkedést is megengedhetőnek lát, mint ami korábbi években volt.
– A kormány igyekszik megtalálni azt a közös pontot, amely az MNB által megadott inflációs sávba is belefér, így az irányelvek által megjelölt inflációs mérték éppen az MNB inflációs sávjának felső határa. Az infláció ilyen kezelése rossz, nem tesz jót a gazdaságnak – jelentette ki Varga Mihály.
Varga Mihály jelentős feszültségeket lát az irányelvekben elfogadott számok között. – Az idő majd korrigálja ezeket – mondta.
A volt pénzügyminiszter szerint nem összeegyeztethető az államháztartási hiány mértékének 4-4,5 százalékra csökkentése az uniós normák szerint, az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított arányának jelentős, 3,5 százalékpontos csökkentése és az ígéret, hogy enyhítik az adó- és járulékterheket.
– Amennyiben a béren kívüli államháztartási kiadások arányát 3,5 százalékponttal csökkentik, akkor a hiánynak kisebbnek kell lennie, ha nem, akkor fel kell tenni a kérdést, honnan lesz olyan bevétel, ami a hiányt a tervezett szinten tarthatja – mondta a volt pénzügyminiszter.
– A minimálbér adómentessége és a közalkalmazotti bérek emelésének áthúzódó hatása jelentősen determinálja a következő éveket – hangsúlyozta Varga Mihály. – Emellett az adó- és járulékbevételek és az államháztartás kiadásainak csökkentése ellentmondást jelez. Ez szerinte csak úgy oldható fel, ha a kiadások nem csökkennek akkora mértékben, ahogy azt ma jelzik, de ebben az esetben viszont meg kellene mondani, hogy „a sebészolló az egészségügy, az oktatás vagy az önkormányzatok kiadásainál vág-e majd, avagy arról kellene beszélni, hogy nem valósulhat meg az ígért bérnövekedés, a reálbér-emelkedés nem éri majd el a GDP növekedésének mértékét.
Varga Mihály megjegyezte, hogy 2003-ban nominálisan sem növekedhetnének a bérek, ha ezt az elvet követve a 2002-es bázishoz viszonyít a kormányzat, mert az eddigi megnyilatkozások szerint nem kívánják bevonni a bázisba a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók ez évi bérnövekményét.
Varga Mihály szerint érthetetlen az is, hogy miközben az írásos anyag 4-4,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre az idénre és jövőre is, aközben László Csaba sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a gazdasági növekedésnek középtávon el kell érnie az évi 5-6 százalékot.
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: ideje lenne, hogy a kormány beismerje tévedését, hiszen az államháztartási hiány idei mértékét jelentősen korrigálták lefelé, mind a korábbi sajtóinformációkhoz, mind az irányelv korábbi változataihoz képest.
László Csaba pénzügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy jelenleg már több információ áll rendelkezésre – mondta Varga Mihály. – Ezzel szemben a helyzet az, hogy már az átadás-átvételi dokumentumokban is ezek a számok szerepeltek, vagyis azok az állítások, hogy az államháztartás hiánya ennél sokkal nagyobb lesz, politikai célzatúak voltak, és nem állták ki az idő próbáját.
Tavasz lesz március első napján















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!