Olasz lap az EU-tagjelölt országokról

Sok évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unióba belépni szándékozó országok munkaerőköltségei elérjék a jelenlegi tagországokéit - írta pénteken az Il Sole 24 Ore, beszámolva, főleg Magyarország példáját idézve, a csatlakozásra váró országokban tapasztalható viszonylagos béremelkedésekről.

Az olasz napilap szerint a nyugati tőke számára nem az alacsony bérek jelentik az egyetlen vonzerőt. Igaz, a nagy létszámú munkaerőt igénylő munkafolyamatokat mindig a viszonylag alacsonyabb bérű országokba helyezik át, de ahol növekednek a jövedelmek – elsősorban a belépés küszöbén álló jelöltországokban – ott növekszik az igény a szakképzettséget és magasabb technológiai színvonalat képviselő munkára.

A lap Magyarországot tekinti iskolapéldának. Mint a cikkíró emlékeztet, itt az utóbbi két évben 35 százalékkal emelkedtek a reálbérek, és ez a nyugati üzleti köröket stratégiaváltásra késztette. Az Eurotex textilvállalat például csökkentette magyarországi alkalmazottainak számát, és több munkafolyamatot Ukrajnába helyezett át, ahol a magyar fizetéshez képest háromszor-négyszer olcsóbban végzik el ugyanazt a munkát. A német Audi ugyanakkor éppen most készül 135 millió eurós új befektetésre a győri létesítményében, elismerve ezzel a magyar szaktudást és termelékenységet.

Az olasz lap felhívja a figyelmet: továbbra is megmarad az EU-csatlakozásra első körben esélyes országok, illetve a térség többi állama közötti olló. A leggazdagabb Szlovéniában az egy főre jutó havi bruttó jövedelem ezer euró körül mozog – ez valamivel több mint a fele az uniós átlagnak -, a két legszegényebb országban, Bulgáriában és Romániában viszont az átlagfizetések 100 és 200 euró között vannak. Magyarország 500 eurós átlagával a kettő között helyezkedik el – írta az Il Sole 24 Ore.

A cikk szerzője szerint Lengyelországban lehet a legkönnyebben magas színtű tudással rendelkező szakembert találni, mégpedig meglehetősen versenyképes áron. Már csak azért is, mert abban az országban a munkanélküliség súrolja a húsz százalékot. Magyarországon viszont a nyugatiak számára azért nehéz magas képesítésű munkaerőt találni, mert a munkanélküliség nem éri el a tíz százalékot.

A lap az osztrák Erste Bank egyik munkatársát idézi, aki kifejtette: az EU-bővítés önmagában nem jár majd a munkaerőköltségek látványos emelkedésével az újonnan csatlakozó államokban. Ez utóbbiak ugyanis nagyobb mérsékletet tanúsítanak majd az állami juttatások, segélyezések területén. Az Európai Bizottság nem fogja eltűrni a választások előtti, kampánycélű fizetésemeléseket és különleges juttatásokat, mint amilyenekre éppen a közelmúltban volt példa Magyarországon – mondta az olasz lapnak az osztrák bank szakembere.