Betegségnek ellenálló szőlőfajták

A környezetbarát szőlőtermesztés az érdeklődés középpontjába került az Európai Unióban. A német szakkönyvek nagy teret szentelnek a magyar nemesítés eredményeinek, hiszen hazánkban európai hírű szőlők születtek. Most Csizmazia Darab József munkásságára koncentrálunk annak kapcsán, hogy az idős mester a 85. életévébe lépett.

A ntávoli keresztezések egyik hazai nmestere Csizmazia Darab József, naki a negyvenes évek végén Egernben kezdte a szőlőnemesítést. Évtizedeken át ellenszélben menetelt, hiszen a szakma akkortájt nem díjazta, hogy az európai szőlőt amerikai hibridekkel keresztezte. Az élet azonban őt igazolta. Első fajtája, a Zalagyön-gye átütő sikert hozott a gombabetegségekkel szembeni ellenállóság területén. Ma már a Zalagyöngyét sem érik támadó megjegyzések, hogy borának „labruszka” íze lenne, mint például az Otellónak vagy társainak, hiszen a fajta „ereiben” is amerikai ősök „vére” csörgedezik. Ám ezt a borában nem vesszük észre. Kiváló asztali bor és nemes pezsgők páratlan alapanyaga. Az Európai Unióban is bejegyzett fajta, miként a Bianca és a Nero is.
A Bianca a 25-30 fokos hideget is tűri. Szegeden élő gazdák beszámolnak arról, hogy a rettenetes téli hideg és a páratlanul fagyos április után is kell fürtritkítást végezni. Ez a fehérborszőlő-fajta képes a 26 cukorfokra, és annyira ellenáll minden gombabetegségnek, hogy permetezés nélkül is termeszthető. A Bianca bor jól értékesíthető bioborként, például Angliában. Ennek a fajtának van amerikai vonatkozása, ennek ellenére olyan bort ad, hogy összetéveszthető a franciák világsztárjával, a Chardonnay-vel. Ez első hallásra túlzásnak tűnhet, ám osztrák gazdák szép sikerrel viszik piacra a Bianca palackozott borát, saját névvel. Érdemes megkóstolni, hogy íze hasonlít-e a nagy francia vetélytárséra.
A Nero augusztusban érő csemegeszőlő, mélykék, hamvas bogyóiban páratlan gazdagságban rejlik a rezveratrol nevű vegyület, amely gátat szab a daganatos sejtburjánzásoknak. Fagytűrő, remekül vitézkedik a gombabetegségekkel szemben, ráadásul bora is ízletes. Egyre több egri vörösbor alkotóeleme. Miként a Medina is, amely a Bikavér fűszeres ízét adja. Csakúgy, mint a Turan, amely itthon nem kaphatta meg Eger ősi, latin nevét, az Agriát, ám Kanadában borát Agria néven forgalmazzák. Ugyancsak ígéretes vörösborszőlő a Titan és a Tizian.
A Lakhegyi mézes Csizmazia Darab József kertjében is ontja a fürtöket. Ez a betegségeknek ellenálló fehérborszőlő szebb jövőt érdemelt volna, miként a Göcseji zamatos is. A Göcseji zamatos úgy járt, mint az emigráló magyarok: Amerikában értek el szép eredményt, ha már itthon nem lehetett. Kanadában például nagyra becsülik ezt a fűszeres zamatú szőlőt.
Külön fejezet a magyar–orosz együttműködésből származó két újdonság, a Viktor és az Iwan. Mindkét fajtajelölt a Zalagyöngye és a Kazacska keresztezéséből származik. Csizmazia mester kertjében a Viktor idén érleli első fürtjeit. Nehéz és rögös út vezetett a jelölt megmentéséhez, hiszen nyolcvanöt évesen nehéz már menedzselni egy-egy zseniális adottságokkal rendelkező szőlőfajtát, még akkor is, ha az idős mester véleménye szerint a Viktor minden tekintetben felülmúlja a Zalagyöngyét. A szőlők békés világát idézi, hogy az európai, az amerikai és az ázsiai szőlőgének szépen megférnek egymás mellett, és páratlan értékeket hordoznak. Jó reménységgel kell tehát lenni, hogy a valódi tehetség nem kallódik el, és ha a Viktor és az Iwan tíz évig süllyesztőben volt is, hamarosan felragyog majd a csillaguk. Annál is inkább, mert fagytűrő képességük és betegség-ellenállóságuk új távlatokat nyit, vallja a nemesítőjük.