Az OÉT alakuló ülésén a kormányzati képviselőkön kívül az OMT-n is jelenlévő országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tisztségviselői vettek részt. Örömmel üdvözölték, hogy a fórum keretei között átfogó gazdaságpolitikai kérdésekről, így a költségvetési, adó- és járulék-jogszabályok tervezeteiről is érdemi tárgyalást folytathatnak a kormányzat képviselőivel.
Az új fórumról aláírt megállapodásban szerepel, hogy elősegítik a középszintű, így az ágazati, regionális érdekegyeztetés kiépítését. A pénteki alakuló ülésen a résztvevők megtartották az első konzultációt a jövő évi gazdaságpolitikai elképzelésekről.
László Csaba pénzügyminiszter az elhangzó munkaadói és munkavállalói vélemények alapján megállapította: a szociális partnerek között egyetértés van a hosszú távon fenntartható, tartós és magas gazdasági növekedés szükségességében. Csak ez biztosíthatja ugyanis a vállalkozói jövedelmeket a versenyképességhez nélkülözhetetlen beruházásokhoz, illetve ahhoz, hogy a hazai bérek felzárkózzanak az európai uniós színvonalhoz.
A pénzügyminiszter elmondta: a követett gazdaságpolitika is a tartós, magas növekedést szolgálja. Ebbe az irányba hat egyebek között, hogy a 2002. évi, feltételezhetően a GDP 5,5-6 százalékát kitevő államháztartási hiányt évenként 1-1,5 százalékkal csökkentsék, az éves átlagos infláció pedig 4, majd 3 százalékra mérséklődjön.
A tartós, magas gazdasági növekedést minél alacsonyabb inflációval kell elérni – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Ez szolgálja a társadalmi igazságosságot is. Az infláció ugyanis a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket sújtja leginkább.
A pénzügyminiszter a munkaadói oldal felvetésére is reagálva elmondta: az államháztartási hiány csökkentésével a vállalkozói szféra megfelelő beruházási forrásokhoz juthat a fizetési mérleg számottevő romlása nélkül. Igen sok az elmaradt beruházás, különösen a feldolgozóiparban.
A pénzügyminiszter érzékelve a tárgyaláson a jövő évre szóló béremelési ajánlás tekintetében a meglehetősen eltérő munkaadói és munkavállalói álláspontot, kifejezte: a következő hetekben, hónapokban kormányzati segítséggel bizonyosan megtalálható majd a közösen elfogadható kompromisszumos érték. A pénzügyminisztériumi értékelés szerint valószínűsíthető, hogy a versenyszféra a jövő éves bérek kalkulációjánál nem a korábban megszokott 10 százalék körüli inflációval számol, hanem elismerve az inflációcsökkenés tartós voltát, az 5 százalékos mértékhez igazítja az árakat és a béreket.
A pénzügyminiszter külön is foglalkozott a kis- és középvállalkozások helyzetével. Mint mondta, a kormány szerint a Széchenyi-terv egyik legfontosabb elemének e vállalati kör segítésének kell lennie. E kör versenyképességét javíthatja, adózását könnyítheti, a bürokráciát mérsékelheti a most előkészítés alatt álló egyszerűsített vállalkozói adó.
Medgyessy Péter miniszterelnök az alakuló ülésen egyebek között elmondta: az európai uniós csatlakozás sorsdöntő időszak Magyarország számára, eldől, hogy mennyire tudjuk kihasználni az ebből adódó fejlődési lehetőségeket. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a kormány megfelelő társadalmi részvétellel készítse elő döntéseit. Ezt az érdemi egyeztetést szolgálja majd a megújított érdekegyeztetési fórum, az OÉT is – mondta a miniszterelnök.
A kormány jóléti rendszerváltozásra törekszik, hogy esélyeket adjon az állampolgároknak, illetve kiszámítható biztos jövőt a vállalkozásoknak. Olyan körülményeket, amelyek között érdemes fejleszteni, beruházni, új munkahelyeket létesíteni.
A miniszterelnök a gazdasági fordulatról szólva egyebek között rámutatott: azokat az elemeket kívánják erősíteni, amelyeket a korábbi kormányzat nem alkalmazott megfelelően a dekonjunkturális hatások mérséklésében. Ezek között említette az export, a beruházások ösztönzését, a gazdaság teljesítőképességének növelését.
Arra a tárgyaláson elhangzó felvetésre, hogy vajon a közszféra erőteljes keresetnövelése miként hat az ország versenyképességére, a miniszterelnök leszögezte: közép- és főként hosszú távon ez a magyar versenyképességet javító intézkedés volt.
Megemlítette: egy adott ország versenyképességéhez az alkalmazott adórendszer is hozzájárul. Az ilyen jellegű versenyképesség-javító intézkedés az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése, illetve az szja-nál tervezett módosítások.
A miniszterelnök reagált arra a munkaadói, illetve munkavállalói felvetésre is, hogy miként pótolható a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen munkaerő Magyarországon. Nem értett egyet azzal a munkáltatói véleménnyel, hogy a hiányt külföldi munkaerő bevonásával kell pótolni. Ez is egy lehetőség – mondta a miniszterelnök –, de felhívta a figyelmet arra, hogy igen nagy tartalékok vannak Magyarországon a képzetlen munkaerőben, a szakképzés fejlesztésével így rendelkezésre állhat a munkáltatóknak szükséges munkaerő.
A munkavállalói oldal felvetette, hogy társadalmi megbotránkozást vált ki a többnyire veszteséges állami vállalatoktól távozó vezetők 10-100 millió forintos végkielégítése. A közpénzek védelme érdekében hathatós kormányzati intézkedést sürgettek.
A munkaadói oldal elvileg egyetértett a felvetés jogosságával, ugyanakkor munkáltatói részről a probléma széles körű összefüggéseire is figyelmeztettek. Így arra, hogy amennyiben az állami vállalatoknál a versenyszférához képest lényegesen megváltoztatják a végkielégítés szabályait, akkor így ugyan megtakarítanak tízmillió forintokat, viszont még kevésbé alkalmazhatnak majd jó menedzsereket. Az ebből adódó veszteség pedig már nem 10 millió, hanem milliárd forintokban mérhető majd.
A kormányzat részéről Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter elmondta, hogy a pénteki kormányülés is foglalkozott a kérdéssel. A kormány szándéka, hogy a közvélemény által is elfogadható gyakorlatot alakítson ki ezen a területen.
A fórum tájékoztatót hallgatott meg Kovács László külügyminisztertől az európai uniós csatlakozás időszerű feladatairól. A témakörrel kapcsolatban a munkavállalói oldal kifejezte: segítséget vár a kormánytól ahhoz, hogy a társadalmi partnerek adminisztrációs kapacitása megfeleljen az uniós pályázatok kidolgozásának, hogy érdemben bekapcsolódhassanak a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásába, az európai uniós csatlakozási folyamatba.
háború
Nógrádi György: Lehetetlen megmondani, stratégiai fordulópont-e az iráni háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!