A közlés szerint a megállapodást a kormány részéről Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter látta el kézjegyével, és aláírták a munkavállalók és a munkáltatók képviselői is. A tájékoztatás szerint a megegyezés kitér arra, hogy a bérrendezés végrehajtásakor az egészségügyi és szociális ágazatban speciális szempontokat is figyelembe kell venni.
Az állami támogatási többlet felosztásával kapcsolatban a felek megerősítették, hogy – a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) megállapodásának megfelelően – a központi költségvetési szervek körében nem hajt végre az ágazati tárca átcsoportosítást sem a különböző szakfeladatú intézménycsoportok, sem az egy-egy szakfeladat-csoporton belüli intézmények között.
A megállapodás szerint nem csoportosíthatók át egy intézményen belül a költségvetésből származó és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) révén elosztott források. Az önkormányzati intézményeknél követelmény az, hogy a béremelési források elosztása feleljen meg az intézmények szintjén számított támogatási összegnek, valamint hogy az önkormányzat ne hajtson végre átcsoportosítást az ágazatközi, illetve azonos ágazaton belüli szakfeladat-csoportok között.
Az OEP által finanszírozott intézményi körben – tekintve, hogy ott az intézmény a támogatás címzettje – a támogatási többlet csak az egyéni bérek helyi bérpolitikai szempontoknak megfelelő korrekciójára fordítható. A közlemény szerint a megállapodást aláíró felek egyetértenek abban: csak differenciált illetményemeléssel lehet elérni azt, hogy a minimálbér korábbi intenzív emelése miatti munkahelyi bérfeszültségek csökkenjenek.
Az illetménytábla ennek megfelelően differenciálja az egyes illetménykategóriák emelését, kedvezményben részesítve a magasabb szakképzettséggel rendelkezőket. Ezért a felek abban állapodtak meg, hogy a feszültségek mérséklését szolgáló központi intézkedési tartalékot az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban úgy használják fel, hogy annak elosztásánál elsősorban a folyamatos munkarendben dolgozókat vegyék figyelembe.
Eszerint az egészségügyben a közép- és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, azaz az illetménytábla B-E fizetési osztályaiba tartozó ápolók, szakasszisztensek, mentőápolók, mentő járművezetők, mentő szolgálatvezetők – ide értve a vezetői pótlékban nem részesülő osztályvezető ápolót és vezető ápolót is – részesülhetnek differenciált béremelésben.
A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a folyamatos munkarendben dolgozó ápolói, gondozói munkát végzők – ide értve a vezetői pótlékban nem részesülő osztályvezető ápolót és vezető ápolót is – differenciált béremelésére állnak rendelkezésre forrásokat. A megállapodás aláírói szerint fontos, hogy a tartalék a kedvezményezettek egyéni illetményét és ne az egyéb kereseti tényezőket növelje.
A közlemény szerint az érdekegyeztető fórum az ágazat működőképességének megtartása érdekében indokoltnak tartja azt is, hogy a helyi bérpolitikai döntések alapján a B-E fizetési osztályba tartozó speciális, illetve közép- és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók a már felsoroltakon túli köre is részesülhessen a tartalékkeretből.
A közlemény tartalmazza: a központi költségvetési szervek és az OEP által finanszírozott intézmények esetében a munkahelyi vezetés, a szociális területen pedig a fenntartó köt megállapodást az illetményemelésről a hatályos jogszabályok, valamint a KOMT tájékoztatója és ajánlása, illetve az ágazati megállapodás alapján az adott helyen illetékes érdekképviseleti szervezetekkel.
Tavasz lesz március első napján















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!